label_szabadsag
1 USD 3.89  1 EUR 4.58  100 HUF 1.51
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
« vissza

Egyszerűsödnek a halottak napjához fűződő szokásaink?

Világítás a széki cigánybáltól a kalotaszentkirályi töklámpásig
Létrehozva: 2011. november 01. 00:31

SZERZŐ: K. E., N.-H. D.   

A hagyományőrzés és emlékezés egyik módja a világítás – külföldről is hazajönnek gyertyát gyújtani – FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN
A hagyományőrzés és emlékezés egyik módja a világítás – külföldről is hazajönnek gyertyát gyújtani – FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN
Halottak napja november 2-a, míg elseje a katolikus egyházban Mindenszentek napja, mára mind a római katolikusok, mind a protestánsok november 1-jén emlékeznek elhunyt szeretteikre. Az ünnep mai formája több kultúra – a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja – hagyományainak keveredésével alakult ki. Az ünnephez sok hiedelem és népszokás kapcsolódik. Szimbolikája van a sírok takarításának, a gyertyagyújtásnak, és magyarázata van a házi és mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tilalmaknak. Széken nem is olyan régen cigánybált tartottak a központban, Körösfőn ma sem savanyítanak káposztát november 1. előtt, Szilágyságban töltött káposztával–kaláccsal fogadják a hazaérkezőket. Korunk fokozott migrációja miatt hatalmas tömegek indulnak útnak: a külföldön élők hazajönnek ilyenkor. Összeállításunkban az ünnep eredetét, és a Kalotaszegen, Mezőségen, Szilágyságban ma is élő szokásokat kutattuk. [Szóljon hozzá!]

Halloween és mindenszentek

A mai Anglia, Franciaország és az Ibériai-félsziget a kelta újévet november elsején nagy fesztivállal ünnepelték. A kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája angolul „All Hallows Eve” (minden szentek estéje), azaz Halloween. A hiedelem szerint Samhain, a napisten október 31-én összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte (a rossz lelkek általában állatok, főleg macska képében öltöttek testet). Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Reggel szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol a halottakat, és űzték el a hideget. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten tiszteletére 3 napos Halloween fesztivált tartottak.

Az I. században a rómaiak elfoglalták Angliát. Hagyományaik közül a november 1-je körüli Pomona-nap, a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe az évszázadok során keveredve a kelta Samhai-ünneppel, az őszünnep kialakulásához vezetett.

Mindenszentek napja a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia egy héttel később tartja. Minden üdvözült közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk. A Marcus Agrippa által Kr. e. 27-ben építtetett Pantheont Rómában 609. május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: ezen a napon IV. Bonifác pápa „Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk” tiszteletére szentelte fel a római Pantheont. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, 844-ben.

A holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, Sz. Odiló clunyi apát vezette be, és a XIV. században vált általánossá. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal „jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni.

Mit mond a néprajzkutató?

A különböző felekezetű és kultúrájú közösségek szerte a világon a naptári év egy adott napján elhunyt családtagjaikra, szeretteikre emlékeznek, tudtuk meg Pozsony Ferenc néprajzkutatótól. Ilyen emléknap az erdélyi magyar közösségek életében november 2., vagyis a halottak napja. De mivel régies képzetek szerint egy nap rendszerint alkonyattól a következő estig tart, a halottkultusz legfontosabb eseményeire általában már mindenszentek napján (november 1.) este sor kerül.

