Sajnálatos események árnyékolták be idén Kolozsváron az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére rendezett március 15-i ünnepségeket. A napokban előfordult, hogy magyarul beszélő fiatalokat nem szolgáltak ki az üzletben, szombaton pedig a Magyar (1989. december 21.) utcai rendőrőrs előtt kegyetlenül elvertek egy kokárdát viselő tizenhét éves magyar fiatalembert, aki a Szent Mihály-templomban sorra kerülő március 15-i ünnepségre igyekezett. A rendőrségnek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kolozsvári irodája és a csendőrség közreműködésével sikerült azonosítania a tetteseket. Azt követően, hogy szombaton ügyészi rendelet alapján 24 órára őrizetbe vették őket, vasárnap a bíróság úgy döntött: a két román fiatalt rablótámadás és más erőszakos cselekedetek gyanújával szabadlábon vizsgálják. Szombaton zajlott a Széchenyi téren az Új Jobboldal és a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület ellentüntetése, amely során magyarellenes jelszavakat skandáltak.

Mintegy ötven-hatvan tüntető jelent meg szombaton délelőtt 11 órakor Kolozsváron a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren a köztudottan szélsőséges nacionalista szervezetek – az Új Jobboldal és a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület (a szervezet hivatalos megnevezése – szerk. megj.) – által szervezett ellenrendezvényen. A polgármesteri hivatal által engedélyezett, és a magyarság március 15-i ünnepségével szinte párhuzamosan zajló tüntetésen a résztvevők száma alig volt kétszerese a sajtó és a karhatalmi erők megjelent képviselőinél. A szónokok egyöntetűen azt hangoztatták, hogy ezután a világ összes magyarjának ünnepnapján nyilvánosan ki fogják fejezni véleményüket Románia területi elidegeníthetetlenségéről. A felszólalók – Gheorghe Barna, Alexandru Sântu (Új Jobboldal)) és Ionuş Şene (a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője, mellesleg a városháza protokollosztályának munkatársa) – az ország ellenségeinek nevezték a március 15-ét ünneplő magyarokat, és megígérték: ha a hatóságok nem képesek rendet teremteni a székelyföldi autonómiát követelők soraiban, majd ők és más nemkormányzati szervek megteszik azt. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács összehívását és az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A főként fiatalokból verbuválódott tüntetők kelta kereszttel ellátott vasgárdista zászlókat és az ország egységére felszólító transzparenseket lobogtattak, de „üvöltő fegyvertárukból” konkrétabb jelmondatok is előkerültek: „Székelyföld román föld!”, „Koszovó Szerbia!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Cluj nem Kolozsvár!” stb. Miután a csoport megkoszorúzta Mihály vajda szobrát, félóra múltán szétszéledt. Többen azonban a város központjába mentek, ahol a magyarok ünnepi rendezvénye zajlott.

Ütlegelés a rendőrség előtt

Erőszakkal akarnak érvényt szerezni akaratuknak?

A Széchenyi téri ellentüntetéssel majdnem egy időben a kétágú templom szomszédságában, a 2-es számú rendőrőrs épülete előtt véresre vertek egy magyar fiatalembert. Lészai Lehel, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizedikes diákja a Szent Mihály-templomban megrendezendő ünnepségre igyekezett. „Bűne” csupán az volt, hogy kokárdát viselt, és kezében gondosan felcsavart magyar zászlót tartott. Egy csoport ismeretlen suhanc a Mărăşti negyedből érkező trolibuszról leszállva szó nélkül nekiesett, és az első ütések után még a járdára zuhanva is kegyetlenül ütötték-rúgták. Az áldozatot, akit a járókelők közül senki sem próbált megvédeni, végül a rendőrőrs emberei vették pártfogásba, miután a tettesek elszeleltek. Lehel feldagadt, véres arccal érkezett a Szent-Mihály templom elé, ahol a sajtónak elpanaszolta a vele történteket. Elmondása szerint öten-haton támadtak rá, de akár többen is lehettek, és bántalmazói piros-sárga-kék sálat viseltek. Az áldozat a sajtó kérdésére elmondta, ha azonosítani kellene őket, akkor fel tudná ismerni a támadóit. Szombaton délután a kétágú templom melletti rendőrség előtt a járdán még látni lehetett a vérnyomokat.

Ünnepi ökumenikus istentisztelet
Közel ezer személy vett részt szombaton délelőtt a főtéri Szent Mihály templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. „Minden magyar büszke lehet március 15-re, ám igazán ünnepelni csak akkor lehet, ha azonosulunk az ünnep lényegével. Mi büszkék vagyunk a márciusi ifjakra, de vajon ők büszkék-e ránk?” tette fel a kérdést Kovács Sándor római katolikus főesperes. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszédében elmondta: „A történelmet Isten irányítja, így a mi történelmünket is, ahol a kisebbségi sorsnak áldásai is vannak. Ébren kell tartani az emberekben a közélet iránti felelősséget, s meg kell teremtenünk a becsületes élet alapfeltételeit”, mondta a református püspök. „A város a miénk, még ha levegője néha fojtogat, de ezt a várost kell összefogással otthonossá tennünk. Lehet, hogy ez lemondással, áldozattal jár, de ez az élettér a megmaradásunk feltétele” – vonta le a következtetést Pap Géza. „Ma az emlékezés ünnepe, ám nem csak múltidézés, hanem a megtisztult nép hódolata saját népének tanúsága és történelme előtt. Minden népnek jussa van az élethez, s nincs az a hatalom, amely ezt megakadályozza, letagadja,” hangsúlyozta Szabó Árpád unitárius püspök. „Kis nép, nagy történelem, vélekednek a magyarokról a történészek,” kezdte ünnepi beszédét Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. „Ez az alkalom az Isten iránti hálaadás szent alkalma, mivel megtartott annak, akik vagyunk, voltunk és leszünk: magyaroknak. Mi nem csak a múlt értékeinek őrzői vagyunk, hanem mi magunknak is értékteremtőkké kell válnunk!”, összegzett az evangélikus püspök.

