Először ünnepelték ma az országban nemzeti ünnepként a román fejedelemségek - Moldva és Havasalföld - 1859-es egyesülésének napját. Erről tavaly decemberben fogadott el törvényt a parlament. A központi rendezvényt Jászvásáron tartották, ahol beszédében Klaus Iohannis román államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a "modernizáció és nyugatosodás" útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség.
Iohannis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet "záros időn belül, türelmesen és okosan" kell megvalósítani.
    Iohannis rámutatott: a fejedelemségek egyesülését az Európai Unió keleti határának legnagyobb városában, Jászvásáron, a Moldovai Köztársaságtól mintegy 150 kilométernyire ünneplik, ezért gondolatban együtt vannak "a Pruton túli testvérekkel", akikkel nemcsak a közös történelem, hanem "a közös célok, a közös Európához való tartozás" is összekötik a románokat.
    1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzat, a Moldvai Nemzeti Pártuniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé, annak ellenére, hogy korábban a nagyhatalmak a - krími háború után török fennhatóság alól felszabadult - két román fejedelemség korlátozott egyesülésébe egyeztek csak bele. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet. (3)

MTI Fotó: Sepsiszentgyörgyön is felvonultak a Havasalföld és Moldova egyesülését, a "kisegyesülést" ünneplő románok a prefektusi hivatallal szemben, baloldalt egy SIC - Terra Siculorum (Székelyföld) feliratú molinó látható.