– Az ünnep előtti hetet Erdélyben halottak hetének nevezik, amikor az emberek elhunytjaik sírját kitakarítják, virágokkal és koszorúkkal díszítík, majd azon gyertyát gyújtnak. Halottak napján számos erdélyi településen zajosabb és nehezebb munkát nem végeztek. A sírok virággal és égő gyertyákkal való kidíszítése Erdélyben viszonylag újkeletű, csak a polgárosodás hatására, városok felől terjedt el a 20. század elejétől kezdődően. A gyertyagyújtás protestáns közösségekben csak az első világháború idején kezdett megjelenni, majd csak a második világégés után terjedt el szélesebb körben – mondta Pozsony Ferenc. – Keresztény képzetek szerint az ilyenkor felajánlott adományok elsősorban a tisztítótűzben szenvedő lelkek üdvösségét biztosíthatják. Több vidékünkön a hazalátogató lelkeknek az asztalra ilyenkor terítéket, kenyeret, vizet és sót helyeznek. Ugyanehhez a képzetkörhöz tartoznak azok a gyakorlatok is, amikor a halott sírjánál vagy a temető kapujában különböző rituális süteményeket, bort és gyertyát osztogatnak elesett személyeknek, koldusoknak vagy éppen arrajáróknak. Erdélyben is élt az a képzet, hogy a halottak ezt az éjszakát rendszerint a templomban töltik. Éppen ezért sok faluban ilyenkor istentiszteletet vagy szentmisét szerveznek azokban. A fúvószenekarok tagjai, a polgárosodás hatására, ilyenkor gyászos dalokat mutattak be a temetőkben. Római katolikus településeken a plébános rendre meglátogatja a sírokat, s azokat szenteltvízzel locsolja be, majd rövid imát mond az elhunytak emlékére, üdvösségére.

A néprajzkutató azt is elmondta: az erdélyi falusi román közösségek rendszerint tavasszal, húsvét nagyhetén emlékeznek elhunytjaikra. Sírjaikat kitakarítják, feldíszítik, borral locsolják, szentelt kalácsot és gyertyákat helyeznek el rajtuk. Sok helységben a temetőt kivilágítják, ott tüzet gyújtanak. Azokban a városokban, ahol jelentős számú magyarság élt, ott a románok november elsején is meglátogatják a virágokkal díszített temetőket, elhunytjaik sírját borral locsolják, ételáldozatot mutatnak be, és égő gyertyákat helyeznek el, ugyanakkor különböző rituális süteményeket (perecet, kalácsot) osztogatnak szegényebbeknek.

– Különösen az 1962-es erőszakos kollektivizálást követő időszakban nagyon sok fiatal telepedett be városokba, e migráció hatására még Kolozsvárt is archaikusabb, falusiasabb szokásformák (pl. ételáldozat) terjedtek el. Ugyanakkor a különböző felekezetű és ajkú közösségek (románok, magyarok és cigányok) szokásai is csendben interferálódtak, például Mezőség falvaiban. A rendszerváltozást követő évtizedekben, elsősorban a nemzetközi munkamigráció hatására, számos nagyvárosi szokáselem is megjelent falvainkban – mondta Pozsony Ferenc. – A sírokat legtöbbször művirágokból készített koszorúkkal és Kínából importált lampionokkal, mécsesekkel díszítik. Az alkalmi árusok különböző szolgáltatásai a szokások folyamatos komercializálódását tükrözik. A nagyfokú térbeli migráció hatására már nemcsak halottak napján este, hanem az azt megelőző hétvégén is nagyon sokan látogatják elhunytjaik sírját. Akik nem tudnak ilyenkor hazautazni, azok rendszerint helyi lapokban emlékeznek eltávozott szeretteikre.

Töltött káposzta, cigánybál, töklámpás

Kalotaszentkirályon november 1-jén gyertyát és virágkoszorút helyeznek a sírokra. – Általában már napokkal előtte elkezdődik a készülődés. A településről elköltözöttek közül sokan hazajönnek, és elhunyt szeretteikre emlékeznek. Nincs eszem-iszom sem a temetőben, sem otthon – nyilatkozta Póka András György, Kalotaszentkirály község polgármestere, aki viszont még emlékezett arra, hogy még mielőtt a Halloween hagyomány beáramlott volna, a helybeli gyerekek ilyenkor kivájtak egy dísztököt, amelybe aztán gyertyát helyeztek, és november 1-jén meggyújtották.

Körösfőn a hagyományos református szokás szerint nem gyújtanak gyertyát a temetőben.

