label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
« vissza

Veress Ferenc-emlékplakettel tüntette ki Cs. Erdős Tibort a KLMT

Tárlatmegnyitó és előretekintés a Műemlékvédő Társaság közgyűlésén
Létrehozva: 2012. március 05. 00:43

SZERZŐ: FERENCZ ZSOLT, KÖLLŐ KATALIN   

Cs. Erdős Tibor (balról) Gaal György elnöktől és Maksay Ádám ügyvezető alelnöktől vette át a kitüntetést - ROHONYI D. IVÁN
Cs. Erdős Tibor (balról) Gaal György elnöktől és Maksay Ádám ügyvezető alelnöktől vette át a kitüntetést - ROHONYI D. IVÁN
Éves közgyűlését tartotta szombaton a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) a Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében: a 2011-es esztendő megvalósításainak összegzése és az idénre tervezett programok előrevetítése mellett megnyitották Cs. Erdős Tibor grafikai kiállítását, a kolozsvári műemlékek megörökítéséért pedig Veress Ferenc-emlékplakettel tüntették ki a 98 éves festő- és grafikusművészt. Az Erdély különböző városaiban működő tagszervezetek és a kolozsvári kulturális szervezetek képviseletében jelenlévők ezután a Házsongárdi temető műemlékké nyilvánítási folyamatát, a műemlékvédelmi adatbázis fejlődését, valamint Gaal György Kolozsvár. Történelmi városkalauz című kötetét ismerhették meg. A találkozó keretében a KLMT és a Házsongárd Alapítvány Kelemen Hunornak címzett levelét is felolvasták, amelynek aláírói a Kétágú templom mögötti építkezés romboló hatására hívják fel a művelődésügyi miniszter figyelmét. [Szóljon hozzá!]

Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) elnöke köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, majd Szűcs Zoltán konzulnak adta át a szót. – Négy dolog szükséges napjainkban egy műemlék fenntartásához és restaurálásához: mindenek előtt az elhatározásnak kell megszületnie, hogy az elődeink által ránk hagyott értékeket megőrizzük; ha a szándék megvan, következhet a szakmaiság, amit nagyon jól példáz ez a társaság; nem utolsó sorban pedig a források és a döntés is elengedhetetlen tényező – hangsúlyozta Szűcs Zoltán. Mint mondta, a magyar diplomácia egyik kiemelt célja, hogy az elakadt egyházi restitúciót a holtpontról kimozdítsa, ugyanakkor Magyarország külügyminisztériuma a műemlék épületek felújításához is igyekszik hozzájárulni, ez utóbbit a nemzeti örökség megőrzésére kiírt pályázat révén. A konzul örömét fejezte ki a KLMT megvalósításai kapcsán, a további elképzelések sikerre viteléhez pedig kitartást kívánt.

Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke példaértékűnek nevezte a Műemlékvédő Társaság tevékenységét, és kifejtette: a KLMT maximálisan helytáll a Házsongárdi temető és magyar műemlékeink védelmét illetően, s közben a szakmaiságot, a magyar nyelvet és az érdekvédelmet egyaránt képviseli. Az EMKE-elnök további eredményes munkálkodást kívánt a szervezet tagjainak, majd Gaal György beszámolóját hallgathatták meg a résztvevők az elmúlt év legfontosabb KLMT-s eseményeiről.

Hosszú felsorolás következett, kezdve attól, hogy 2011. április 2-án testületileg részt vettek a felújított Mátyás-szoborcsoport avató ünnepségén, el egészen Takács Gábor Ex Libris című albumának bemutatójáig, amelyre két héttel ezelőtt került sor a főkonzulátus udvari termében. E két időpont között Gaal György és Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Házsongárdi temetőben zajló munkálatokról számolt be a bécsi Kaláka Klub rendezvényén (április 30.), a Szabók bástyájában megnyitották Takács Gábor ex libris kiállítását (június 18.), a ballagások alkalmával jutalomkönyvben részesítették a kolozsvári magyar középiskolák végzőseit, temetőlátogató és városnéző sétákat szerveztek a Kolozsvári Magyar Napok keretében (augusztus 15–21.), műemlék-ismereti vetélkedőt rendeztek, fotópályázatot hirdettek, előadásokat tartottak különböző rendezvényeken, és bemutatták Gaal György új kötetét, a baróti Tortoma Kiadónál megjelent Kolozsvár. Történelmi városkalauz című kiadványt. Az igazán örömteli események között említette Gaal, hogy Kelemen Lajos, a társaság névadója Magyar Örökség-díjban részesült Erdély múltbeli emlékeinek ápolásáért (szeptember 17.), továbbá, hogy február 14-én Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter aláírta a Házsongárdi temető 394 sírjának műemlékké nyilvánításáról szóló határozatot. A naptári év különböző időszakaihoz kapcsolódó események mellett a KLMT-elnök kitért a számítógépes műemlékvédelmi adatbázis folyamatos fejlesztésére, az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégiumban elindított műemlékvédelmi szakkollégium segítésére, a temető és a városi műemlékek megrongálása elleni tiltakozásra, amelyekből szintén kiveszik a részüket.

