A magyar államfő szombaton reggel Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot. Ugyancsak szombaton rövid sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot.

Az elnök szombaton délben koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, I. világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően a magas rangú vendég – az ojtozi Anselmo vendéglőben elköltött ebéd közben – Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután Sólyom László a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban az elmúlt években több mint 400 millió forint költséggel felújított és kibővített gyermekközpontot és leányanya otthont.

Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a helyi Művelődési Házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete szombat este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László vacsorával egybekötött tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel.

Vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét.

A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. – A székely mindig szabadságszerető nép volt, a székelyek soha nem voltak szolgák, őrizték kiváltságaikat, szabadságaikat, vérük árán is. A magyar nép 1956-ban megmutatta, hogy nem tűr semmilyen igát, és kész mindent feláldozni az emberi méltóságért és a szabadságért. Azóta 52 év telt el, s még köztünk élnek azok, akik sokat szenvedtek, akik hosszú börtönt viseltek. Tisztelettel adózunk emléküknek, tisztelettel adózunk mindenkinek, aki a történelemben ugyanezt a szabadságszeretetet mutatta fel. De nézzünk előre! Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről – mondta.

Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg.

– Megtanultam Székelyföldnek a sokféleségét is, már tudom, mit mond a csíki ember a gyergyóira, mit mondanak a háromszékiek. Ez szép és érdekes, otthon is így van, egy dunántúli más, mint az alföldi, és más a felvidéki mint a délvidéki. De ebben a sokféleségben gyönyörű az, hogy egységet alkotunk. Milyen kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve. Hiszen ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazokat az ízeket érezzük mindannyian. Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani.

Sólyom László elmondta: korábban bejárta Erdély többi részét is, ahol a magyarok nehezebb helyzetben vannak, ki vannak téve a vegyes területekre jellemző asszimilációs nyomásnak, más-más problémái vannak, ahogyan más problémái vannak a kárpátaljai, a bácskai vagy a bánáti magyaroknak is, és mégis érzik, hogy összetartoznak. Az elnök hangsúlyozta, szeretné, ha a székelyek azt éreznék, hogy otthon vannak az anyaországban, hiszen ő maga is otthon érezte magát a Székelyföldön.

A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután az elnök felkereste a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett.

Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta.