label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
« vissza

Meddig fosztogatják még Erdély nagy halottainak pantheonját?

Ahol a törvény előírásai már nem segíthetnek...
Létrehozva: 2010. június 23. 03:00

SZERZŐ: SALLAI LORÁND, ZAY ÉVA   

Nem remélhetjük, hogy a közeljövőben megoldódik a viráglopás problémája – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE
Nem remélhetjük, hogy a közeljövőben megoldódik a viráglopás problémája – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE
Nyilvánvalóan sokak számára nem ismeretlen a Házsongárdi temető körül határozottan körvonalazódó szomorú valóság: immár gyakorlattá vált a történeti, szellemi, művelődési örökségünk részét képező temető sírjainak feldúlása, friss virágdíszeinek kifosztása. A gyászoló hozzátartozók számára felkínált megoldás: a menetrendszerűen bekövetkező fosztogatás megelőzéseként esetleg olajjal locsoltathatják le az elhunytnak szánt utolsó ajándékokat, a végső szeretet és tiszteletnyilvánítás virágait. Milyen jellegű változtatásokat kellene és lehetne eszközölni? Hol keresendők a tettesek? Kiket kell felelősségre vonni, és milyen módon? Milyen intézkedések történtek mindeddig a sírgyalázás gyakorlatának megszüntetése, vagy legalábbis korlátozása érdekében? – ilyen kérdésekre kerestük a választ. Az eredmény: perelni nem érdemes, a beígért videórendszer pénzhiány miatt késik, és még egy újabb karbantartási költséget is bevezetnek. [Szóljon hozzá!]

Családi vendetta a temetőmaffiával szemben?
A temetőben naponta történnek lopások, gyakran már a temetés után fél órával eltűnnek a virágok. Csupán két őre van a teljes Házsongárdnak, temetésekből márpedig egyetlen nap alatt 4–5 is van, a temető különböző, egymástól távol eső pontjain, így a felügyelet képtelenség.

– A rendőrök néha elfogják a tolvajokat, de általában kisebb összegű pénzbírságot rónak ki rájuk, majd szabadon engedik őket. Megtörtént, hogy két tolvajbanda összeverekedett a virágért, a rendőrök szétoszlatták, de nem büntették meg őket – mondta el lapunknak a Házsongárdi temetőt kezelő vállalat magát megnevezni nem óhajtó alkalmazottja. A temető dolgozói nem mernek szembeszállni a sírgyalázókkal, mivel azok többen vannak és veszélyeseknek minősülnek. – Többször is megszólítottam őket, de nemegyszer megfenyegettek, hogy hallgassak – tette hozzá forrásunk. – Legalább öt rendőr kellene, hogy felügyelje a sírokat. Egy alkalommal értesítettem a polgármesteri hivatalt a viráglopásról, de azt válaszolták, hogy ennél fontosabb dolguk is van. A virágok beolajozása nem megoldás, hiszen ha a tolvajok nem is tudják már azokat értékesíteni, teljesen tönkremennek. Rengeteg a lopások miatti panasz, de hiába… idegesítő a városháza tehetetlensége és akarathiánya. Megfelelő törvényeket kellene hozni és alkalmazni, ezek híján az egyedüli megoldás talán csak az lehet, ha több család összefog, és saját maguk tesznek igazságot – folytatta forrásunk.

Egy másik személy úgy értékelte, lehetetlen helyzetben vannak, mivel egyszerre csupán két őr vigyáz a sírokra, ugyanakkor nem követhetik a temető két különböző részében egyidejűleg rendezett temetéseket. Általában három-négy temetés van naponta, de előfordul, hogy hat szertartást is tartanak egyszerre. – Idén mindössze két-három lopást láttam. Tavaly a közösségi rendőrök, akik majdnem naponta megfordulnak a temetőben, egyszer elvittek egy személyt. Ha tettenérek egy-egy tolvajt lopás közben, amikor megközelítem, elszalad. Szerintem a sírgyalázás ritka jelenség – vélekedett.

Nem számíthatunk sikerre, ha pereljük az önkormányzatot
A sírgyalázás a román büntető törvénykönyv 319. cikkelye értelmében bűnténynek minősül. Dimény Emese ügyvédet arról faggattuk, hogy mi az eljárás, és milyen kártérítésre számíthatnak azok, akik sírgyalázás okán a törvényszékhez fordulnak.

Az alpolgármester őrt áll a koporsó mellett, de a temetőt nem őrizheti – pénzhiány miatt késik a biztonsági videorendszer

– A temető az önkormányzat fennhatósága alatt működik. A perelőnek először levélben kell igényelnie a kártérítés összegét a városi tanácstól. A közhatósági szervnek 30 napon belül kell válaszolnia, hogy helyt ad-e a felszólításnak vagy sem – nyilatkozta az ügyvéd. – Nagy valószínűséggel azonban nem fog helyt adni a kérésnek, így 30, bizonyos esetekben pedig 60 nap elteltével meg lehet támadni válaszát a törvényszéken. Bizonyítani kell azt, hogy a helyi önkormányzat mulasztást követett el, nem tette meg a szükséges lépéseket a sírok biztonsága érdekében. Ez nem könnyű vállalkozás, mivel meg kell szerezni azt a szerződést, amelyet a közhatóság a temető felügyeletével megbízott Közterület-fenntartó Vállalattal (RADP) kötött – magyarázta Dimény Emese.

Anyagi kártérítés igényléséhez bizonyítani kell a föld elhordásával és visszaigazításával kapcsolatos munkálatok, adott esetben az ellopott vagy megrongált virágok, gyertyák, mécsesek értékét. A morális kártérítés összege esetenként változik. A bíró megvizsgálja a kár jellegét, a rokonság fokát, a fosztogatás körülményeit és indítékait: vagyonszerzés vagy sírgyalázás okán történt-e. A morális kártérítést bonyolult megszerezni, mivel a sírgyalázás okozta fájdalmat nehéz felmérni – tájékoztatott a továbbiakban az ügyvéd. „Az önkormányzattal folytatott per sikerének kicsi a valószínűsége, ugyanis a közhatóságnak a temetők működéséről szóló belső döntésében található egy kihágási tétel, amely a virágok lopására vonatkozik. A bűntényt elkövető tolvajok felelősségre vonása nyomán az önkormányzat is nyerhetne, hiszen kérheti az általa kifizetett kártérítést a tettesektől” – vélekedett Dimény Emese.

Nem kínál több esélyt a kollektív per
A belső határozatok lehetővé tennék, hogy a városi tanács biztonsági cégekre bízza a sírok felügyeletét. Az ügyvéd szerint ennél is hatásosabb volna azonban az önkormányzat által már korábban felvetett megoldás, a videokamerák felszerelése. – Lévén, hogy a többnyire magyar sírokból álló Házsongárdi temetőről van szó, valószínűleg etnikai érdekek is akadályozzák a megoldások és intézkedések alkalmazását – tette hozzá.

Az ügyvédet a kollektív per esélyeiről is faggattuk: – Romániában nem igazán létezik a kollektív per fogalma. Elméletileg lehetne kérni, hogy a dossziékat ugyanahhoz a bíróhoz csoportosítsák, de nálunk ez nemigen működik. A személyre szabott kártérítések miatt nem szoktak egy kalap alá venni két pert. Ha pedig mindenki egyénileg indítja perét és megnyeri, akkor nem lehet kollektív kártérítésről beszélni. Kollektív pert csak akkor indítanak, ha van már precedensértéke. Ebben az esetben sem tömörítik a dossziékat, hanem ugyanazokat az indokokat hozzák fel, és ezáltal növelik a kártérítési igényt – nyilatkozta az ügyvéd, aki hozzátette: egyéni per esetén nagyobb az esély nagy kártérítés megszerzésére. Amennyiben a tettesek személye bizonyítást nyer, a városi tanáccsal folytatott perben egy vagy másfél év alatt várható végleges ítélet. – Ha a pert jóváhagyták, akkor a közhatóság fordul a tettes ellen, ha előbb indult el a büntető per, akkor mindössze a sértett fél fordul ellene. Az adminisztratív per nehézsége miatt a tettesek felelősségre vonása az egyedüli valós lehetőség anyagi és a morális kártérítés megszerzésére – tudtuk meg.

Az intézkedéseket a gazdasági válság késlelteti
– Az utóbbi időben jelentősen visszaesett, de nem szűnt meg a sírgyalázások száma – nyilatkozta lapunknak László Attila alpolgármester, aki a viráglopás megakadályozásának megoldásaként nem tartja elfogadhatónak a virágok beolajozását. A helyi tanács és a RADP kamerákat szeretne elhelyezni a temető be- és kijáratánál, a kerítések mentén és belső területén is. Bár elkészült a kivitelezési terv, amely a Kismezői, illetve a Monostori temetőket is érintené, a városházának jelenleg nincs rá anyagi fedezete. Amíg vannak lopott árut felvásárló kereskedők, addig lesznek tolvajok is. A koszorúárusítókban legyen annyi becsület, hogy ha már egyszer eladták a lopott virágot, ne próbálják meg újra meg újra értékesíteni – jelentette ki az alpolgármester.

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet (jobbra) levelezik Sorin Apostu polgármesterrel a Házsongárd sírjainak védelme érdekében

László Attila szerint a tolvajlások visszaszorításához vezet majd a kereskedelmi tevékenység néhány héttel ezelőtt módosított rendszabálya. A rendelkezés értelmében felfüggesztik engedélyüket azoknak a kereskedőknek, akik nem tudják bizonyítani a virágok, bronzszobrok származását.

– A rendőrök szerint sok esetben kiskorúakat és fiatalokat érnek viráglopáson – nyilatkozta az alpolgármester, aki olyan esetről is hallott, hogy a szülők gyereküket küldték sírt fosztogatni. Túl kevésnek tartja, hogy a temetőt is ellátó rendőrőrsön folyamatosan dolgozó hat-nyolc személy közül egyszerre csupán kettő felügyeli a mintegy 25 hektáros temetőt, de nincs más választásuk, mivel a városban csupán 168 helyi rendőr munkájára számíthatnak.

Megtudtuk: a városi tanács nemrég döntést hozott a karbantartási költség bevezetéséről, amely évente 10 lej. Az így begyűlt összeget a temető karbantartására és a biztonsági szolgálat finanszírozására, majd ennek bővítésére fordítják – magyarázta az alpolgármester. Az önkormányzat megkezdte a temetőbe és annak környékére telepedett, többnyire roma etnikumú családok kilakoltatását, ez is megkönnyíti majd a Házsongárdi temető őrzését – tette hozzá.

Diplomáciai kísérleteka temető megóvására
Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete március 12-én a Házsongárdi temetőben megtekintett néhány megrongált síremléket, többek között Dsida Jenő kriptáját. Látogatását követően hivatalos levélben kérte Sorin Apostu polgármestert, hogy az önkormányzat kövesse nagyobb figyelemmel a Házsongárdban zajló sírgyalázást, és tegyen lépéseket a jelenség korlátozása érdekében. Magyar diplomáciai forrásokból megtudtuk: a levélben a magyar nemzet örökségét képező sírok listája is szerepel. Felszólításában a nagykövet a neves magyar személyiségek sírjaira fektetett hangsúlyt, de a sírgyalázást a temető valamennyi sírját érintő problémaként vetette fel. – Levélváltásom Sorin Apostuval továbbra is tart, egyeztetni próbálunk a sajnálatos jelenség visszaszorítását illetően. Eredmények elérése érdekében a rendőrséghez fordultunk – nyilatkozta lapunknak Füzes Oszkár.






Hozzászólások

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

Mutley - 23/06/2010 13:11
Szánalmas, hogy eddig fajultak el a dolgok...Nem értem azt a védekezését a hatoságoknak, hogy nincs pénz---Tessék? Hiszen most emelték föl 300%-al a siradókat, és a többi illetéket a temetkezésnél..Fizessenek abból őrőket, vagy kötelezzék a csendőrőket járőrőzni éjjel a temetőben is, körzetekre felosztva a temetőt!
Egyébként a magyar siroókat rongálják előszeretettel (lásd múlt hét, Kós sír), és a régi kriptákat.Erélyesebben kéne felépniük(de ugyan kinek mondjuk) a kolozsvári magyar politikusoknak és tanácsosoknak...
A Házsongárdi temető nemzeti örökségünk, meg kell óvnunk halottjaink szent nyughelyét.Dicséretes Gergely Erzsébet Házsongárd alapitványa, melyet segiteni kéne anyagilag és politikailag is!
Védjük meg elődeink sirjait, ez vérbeli kötelességünk! Ha nem szándékozik segiteni a helyi önkormányzat, Eu elé kell vinni az ügyet, politikai és jogi vonalon is!

További főcikkek


További főcikkek
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap