– A dinoszaurusz-leletek között gyakoribbak a combcsontok, mert ezek vaskosságuknál fogva jobban megőrződnek – magyarázta Vremir Mátyás, aki az újonnan felfedezett európai húsevő dinoszaurusz csontvázrészletei és a hatalmas repülő őshüllő nyakcsigolyája mellett más késő krétakori csontleleteket, valamint egy ezekkel egykorúnak minősíthető madárfészket is bemutatott az érdeklődőknek.

Vremir Mátyás tíz évvel ezelőtt, mesteri tanulmányai idején kezdett Szászsebes határában kutatni, majd a környék geológiai feltérképezésével foglakozott. A maradványok tavaly szeptemberben kerültek napvilágra.

– Tulajdonképpen valamennyi bemutatott lelet egy formációból, csak különböző szintekről származik – mondta a geológus. – Az óriás nyakcsigolya egy gigantikus méretű repülő őshüllőhöz tartozott, amely közelebbről még nincs meghatározva, de valószínűsíthetően rokona a Quetzalcoatlus név alatt ismert repülő hüllőknek, szárnyainak fesztávolsága az elsődleges számítások szerint körülbelül 16 méter lehetett. A talált nyakcsigolya mérete kétszer meghaladja az eddig felfedezett legnagyobb csigolyáét – magyarázta a kutató.

A zömök sárkány csontváza a legteljesebb

A „Balaur Bondoc”, azaz a zömök sárkány lábcsontból, csípő-, mellső végtag- és farkcsontokból, valamint gerinc- és bordadarabokból álló részleges csontváza a legteljesebb, ami eddig előkerült.

Így nézhetett ki a zömök sárkány

Az állat a már ismert „gyors rabló”, azaz a Velociraptor faj rokona. Egy aberáns erdélyi rokonról van szó, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy a mellső végtagján két, hosszan megnyúlt karmos ujjat láthatunk, a harmadik elsorvadt, megszűnt. A dinoszaurusz lába a legkülönösebb, hiszen négy funkcionális ujjal rendelkezett, amelyekből az egyes és kettes ujj karmai alkalmasak voltak a támadásra. Közeli rokonainál ellenben csak a második ujj volt funkcionális – tudtuk meg Vremir Mátyástól. – Zömök, tömzsi ragadozó lehetett, medencéje hátrafele nyúló, és nagyon nyitott. Ezzel szemben a húsevő dinoszauruszoknak jellemzően keskeny és lefele nyúló medencéjük volt. Rövid, de erős lábai voltak, valószínűleg lesből támadhatta meg zsákmányát – folytatta.

A zömök sárkány névre keresztelt, viszonylag kistermetű, ámde rendkívül erős állat körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élhetett a mai Románia területén, amely annak idején a magasabb tengerszint miatt szigetvilág volt. A ragadozó rokonságban áll egyes kínai tollas dinoszauruszokkal is – derül ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (Proceedings of the National Academy of Science) hétfői számában megjelent tanulmányból, amit a kutatócsoport négy társszerzője – Csiki Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geofizika és Geológia karának kutatója, Vremir Mátyás geológus-paleontológus, az Erdélyi Múzeum Egyesület külső munkatársa, Stephen L. Brusatte, a New York-i Columbia egyetem Föld- és Környezettudományi karának kutatója, valamint Mark A. Norell, a New York-i Amerikai Természettudományi Egyetem Paleontológia részlegének munkatársa – jelentetett meg.

A zömök sárkány a leletek alapján 1,8–2,1 méter hosszú lehetett. Vélhetően a legnagyobb ragadozó volt ebben az ökoszisztémában – írja a tanulmányban Csiki Zoltán társszerző. Vadászatkor inkább nagy testi erejére, mintsem gyorsaságára támaszkodott; sok mai ragadozóhoz hasonlóan képes volt magánál nagyobb prédát is elejteni. „Bár számítottunk rá, hogy éltek ragadozók ezekben a faunákban, nagyon izgalmas egy ilyen szokatlan állatot találni” – fogalmazott Mark Norrell.

A két romániai magyar és két amerikai kutatóból álló szerzőgárda a zömök sárkány mellett kistermetű kacsacsőrű dinoszauruszok, valamint tehénméretű növényevő dinoszauruszok maradványait is feltárta. „A lelet valóban valami új ... Egyike azoknak a bizarr dolgoknak, amelyek emlékeztetnek minket arra, hogy nem szabad azt hinnünk, hogy már mindent megtaláltunk, amit lehet” – nyilatkozta a lelettel kapcsolatban Matthew T. Carrano, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum dinoszaurusz részlegének kurátora.

Az eseményen készült fotóriport ide kattintva tekinthető meg.