Ezen a napon a templomokban a szenvedéstörténetet, a passiót olvassák vagy éneklik, dramatikusan idézve fel Krisztus szenvedését. A szentírási olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak, különösen a szenvedőkért. Ezt követi a kereszt előtti hódolat: a pap leveszi a leplet a virágvasárnap letakart feszületről, a hívek pedig a kereszthez mennek, hogy kifejezzék tiszteletüket az értük szenvedő Jézus előtt. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be.
    A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, szigorú bűnbánó nap, az év egyetlen böjti napja. A legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak. A protestáns hívők közül azok is, akik év közben nem vettek úrvacsorát, a gyásznapon magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort. sokfelé közös ökumenikus istentiszteletet végeznek a keresztény egyház egységének, összefogásának kifejezésére, s a közép-európai országokban szokás a szent sír elkészítése. Az evangélikusok felolvassák Jézus szenvedéseinek és halálának evangéliumi történetét. (3)