– Már november 1-je előtt mindenki rendbe teszi elhunyt szeretteinek sírjait. Virágot viszünk, ám gyertyát nem gyújtunk, mert a reformátusoknál az isteni hit és a szeretet lángja világít. Este, ám még sötétedés előtt ünnepi istentiszteletet tartanak, ahol felolvassák az előző év november 1-jétől mostanig elhunytak nevét – közölte Péntek László, Körösfő község alpolgármestere, aki elárulta: a savanyítani való káposztát csak november 1-je után teszik el a háziasszonyok, máskülönben meglágyul. Péntek László még azt is elmondta, hogy a településen működő Rákóczi Kulturális Egyesület tagjai idén is vittek virágot a Vasvári Pál kopjafához. Mivel Széken a hétvégén őszi vásárt tartottak, a körösfőiek egy része felkereste Rózsa Sándor sírját, ahol koszorút helyeztek el és Rózsa Sándor-balladát énekeltek.

– Magyarvistán az a szokás, hogy egy-két nappal a világítás előtt az emberek kimennek a temetőbe, és megtisztítják, rendbe rakják a sírokat – mesélte lapunk kérdésére Kovács Anna. Elmondása szerint halottak napján délután 3 órakor rövid istentiszteletet tartanak a temetőben, körbeállják a tiszteletes urat, aki a Bibliából olvas fel, és imát mond. Ezután felkeresik a sírokat, virágokat helyeznek el azokra, s gyertyát gyújtanak az elhunytak emlékére. – Magyarvistán nincs semmilyen tilalom, mint esetleg más helyeken. Ha szép idő van, akkor az emberek a napot a temetőben töltik – mondta Kovács Anna.

Érdekes, immár nem élő szokásról számolt be Csorba István, Szék község alpolgármestere. – November 1-jén világítás után rendezték meg Széken a cigánybált a falu központjában. Ez abból állt, hogy a széki cigányzenészek muzsikáltak az összegyűlt fiatalságnak, majd táncházzal ért véget a nap. Szeretnénk a közeljövőben ezt a hagyományt is újjáéleszteni – hangsúlyozta az alpolgármester, aki emlékszik arra, hogy 1992-ben látott ilyen bált, majd felemlegette azt, hogy régen ott is töklámpást vittek a gyerekek a temetőbe.

Horváth Márton, Mocs község polgármestere a halottak napi szokások kapcsán megjegyezte: a községhez tartozó két faluban – Botházán és Tótházán – egy homályba vesző szokás miatt (vélhetően ortodox hatásra – szerk. megj.) nem november 1-jén vagy 2-án, hanem november 7-én világítanak. – November 1-jére finomságokat főznek-sütnek. Minden sírnál takarítanak, és még azokra a sírokra is kerül gyertya és virág, amelyet egy-egy évben nem látogatnak meg a hozzátartozók. A lakosok egyfajta kötelességnek tekintik, hogy minden síron legyen gyertya és virág. Régebb a reformátusok nem világítottak gyertyával, ám az utóbbi évtizedekben náluk is elterjedt ez a szokás – magyarázta a polgármester.

A szilágysági reformátusok az 1970-es, 1980-as években vették át a Halottak napi gyertyagyújtás szokását a katolikus és ortodox felekezetektől: mindaddig jellemzően krizantém-, illetve mohakoszorúkat fontak szeretteik sírjára, amelyeket bőségesen megtűzdeltek krizantémszálakkal is – mondta lapunknak Tolnai Miklós szilágyfőkeresztúri református lelkipásztor.

A sírokat és környéküket már 2–3 héttel a halottak napja előtt elkezdik takarítgatni, rendbehozni (Szilágyfő­keresztúron egyébként nemcsak november elseje előtt, hanem húsvétkor, a feltámadás napjára is így cselekszenek) – tette hozzá. A lakosok ünnepként viszonyulnak ehhez a naphoz, hagyományosan töltött káposztával, kaláccsal fogadják az idegenből érkezett vendégeket. Mint mondta, előfordul, hogy családtagok, rokonok csak halottak napján találkoznak.

Több szilágysági településen a világítást a templomban vagy a temetőben tartott istentisztelet előzi meg – magyarázta a lelkész. Említést tett arról is, hogy az idősek szerint a zöldségeket még a halottak hete előtt ki kell szedni, a savanyúkáposztát pedig eltenni.






Hozzászólások

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További főcikkek


További főcikkek
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap