Bátor lépésre szánta el magát Traian Băsescu államfő. Olyan intézkedéseket hirdetett meg a múlt héten, amelyeket Romániában még egyetlen politikusnak vagy pártnak sem volt bátorsága meghozni. A közalkalmazottak bérének 25 százalékkal, valamint a nyugdíjaknak és a munkanélküli segélynek 15 százalékkal való csökkentése mellett szól az a racionális érv, miszerint a gazdasági válság eddigi terheit kizárólag a magánszféra viselte. A döntés meghozatalában vélhetően nagy szava volt Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának, aki éppen Băsescunak a csütörtök délutáni bejelentését megelőzve élesen bírálta a mindenkori kormányt hazug ígéretei és a közszféra megreformálásának hiánya miatt. Isărescu ugyanis korábban többször is leszögezte, hogy nem ért egyet az adóemeléssel, ami elsősorban a munkáltatókat, vagyis a magánszférát sújtaná. A vérbeli úriemberként közismert jegybank elnöke szokásától eltérően, kemény szavaktól sem ódzkodva pakolt ki az elmúlt évek hazug kormányzati politikájával.

A németországi Központi Iszlám Intézet adatai szerint Európában jelenleg 53 millió muszlim vallású állampolgár él, ezek közül 16 millióan az Európai Unió területén. Egymás után emelkednek újabb és újabb mecsetek Nyugat-Európában – állítólag Franciaországban több mecset épült az elmúlt évszázadban, mint keresztény templom! –, a gyakran állami támogatással is rendelkező nagyvárosi iszlám központok pedig a muzulmán közösségszervezés igen hatékony intézményeinek bizonyulnak! Egyes szakértők úgy vélik, hogy az iszlám néhány évtizeden, esetleg rövidebb időn belül Európa meghatározó vallása lehet.

Elkerülhetetlennek látszik az adóemelés. Eddig ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy a kormány rákényszerül-e erre a lépésre, de most egyre világosabb, hogy a pénzügyminisztériumban már csak az képezi vita tárgyát, milyen mértékű legyen az adóemelés. Ezt az információt Vasile Blaga belügyminiszter is megerősítette a szerdai kormányülést követően, így most már biztos forrásból tudjuk, hogy a pénzügyminisztérium négy adóemelési munkaváltozatot elemezget. Az IMF küldöttségének a romániai látogatása pénteken ér véget, ekkor nagy valószínűség szerint már mindent tudni fogunk arról, mely adók emelkednek, milyen mértékben, és mikortól.

A szervezők és a WebSzabadság 4 darab egyszemélyes meghívót biztosít annak a négy felhasználónak, amelyik a leghamarabb válaszol a kérdésre.

Gazdagnak ígérkezik május – a természet, amely mindig, pompásan és ígéretesen virágzik, ugyanakkor a májusra meghirdetett szervezkedések és várható intézkedések sokasága is bőséges hónapot sejtet.

Nem lehetetlen, hogy a kisebb vállalatok partnerként működjenek együtt a multinacionális cégekkel, ehhez azonban sok esetben a két lehetőség közül a nehezebbet, a bizonytalanabbat kell választani, véli Colţea Tibor közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) volt elnöke, a Tipoholding nyomda részvényese. Korábban a nagyenyedi fémfeldolgozó vállalat közgazdászaként, 1978-tól a kolozsvári gépipari kutatóintézet, 1991-től pedig a Glória nyomda főkönyvelőjeként dolgozott. Vele beszélgettünk a romániai nyomdaipar múltjáról és jelenéről.

Kíváncsian vártam, hogyan zajlik majd le az április 22-i. „általános” tanügyi sztrájk. Úgy vélem, az akciónak vannak olyan tanulságai, amelyeket nem ártana napvilágra hozni.

Emil Constantinescu volt államfő azzal a híres mondattal vonult ki a politika élvonalából, amelyben elismerte, hogy legyőzte őt a rendszer.

Kettévágott a vonat egy fiatalembert a Herbák/Clujana hídnál.

A FELVÉTELEK SOKKOLÓ HATÁSÁRA, VALAMINT OLVASÓINK VISSZAJELZÉSÉRE VALÓ TEKINTETTEL SZERKESZTŐSÉGÜNK ÚGY DÖNTÖTT: ELTÁVOLÍTJA A VIDEÓT.

Én azt hittem, hogy a román külpolitika a viccbe illően buta és félszeg Adrian Cioroianuval érte el mindenkori mélypontját. Ez bizonyos értelemben igaz is, hiszen a spanyol királlyal bratyizó, cigánydeportálásról mélán filozofálgató egykori poénminisztert nehéz alulmúlni.

„Kik voltak a mi időnkben hősök? Hőseink tárháza elég változatos volt: regényhősök és utcai verekedők, hős pionírok és a második világháború partizánjai, Jurij Gagarin és Vlagyimir Viszockij.” – Bármilyen meglepő, ezeket a mondatokat (neveket) a Csíkszeredában szerkesztett Székelyföld 2010. áprilisi számából idézem.

„A hatalmat könnyű azokkal az eszközökkel megtartani, amelyekkel kezdetben szerezték. Ha azonban a szorgalom helyett a tunyaság, a mértékletesség és igazságosság helyett a mohó vágy és a gőg kap erőre, erkölcseivel együtt az uralkodó sorsa is megváltozik; így a hatalom a hitványabbról mindig a legderekabbra száll.”
(Gaius Sallustius Crispus)

Nem tudom, mekkora lehetett a nézettsége a román közszolgálati televízió 1-es csatornájának hétfőn este, de könnyen meglehet, hogy ha kezdetben – este kilenc óra tíz perctől – volt is érdeklődés az élőben közvetített UNITER díjátadó gála iránt, lassan, de biztosan hanyatlott ez az érdeklődés. Meggyőződésem, hogy egy idő után már csak a szakmabeliek (bár ebben sem vagyok biztos), illetve a különböző díjakra felterjesztettek hozzátartozói, barátai, ismerősei maradtak ezen a csatornán, szolidaritásból. Több éve követem ezt az eseményt, és minden alkalommal azt remélem: történik valami változás, nem lesz (annyira) unalmas, és korábban véget ér.

Szakács Szilárdot, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság alelnökét, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési menedzserét hétfőn telefonon értük utol Brüsszelben, ahová hivatalos ügyintézésre, hiába volt zsebében a repülőjegy, csak személygépkocsival utazhatott.

Tegnap késő délután „bombahírt” közöltek a hírügynökségek.

Komolytalanságról és tisztelet hiányáról tett tanúbizonyságot pénteken Sorin Apostu polgármester. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy megsértette a kolozsvári magyarságot és annak képviselőit, vagy nem tulajdonított kellő fontosságot a megbeszélésnek, ugyanis 35 perces késéssel robogott be a városházára, és ült le tárgyalni a 11 pontról az RMDSZ képviselőivel.

A magyarországi parlamenti választások egyik tanulsága az, hogy a húsz évvel ezelőtt a kommunista diktatúra nyomása alól kiszabadult országok nem értek meg még a kétpárti parlamenti rendszerre. Traian Băsescu államfő erőteljesen szorgalmazza a választási rendszer arányosságának a megszüntetését, és arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének a történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre. A Fidesz-nek és az MSZP-nek az irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Ilyen körülmények között vitáról szó sem lehetett. Mindkét erő létrehozta a saját hírtelevízióját, amelyeknek a műsoraiban fehér hollónak számítottak a másik tábor meghívottai.

Erős elnök a mindenkori kormány fölött, vagy a jelenlegi alkotmány által korlátozott hatáskörökkel felruházott elnök, aki mögött viszont erős párt áll – ez a két „modell” lebegett első mandátuma kezdete óta Traian Băsescu szeme előtt, és lebeg ma is, amikor a parlamenti bejutási küszöb megkétszerezését javasolja.

Ma hajnali 2 óra tájt a liftaknába zuhant, és életét vesztette egy Fehér megyei illetőségű egyetemi hallgató a Haşdeu diáknegyedben levő 16-os számú bentlakásban. A fotóriport a helyszínen készült.

A nemzetközi sajtóba is eljutott Cătălin Voicu szenátor és Florin Costiniu bíró letartóztatásának híre. Fogdába kellett vonulnia Costel Căşuneanu és Mihai Locic üzletembereknek is, akik ugyanabban a korrupciós botrányban érintettek. Igaz, ez utóbbi háromnak csak rövid időt kellett zárkában töltenie, mert keddre virradó éjszaka szabadlábra helyezték őket. A nemzetközi sajtó számára azért különösen érdekes ez a hír, mert Romániában rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő szenátort és bírót letartóztatnak. Ráadásul Costiniu nem akármilyen bíró, hanem a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék egyik részlegének a vezetője volt letartóztatásáig, hiszen időközben a Legfelső Bírói Tanács (CSM) is megemberelte magát, és felfüggesztette vezető funkciójából Costiniut.