Galambos István történész szerint ha a nagyhatalmak nem döntenek az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásáról, akkor ez később sem történt volna meg, annak ellenére, hogy voltak belső "feszítő erők".
A Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában a nemzeti összetartozás napján ilyen feszítő erők között említette a nemzetiségek követeléseit, amelyek a monarchia bomlása felé mutattak.
A trianoni békeszerződésnek azért is lehetett a magyarokra nézve ilyen következménye, mert a franciák nem akarták, hogy Németország revansot vegyen, ezért fel kellett darabolni a lehetséges szövetséges monarchiát.
Galambos István szerint a háború ellen szavazó magyar társadalmat meglepetésként érte a döntés igazságtalansága és az, hogy népszavazást sem írhattak ki a vitatott területeken.
Elmondta még, hogy a két világháború közti időszakban Trianon feldolgozása nehezen kezdődött meg, a szovjet uralom alatt pedig nem lehetett a határon túliakról beszélni, csak a rendszerváltás környékétől került ismét képbe a határon túliak ügye. (4)
