Klaus Johannis szerint Oroszország alaptalan fenyegetőzése azt a bukaresti álláspontot igazolja, hogy a NATO-nak erősítenie kell jogos önvédelmi képességét a Fekete-tenger térségében.
Az elnök a Fekete-tenger térségének biztonságáról szóló egyhetes amerikai-román oktatási program mai megnyitóján reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti athéni látogatásán válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésére.
"Az Orosz Föderációnak a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos minapi állásfoglalása alapvetően téves, mert a rendszernek semmi köze Oroszországhoz. Ezek a kijelentések nem tudnak megfélemlíteni" - szögezte le Johannis.
Úgy vélte, hogy a Krím félsziget "illegális orosz elcsatolása" a térség energetikai biztonságának tekintetében is új helyzetet teremtett. "Bár Romániát nem érinti közvetlenül, nem maradhatunk közömbösek, amikor a Krím elcsatolása miatt szomszédunk, a Nyugat és a demokrácia mellett elköteleződött Ukrajna nem fér hozzá a földgáztárolókhoz és a fekete-tengeri szénhidrogén-lelőhelyekhez" - hozta fel példaként Johannis.
Az államfő szerint az egész észak-atlanti biztonság kulcskérdésévé vált, hogy közelgő varsói csúcsértekezletén a NATO kiemelt figyelmet fordítson a Fekete-tengerre. Iohannis ennek szükségességét a "szomszédaival egyre agresszívebb, a nemzetközi jogot felrúgó" Oroszország aktivizálódásával indokolta. (4)