Ezt követően Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja osztotta meg az egybegyűltekkel gondolatait. „Március 15-e foglalata a múltnak, s üzenete a jövőnek,” hangsúlyozta, majd felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét. László Attila, megyei RMDSZ-elnök szerint „emlékezve vállaljuk közös múltunkat, jelenünket, de itt munkálkodik a jövő. Tíz évvel ezelőtt ezt a szép ünnepet nem lehetett így megülni a nacionalista acsarkodások miatt, Azóta megváltozott a világ, de most is léteznek ebben a városban olyanok, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsenek. Ám vannak olyanok is, akik felnéznek ránk, magyarokra és tisztelnek minket” közölte László Attila. Az ünnepi beszédek közepette meghallgathattuk a kolozsvári felekezeti iskolák énekkarait is alkalomhoz illő műsorukkal. A szózat után az egyházi méltóságok megáldották a jelenlevőket, majd a Himnusz eléneklésével zárult az ökumenikus istentisztelet.

Koszorúzás a Biasini-szállónál
A volt Petőfi utcai egykori Biasini-szálló épülete előtt már több mint ezer ember gyűlt össze. Jancsó Miklós színművész Petőfi verset szavalt, majd a református kollégium énekkara elénekelte a Szózatot. „A Széchenyi téren a Vasgárda utódszervezete tartott gyűlést. Ugyanezek a szélsőséges egyének megvertek egy fiatalembert, mivel kokárdát viselt, és kezében egy felcsavart magyar zászló volt” közölte Eckstein-Kovács, hangsúlyozva: a törvény lehetővé teszi nemzeti szimbólumainknak a használatát. „De a parlamentben is létezik épp elég nacionalista törekvés. Voiculescu szenátor dupla fizetést adna a Székelyföldön tanító románoknak, Funar pedig költségvetési pénzből ezer eurót adna minden romániai magyarnak, aki áttelepül Magyarországra,” mondta Eckstein-Kovács.

A hallgatóság körében végigfutó nevetésfélére így reagált: „Kérem önöket, ne nevessenek. Nem nézünk könnyű idők elébe. A következő év március 15-ig két választást bonyolítunk le. Ezért csak azt tudom mondani: Talpra magyar és fogjunk össze” – összegzett Eckstein-Kovács, mire a résztvevők nagy tapsban törtek ki. „Március 15-e nem a konfrontáció, hanem a béke ünnepe. Én ma ünnepelni és tisztelegni jöttem, alázattal. Kolozsváron, Bukarestben és pár napja Temesváron is magyarellenes megmozdulások zajlottak, s olyan hírek terjengtek, hogy kikiáltják a Független Székely Köztársaságot! A román és a magyar nép csak együtt élhet Európában! Március 15-e az összefogás ünnepe, s nem rendelhető alá az ideológiáknak”, hangsúlyozta Máté András Levente képviselő.

A román kormányfő üzenetét Călin Platon prefektus tolmácsolta, majd elítélendőnek minősítette a kolozsvári magyarveréses esetet, és biztosította a jelenlevőket, hogy amennyiben azonosítják az elkövetőket, a prefektúra megteszi a szükséges intézkedéseket.

A koszorúk elhelyezése után a résztvevők még egyszer elénekelték nemzeti imánkat, majd a népviseletbe öltözött és kezükben zászlót tartó fiatalok a Székely Himnuszt kezdték el énekelni, amelybe a népes közönség is bekapcsolódott.

Erdély a románok és a magyarok közös hazája
Erdély nem kizárólagosan román, és nem is kizárólagosan magyar, Erdély a románok és a magyarok közös hazája, ez természetesnek tekintendő a határok nélküli Európában – hangsúlyozta szombaton Marosvásárhelyen a nemzeti ünnep alkalmából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A szövetség március 15-i központi rendezvényén Markó Béla felidézte a korábbi történelmi korokat, amelyekben a magyaroktól sok mindent elvettek: területet, erdőt, földet, házat, egyetemet, iskolát, még a nyelvet is.

Utalt azonban arra, hogy e közösségnek sikerült már sok mindent visszaszereznie, annak ellenére, hogy román részről ezt sokszor meg akarták akadályozni.

Felidézte például az 1990-es véres marosvásárhelyi eseményeket, tanulságként mutatva fel azt az új nemzedékeknek. Erdélyben is bebizonyosodik lassan-lassan – mondta a szónok –, hogy az elnyomás, a nemzeti gyűlölet semmire sem vezet. Az RMDSZ elnöke ismét hitet tett az autonómia ügye mellett, hiszen – mint hangsúlyozta – a helyi ügyes-bajos dolgokat nem Bukarestből kell intézni. A romániai magyarság nem akarja szétrombolni az országot az autonómiával, hanem építeni akarja Erdélyt, gyarapítani Székelyföldet – tette hozzá.