Az ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezeti állapotáról. A jelentés témakörönként és országonként is értékeli az előrehaladást, és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával, részletes, összehasonlító statisztikai adatokra épített csütörtökön bemutatott SOER2015 jelentés abból a szempontból értékeli a kontinens környezeti állapotát, hogy milyen célokat fogalmaz meg az uniós csúcsvezetők és az EP által 2013 novemberében elfogadott, 2020-ig szóló, hetedik környezetvédelmi cselekvési program.

A 2020-ig szóló uniós akcióterv kilenc pontban fogalmazta meg a főbb környezetvédelmi célokat, kiemelt helyen említve egyebek között az úgynevezett természeti tőke - azaz a vizek, a termőföld és a levegő - megőrzését, minőségének javítását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a környezettel kapcsolatos egészségügyi kockázatok mérséklését, az éghajlat-politikával összefüggő beruházások bővítését, a városok fenntarthatóságának javítását. Egyúttal előírta a környezet megőrzésében érintett szakpolitikák összehangolását.

A 2013-ban megfogalmazott program megvalósítását elemezve a jelentés aggasztónak tartja a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzéseket. Megállapítja azt is, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet, illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A ma közétett átfogó szakértői elemzés a helyzetértékelés mellett konkrét megoldási javaslatokat is kínál a termelési, fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz, egyben javasolja az érvényben levő szakpolitikai célkitűzések újrafogalmazását is. Új megközelítést tart szükségesnek a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását illetően. (4)