1. A sertésinfluenza elsősorban a sertéseket és nem az embert betegíti meg. A legtöbb megbetegedés akkor fordul elő, ha az ember a beteg állattal érintkezik.

2. A sertések elkaphatják az emberi és a madárinfluenzát is. Mikor más élőlényekre jellemző vírussal fertőződnek, azok a sertés szervezetében mutálódnak, és újfajta vírust hoznak létre.

3. A sertésekről a mutáns vírus terjedhet az emberre, ami aztán tovább terjed közöttük. Az emberről emberre való vírusátadás a jelenlegi ismereteink szerint ugyanúgy történik, mint az emberi influenza esetén: ha vírussal fertőzött tárgy érintése után a szánkat, orrunkat érintjük, megfertőződhetünk, illetve terjed köhögéssel és tüsszögéssel is.

4. A sertésinfluenza tünetei az emberben a szezonális influenzához hasonlóak: hirtelen magas láz, köhögés, izomfájdalmak, fáradtság és gyengeség. Az egyik fő különbség az, hogy a sertésinfluenza esetén gyakoribb a hasmenés és hányás, mint a normál influenzánál.

5. A sertések megbetegedését megelőzendő, létezik oltóanyag, ám az emberben jelentkező sertésinfluenza ellen egyelőre nincs. Az emberi  influenza elleni védőoltás segíthet némi védekezés kialakításában a H3N3 típusú sertésinfluenza ellen, azonban hatástalalan a jelenleg áldozatokat szedő H1N1-el szemben.

6. Fontos tudni, hogy  sertéshús fogyasztásával nem kapható el a betegség. Ha 70 Celsius fokon főzzük vagy sütjük a húst, hő hatására elpusztulnak az abban lévő vírusok és baktériumok. (webbeteg.hu) (6)