Augusztusban átlagosan 0,09 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 8,02 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben a hónapban, jelentették be a statisztikai hivatalban szerdán.
Júliusban 9,04 százalékos volt a tizenkét havi infláció, hároméves csúcson.
Az inflációt az olcsóbbodó üzemanyagok és élelmiszerek lassították. Elemzők szerint e folyamat tovább tart az év hátralévő részében, év végére 6-6,5 százalékos tizenkét havi drágulást jósolnak. Ez nagyjából összhangban lenne a Nemzeti Bank saját, év végére 6,6 százalékos előrejelzésével. Noha még mindig távol lesz a bank 2,8-4,8 százalékos célsávjától, de mindenesetre jócskán enyhíti a kamatemelési kényszert, annál is inkább mert a bank jövő év végére szóló előrejelzése már csak 4,2 százalékos, és az már benne lenne az akkorra megcélzott 2,5-4,5 százalékos sávban.
Decemberben 6,57 százalékos, 2006. decemberben 4,87 százalékos volt a tizenkét havi infláció Romániában.
A Nemzeti Bank legutóbb július végén emelte irányadó kamatát, a pénzügypolitikai rátát, negyed százalékponttal 10,25 százalékra. A tavalyi évet 8,75 százalékon kezdte, tavaly júniusig 7,0 százalékra ment le, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva lépéseit. A szigorítást tavaly októberben kezdte, a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével és - emiatt - a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolva lépéseit. Hazánkban a nettó átlagfizetés legutóbbi adat szerint júliusban 1308 lej volt, reálértékben 2 százalékkal több a júniusinál, illetve szintén reálértékben 15,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A gazdaság valóban szembe halad a világátlaggal: a GDP az első negyedévben 8,8 százalékkal, a második negyedévben 9,3 százalékkal, négyéves rekord ütemben növekedve haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly a román GDP változatlan áron 6,0 százalékkal nőtt, előzőleg 2006-ban 7,7 százalékkal gyarapodott. A nagy tavalyi lassulást főleg a mezőgazdaság okozta. Idén éppen a mezőgazdaság, a hatalmas termés gyorsítja a növekedést, ez a titka annak is, miért csökken az infláció a nagy GDP-növekedés és a nagy lakossági fogyasztásnövekedés ellenére, esetleg lehetővé téve a központi banknak, hogy egy darabig mégse nyomja beljebb a féket.
A második negyedévi, rekord GDP növekedési ütem arra is utal, hogy helyreállt Románia termelési kapacitása, mondta Cristian Pârvan, az üzletemberek szövetségének (AOAR) főtitkára korábban az Agerpres hírügynökségnek.
- A gyors növekedési ütem valóban jelentheti a gazdaság túlfűtöttségét, de nem abban az értelemben, ahogyan a nagy nemzetközi gazdasági elemzők, hitelminősítők értik. Románia olyan alacsony szintről indult, hogy esetében a gyors növekedési ütem teljesen normális dolog. Az ipari megrendelések gyorsan növekednek, különösképpen az autóalkatrész-iparban, és a nagy külföldi beruházásoknak köszönhetően a megrendelések teljesíthetők is - magyarázta Pârvan. Más szóval: nem csak a kereslet, a kínálat is rohamosan bővül, ez is fékezi az inflációt.
Szavait igazolják a tényadatok: az ipari termelés júliusban 5,1 százalékkal, az első hét hónapban 5,8 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Tavaly 5,4 százalékkal nőtt a román ipar termelése.
Szintén utolsó adat szerint júliusban az export 38,0 százalékkal, az import csak 30,5 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az első hét hónapban a kivitel átlagosan 30,9 százalékkal, a behozatal 27,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
[WEB - Lapunk nyomtatott változatában nem szereplő, kizárólag internetes tartalom.]