„Már a kilencvenes években elkezdődött a nemzeti kisebbségekkel, elsősorban a romániai magyarsággal, és az interetnikus kapcsolatokkal foglalkozó kutatás, ám ezek esetlegesek voltak. Az ezredfordulóra a figyelem a roma közösségek irányába fordult”, magyarázta Horváth István szociológus, az intézet elnöke. „Jelenleg 31 alkalmazottja van az intézetnek, és további hat szakembert szándékszunk alkalmazni. A terepmunkához a saját szakembereink mellett igénybe vesszük a közvélemény-kutató intézetek szolgáltatásait is. Kutatásaink eredményeit jelentésekbe foglaljuk, ezt pedig térítésmentesen bocsátjuk majd a kutatók, tudósok, tanárok rendelkezésére. Terveink szerint havonta egy-két értesítő kiadványt is közzé teszünk. A legfontosabb, hogy a működéshez megfelelő infrastruktúrát biztosítsuk, ezért ingyenes dokumentációs központot kívánunk felállítani. Adatbázisunk és fényképarchívumunk is lesz, előbb azonban rendeznünk kell a szerzői jogdíj kérdéskörét”, tájékoztatott a szakember.

Kiss Tamás tudományos titkár, szociológus a magyarság demográfiai kilátásairól értekezett. „Az általunk kidolgozott tanulmány szerint a magyarság száma csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben. Most 1,4 milliós lélekszámú magyar közösségről beszélhetünk, ez a szám 2022-re 1,1 millióra, 2032-ben pedig egymillióra csökken. A csökkenés okai köztudottak: a termékenységi mutató 1,3 gyerek/nő a 2,1 helyett, magas a halandóság és a migráció aránya is. A romániai magyarság csökkenésével párhuzamosan a románság létszáma is apad: 2022-re alig 18 millió lesz a román nemzetiségűek száma. A népességcsökkenés egyik következménye a korfa romlása: a 65 éven felüli generáció aránya 16,2%-ról 23%-ra emelkedik 2032-ben, a 0–19 évesek körében ez a tendencia fordított lesz, 21,6%-ról 17,2%-ra csökken majd”, hangsúlyozta Kiss Tamás, majd kitért a vegyes házasságok kérdéskörére is. Az ilyen házastársi kapcsolatból származó gyerekeknek mindössze 33 százaléka vallja magát magyarnak, a többiek asszimilálódnak a többségi román nemzethez. „A román és a magyar politikai elit feladata, hogy megoldást találjon a népességcsökkenésre”, vélekedett a szociológus.

A kisebbségkutató intézetbeli szakemberek tevékenysége nem szorítkozik a romániai magyarságra: foglalkoznak majd a romákkal, örményekkel, s ezenkívül a Romániába frissen bevándorló népcsoportokkal – a törökökkel például. „Elképzelhető, hogy a közeljövőben a Bukarestben működő Interetnikus Kapcsolatok Ügyosztályához fordulunk a kettős önazonosság bevezetése céljából. Európában elég gyakran előfordult ugyanis, hogy az emberek vegyes etnikumúnak mondták magukat. Amennyiben itt is sikerül elfogadtatni a kettős önazonosságot, akkor a következő népszámláláskor ezt a kritériumot is tanulmányozhatnák. Például a 2001-es magyarországi népszámláláskor már rákérdeztek arra, hogy vállalja-e az illető a két etnikumhoz való tartozást”, közölték a szakemberek.

Március közepéig a kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársai elkészítenének egy, a vegyes identitásra vonatkozó jelentést. Horváth István reméli, hogy a politika is fogékonyan viszonyul majd az általuk kidolgozott jelentésekben foglaltakhoz, s ezáltal pozitív elmozdulás következik be a nemzeti kisebbségek kérdéskörének megközelítési módjában. Elmondta: a kétnyelvűségről szóló tanácskozást szerveznek Csíkszeredában, amelyen szó kerül majd a román nyelv oktatásáról azokban az osztályokban, ahol valamely nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek tanulnak. Ha van jó szándék, akkor a politika is figyelembe veszi az intézet által szolgáltatott, tudományosan megalapozott véleményeket.

Az intézet idei költségvetése 4,6 millió lej. Ebből nyolcvan százalékot biztosítanak a központi költségvetésből, húsz százalékot pedig az intézet kell hogy összeszedjen. Horváth Istvánnak és szakembergárdájának már vannak erre vonatkozó ötletei: különböző képzéseket, nyári tanfolyamokat szerveznek, illetve cégek megrendelésére végeznek majd kutatásokat.