A közgyűlés keretében Maksay Ádám ügyvezető alelnök szavazásra bocsátotta a Transsylvania Nostra Alapítvánnyal közösen birtokolt Brétfű utcai ingatlan helyzetét, mint mondta, a KLMT számára jóformán veszteséges ennek működtetése. A jelenlévő tagok egyöntetűen megszavazták, hogy a vezetőség eladja részét az alapítványnak, az összegből pedig, amit cserébe kapnak, egy belvárosi ingatlant vásárolhatnak.

Weisz Attila művészettörténész az Apafi-kollégiumban működő szakkollégiumról beszélt a folytatásban, amelynek célja, hogy a különböző szakokon tanuló diákokat érzékennyé tegye a műemlékvédelemre, majd Takács Gábor számolt be a tavalyi műemlék-ismereti vetélkedőről, reményét fejezve ki, hogy a következőkben sort keríthetnek egy városok közötti megmérettetésre is.

A szatmárnémeti, marosvásárhelyi, brassói és nagyenyedi tagszervezetek képviselőinek beszámolói után Maksay Ádám ismertette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság idei célkitűzéseit: a digitális műemlékvédelmi adatbázis bővítése, részvétel a Műemlékvédelmi Világnap (április 18.) és az Európai Örökség Napok (szeptember) szervezésében, szakmai hozzájárulás a Farkas utca gyalogosövezetté való alakításához, fotópályázat meghirdetése a Kolozsvári Magyar Napokon, gyűjteményes kiállítás szervezése a Quadro Galériával közösen stb. Megtudtuk: a Kolozsvári Magyar Operával és a magyar főkonzulátussal jótékonysági koncertet szerveznek idén, az ebből befolyó összeget pedig a Házsongárdi temető sírjainak további megmentésére fordítják.

A pénzügyi beszámoló után Gaal György felolvasta a KLMT és a Házsongárd Alapítvány vezetősége által Kelemen Hunorhoz intézett levelet, amelyben köszönetet mondanak a házsongárdi sírok műemlékké nyilvánításában nyújtott segítségéért, ugyanakkor a kolozsvári Alsóvárosi (Kétágú) református műemléktemplom mögötti építkezés romboló hatására hívják fel a művelődésügyi miniszter figyelmét. A fürdőmedencével összekötött irodaház, amelynek alapozási munkálataihoz máris hozzáfogott a megyei tanfelügyelőség, „teljesen el fogja takarni Erdély legszebb klasszicista templomának impozáns hátsó homlokzatát, s könnyen lehet, hogy az épület stabilitását is veszélybe sodorja”, olvasható a levélben, amelynek aláírói – Gaal György, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, Maksay Ádám – rámutatnak: „az egyház ugyan elvesztette a visszaigénylési pert, de mindenképpen szeretné – Kolozsvár lakosságával egyetértésben – megtartani a telket zöldövezetként”.

Cs. Erdős Tibor időjárástól függetlenül kint volt a téren, és „vázlatfüzetében rögzítette a vissza nem térő pillanatokat” - ROHONYI D. IVÁN

Kiállításmegnyitó tette ünnepélyesebbé a közgyűlést: déli 12 órakor megnyitották a 98 esztendős Cs. Erdős Tibor grafikai kiállítását, Németh Júlia műkritikus méltatását Takács Gábor tolmácsolta. Elhangzott: Cs. Erdős Tibor életművének, művészi tevékenységének legfontosabb jellemzője a sokoldalúság; „grafikus, festő, iparművész, díszlettervező egy személyben. S ez a változatosság, amellyel egyik műfajról a másikra tér, s a műfajokon belül szinte minden elképzelhető technikát kipróbál, rendkívüli mobilitásának a bizonyítéka”. A műkritikus szerint sok más mellett az is bizonyítja a művész Kolozsvár iránti szeretetét, hogy intenzíven érdeklődött a Mátyás-szoborcsoport restaurálása iránt. „Az előrehaladott korú Mester, 97 évét meghazudtoló vitalitással nem csupán passzív szemlélőként követte nyomon a helyreállítási munkálatok hosszadalmas és bonyolult folyamatát, a szobor darabokra szedésének, majd visszaállításának mozzanatait, hanem az időjárástól függetlenül, esőben, szélben kint volt a téren, és vázlatfüzetében rögzítette a vissza nem térő pillanatokat”, megörökítve ezáltal a Mátyás-szobor újjászületésének krónikáját, amelyben a műemlékek arányai és jellegzetes összetevői mellett az emberi jelenlét is tetten érhető.

A kiállító művésznek ezután a KLMT Veress Ferenc-emlékplakettjét adta át Gaal György és Maksay Ádám, a kolozsvári műemlékek megörökítéséért végzett munkájának elismeréseként. – A vallásnak és a művészetnek egyazon alapja van, ez pedig a megjelenítés ereje – hangsúlyozta a díj átvétele után Cs. Erdős Tibor, hozzátéve: egy-egy rajz, festmény vagy szobor elkészítéséhez az alkotónak adottságra van szüksége, ez az adottság pedig az idő múlásával sem enyészik el. – A művészet nem ismeri az időt, gondoljunk csak a nagy mesterekre, akik életük utolsó pillanatáig művelték a művészet megjelenítő erejét – summázta a képzőművész.

Házsongárd és digitális adatbázis

A közgyűlés következő napirendi pontja a Házsongárdi temető műemlékké való nyilvánítási folyamatának ismertetése volt, erről Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója tartott rövid előadást.

– A KLMT húszéves évfordulója alkalmával nyújtottuk át a kérést Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszternek, amelyben segítségét, támogatását kértük temetőügyben, javasolva, hogy a temető értékes emlékeit terjesszék fel a műemléki státus elnyerésére. A rongálások közismertek, ezek sajnos mintegy száz éve tartanak már, sajnos sohasem napi hírként kell kezelni, hiszen folyamatos a pusztulás–pusztítás. Kelemen Hunor támogatásáról biztosított bennünket, el is kezdtük a topográfiai felmérést, annak hiányában ugyanis nem lehetett semmihez hozzákezdeni.

Ezt megelőzően persze tíz éven át zajlott a csendes munkálkodás a Házsongárd Alapítvány részéről, helyreállítottunk részben, vagy teljes mértékben 90 síremléket és 5 kriptát a temetői adminisztráció tudtával. Tavaly azonban „kitört a háború”, azáltal hogy nevesítve kértük a síremlékek védelmét, nem tudtuk, hogy ilyen darázsfészekbe nyúlunk. Én úgy mondanám, hogy felzúdult a „temetőmaffia” – magyarázta Gergely Erzsébet.

Hangsúlyozta: a minisztérium nyomása és ráhatása nélkül biztos nem sikerült volna megvalósítani a topográfiai felmérést, hiszen minduntalan akadályokat gördítettek elébük az adminisztráció részéről. – Öt hónapos kemény munka zajlott, júliustól novemberig 639 objektumnak készült el a helyrajza, Gaal György lajstroma alapján. Csécs Kinga, művészettörténész hallgató segített a felmérésben, kiváló munkát végzett, szinte decemberig bezárólag terepen volt, az adatokat is ő dolgozota fel román nyelven. Minden munkálat magyarországi pályázati pénzekből valósult meg (annak ellenére, hogy létezett ígéret itteni pénzekre is), illetve közmunkával. Nagyszerű csapatmunka volt. Ezenkívül mindvégig élveztük az egyházak, a különböző közművelődési egyesületek és a sajtó támogatását. Mivel egy széleskörű összefogás eredménye ez a siker, nem szeretném, ha kampánycélokra használnák fel ezt az eredményt. Sok ember vett részt a munkálkodásban, senki sem sajátíthatja ki. Igaz, hogy a sors fintoraként, én is a sajtóból értesültem a sikerről, minket ugyanis a vége felé finoman leráztak – jegyezte meg az alapítvány igazgatónője. Hozzáfűzte: közelről sem felel meg a teljesség igényének ez a lista, de rendkívül örvendenek ennek is. Ezentúl már a kivitelezésen áll vagy bukik az egész, hiszen, ha nem tudják megfelelően megoldani ennek a jogi részét, akkor csupán összegyűjtött adatok maradnak.

Gergely Erzsébet a továbbiakban átadta a szót Csécs Kingának, aki vetített képekkel támasztotta alá a topográfiai felmérés folyamatát. Mint mondta, kezdetben 308 sírról volt listájuk, ezek között azonban sírkertek is szerepeltek, végül tehát 428-ra nőtt a szám, és ezt a listát terjesztették fel Bukarestbe. A kutatás szempontjairól szólva elmondta: a kulturális–gazdasági–szociális élet kiemelkedő alakjainak sírjait, illetve a nemesi családok sírhelyeit és kriptáit vették számításba. Egy másik szempont a sírkő művészeti értéke volt: klasszicista, neogótikus, neoreneszánsz, és más, domborműves vagy szobros sírköveket vettek figyelembe a felméréskor. Szempontként számítottak továbbá olyan kövek, amelyek további kutatások tárgyát jelenthetik, illetve a mesterjeles vagy címeres sírkövek is. De fölvettek olyan érdekességeket is, mint például az a sírkő, amelyre az évszámok fordítva vannak felvésve a kőre (eszerint az illető személy előbb halt meg, mint amikor született), vagy az eltűnés veszélyeztette sírköveket.

– Ezeket a szempontokat követve eljutottunk 639 sír feltérképezéséhez. Mindegyik sírról készült fénykép, több szemszögből, azon kívül rövid helyszíni leírás, lemásoltuk a feliratokat, helyenként ez elég körülményes volt, mert nem látszott. 428 sírról készült adatlap, ezt terjesztettük fel a minisztériumhoz. Ezek az adatlapok a sír főbb tulajdonságait tartalmazzák, a helyszínt, és hogy kik foglalkoztak a kutatással – részletezte Csécs Kinga.

A folyamat ismertetése után Gaal György, a KLMT elnöke kifejtette: „közel sem vagyunk az út végén, hiszen van egy 397 sírt tartalmazó jegyzék, amit, ha igaz, aláírt a miniszter, és ezzel megtörtént a törvényes védetté nyilvánítás. A miniszter által aláírt listát azonban egyikünk sem látta, a médiából értesültünk ennek megtörténtéről, de nekünk nem küldték le, és nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben sem. De ha meg is jelenik, akkor egy nagy fejezet lezárul ugyan, mert a törvényes védelem megtörtént. Utána azonban megint ránk hárul annak érvényesítése. Feltételezem, valamilyen szabályzatot kell elfogadtatnunk a városi tanáccsal, amely előírná, hogy a műemléksírokra milyen szabályok érvényesek. Például milyen jelölés érvényes rájuk, szabad vagy nem szabad oda temetkezni, ki válthatja meg? Jelentős hányada ezeknek a síroknak nincs már megváltva, tehát a város tulajdonában vannak, akkor pedig ki gondozza őket? Ezeket a dolgokat mind szabályozni kell. Feltételezésem szerint a temető adminisztrációja el fogja hárítani magától, hiszen gyakorlatikag ezeket a sírokat az adminisztráció ellenére hagyattuk jóvá. Egy újabb küzdelem következik tehát, ezért közel sem lehet azt mondani, hogy ez lezárt téma”.

Ezt követően Maksay Ádám, a KLMT alelnöke számolt be a műemlékvédelmi adatbázis fejlődéséről, bemutatva az elért eredményeket. A tavalyhoz képest, amikor száz műemléképületről volt információ, mára már 2912 épületről van adat, derült ki a beszámolóból. A társaság honlapján – www.klmt.ro – rákattintva az eMonument menűpontra, bárki számára elérhető az erdélyi épített örökség adatbázisa, a piros csillagocskával ellátott objektumoknál csak minimális adatok vannak, amelyek az országos műemlékjegyzékben szerepelnek, a zöld csillagocskával ellátottaknál viszont már sokkal több anyag van feltöltve (rövid történeti leírás, bibliográfia, fényképek, digitalizált rajzok stb.), ha az érdeklődő rákattint a csillagocskára, minden részletes adat megjelenik.

A digitális adatbázis megvalósításában László Tibor informatikus segített, mint elmondta, leegyszerűsítették a felhasználását, ezen kívül bevezették az adatbázis lefordítását, van tehát magyar nyelvű verzió is, de mivel a fordítás sok időt vesz igénybe, még nem sikerült véglegesíteni ezt a verziót minden pontnál. A szakember reményei szerint a továbbiakban videó- és 3D-s animációk feltöltésére is lesz lehetőség, természetesen mindehhez pénz és idő szükséges.

A közgyűlés utolsó napirendi pontjaként bemutatták Gaal György Kolozsvár: Történelmi városkalauz című könyvét. A baróti Tortoma Kiadó által megjelentetett kötet bemutatásáról lapunkban már olvashattak részletes beszámolót (2011. december 24-i lapszámunkban), a könyvet ezúttal Vincze Zoltán tanár ismertette a közgyűlés részvevőivel.






Hozzászólások

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További főcikkek


További főcikkek
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap