label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
« vissza

Miért társítják Kolozsvárt a Caritas piramisjátékhoz és Funarhoz?

A szakemberek korszerű városarculat megtervezésén dolgoznak
Létrehozva: 2010. február 01. 00:55

SZERZŐ: KISS OLIVÉR   

Lincshangulat. A Caritas piramisjáték kárvallottai pénzük visszaszerzéséért vonultak utcára – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE/ARCHÍV
Lincshangulat. A Caritas piramisjáték kárvallottai pénzük visszaszerzéséért vonultak utcára – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE/ARCHÍV
Enyhén szólva mellbevágó adatokat közöltek az elmúlt héten a kommunikációs és branding (vagyis a vállalatok, intézmények, települések arculatával foglalkozó) szakemberek arról, hogyan tekintenek Kolozsvárra a város szülöttei, a jövevények, illetve azok, akik nem laknak a Szamos menti településen. A Trend Communication és az ImagineTact – úgynevezett branding cégek – képviselői korántsem derűlátó képet festettek arról, hogy belföldi és külföldi kommunikációs szempontból 1989 után milyen módon sikerült megjeleníteni a város adottságait ország-világnak. Nem csoda, hogy az elmúlt húsz év rendkívül hiányos és sok esetben téves városimázs felépítés- és kommunikációs kísérlete következtében a társadalom egészét leképező úgynevezett fókuszcsoportok résztvevői (akik körében felmérést készítettek) a Caritas piramisjátékkal és a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar expolgármesterrel azonosították a kincses várost. [Szóljon hozzá!]

Halk moraj és néhány tiltakozó gesztus, arcmimika és fejcsóválás fogadta csütörtökön délután a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében tartott, Kolozsvár Napjairól és a városimázsról szóló közmeghallgatáson a Trend Communication szakembereinek azon bejelentését, hogy az úgynevezett fókuszcsoportok résztvevői a Caritas piramisjátékkal, a Feleki-tetővel, valamint az Ursus sörrel társítják a várost és annak nevét. A szociológiai céllal felhasznált fókuszcsoportokat a város arculatának kialakítása céljából toborozták a Trend Communication szakemberei. A városháza immár második alkalommal tartott közmeghallgatást és közvitát arról, mikor tartsák Kolozsvár Napjait, illetve milyen logó (jelkép, szimbólum, embléma) képviselje a kincses várost.

Egymással harcolnak a városok
A kommunikációs szakemberek elmagyarázták: a 21. században a globalizáció és a szabad piaci viszonyok nem csupán a cégeket vagy a multinacionális vállalatokat, hanem a városokat is igen éles versenyhelyzet elé állítják. Akárcsak a cégek esetében, fogalmaztak a Trend munkatársai, a falvak, községek, kis- és nagyvárosok és a metropoliszok is versengenek egymással annak érdekében, hogy pénzt, befektetéseket, embereket vonzzanak, fejlődjenek, és minél nagyobb élettérre, valamint befolyásra tegyenek szert. Szerintük Kolozsvár az ország második településévé nőtte ki magát a befektetések mérete és értéke, valamint a lakosság (állandó és időszakos lakosok) nagysága szempontjából. Ugyanakkor az elmúlt években a város egyre vonzóbbá vált a belföldi és külföldi befektetők számára.

Úgy vélik, a városimázs kialakítására elsősorban a település polgárai, a jövőbeni egyetemisták, a lehetséges befektetők és lakosok, valamint a turisták szempontjából van szükség. Elhangzott: a város arculatának, a városnapok meghatározásának és a tudatos városimázs-kommunkáció célja Kolozsvár hangsúlyosabb belföldi és külföldi megjelenítése, továbbá saját, jól meghatározott identitás kialakítása, a település presztízsének növelése, adottságainak népszerűsítése.

Ha Kolozsvár, akkor Caritas és Funar
A Trend Communication szakembereik fókuszcsoportok segítségével mérték fel, mivel asszociálják Kolozsvár nevét. Horia Bogdantól, a cég képviselőjétől megtudtuk, hogyan tevődött össze az 5 (egyenként 7 tagból álló) fókuszcsoport. Ezekben voltak kolozsvári születésű személyek, jövevények és időszakos lakók, azaz egyetemisták. Ugyanakkor ezek a kategóriák a kor szempontjából is reprezentatívak voltak, azaz a kolozsvári születésű alanyok között szerepeltek idősek, középkorúak, fiatalok, illetve magas, közepes és alacsony jövedelemmel rendelkezők is.

Az alanyok a gyakoriság szempontjából (nyílt válaszlehetőség állt a megkérdezettek rendelkezésére) a következőkkel azonosították a várost: a Caritas piramisjáték, a Feleki-tető, az Ursus sör, Emil Boc volt polgármester, a CFR 1907 és az U FC labdarúgó csapat, Gheorghe Funar ex-polgármester, a Kolozsvári Csoport (a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli reformtörekvésekkel azonosított, Ioan Rus volt belügyminiszterből, Vasile Dâncu szociológusból és Vasile Puşcaş, Románia volt EU-s főtárgyalójából álló csoportosulás – szerk. megj.), kórházak, egyetemek.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a fókuszcsoportok részvevői a városimázs szempontjából három alappillért határoztak meg: Kolozsvár az egyetemi, a multikulturális és a befektetőbarát város (a sorrend a válaszok gyakorisága alapján alakult ki). Az alanyokban is tudatosult az, hogy a több mint 100 ezer egyetemi hallgató lényegesen hozzájárul a város gazdasági, kulturális életének a fellendítéséhez.

Egyetemi, kulturális, egészségügyi, üzleti központ
Ugyanakkor a tíz felsőoktatási intézmény (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Műszaki Egyetem, a Gheorghe Dima Zeneakadémia, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Dimitrie Cantemir Egyetem, a Protestáns Teológiai Intézet, a Görög Katolikus Intézet, a Képzőművészeti és Formatervezési Akadémia), a kulturális intézmények (Nemzeti Színház és Opera, Magyar Színház és Opera, Transilvania Filharmónia, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – TIFF, a Kolozsvári Zenei Ősz, a Comedy Cluj filmfesztivál, múzeumok, kiadók, kulturális szervezetek) lényegesen hozzájárulnak a város ismertségéhez és hírnevéhez. A város multikulturális, állították a fókuszcsoport tagjai, ugyanis Kolozsváron több nemzetiség él együtt, ezek tagjai pedig más-más vallási felekezethez tartoznak. Üzleti szempontból is van mivel büszkélkednünk: itt fejti ki tevékenységét a belföldön és külföldön ismert Transilvania Bank, az Ursus, az Astral Telecom, a Napolact, a Jolidon, a Sistec, a Terapia stb., itt létesített fiókvállalatot a MOL, a Bechtel, az ING, az Emerson, a Nokia, s ugyanitt működik mintegy 100 számítástechnikai és információs technológiai (IT&C) cég is.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy Kolozsvár lehet az első olyan város az országban, amely arculatát a következő három elem teszi ki: egyetemi város, üzletbarát és multikulturális.

Erdélyben Kolozsváron van a legtöbb híd
A Trend Communication munkatársai a multikulturális Kolozsvárra gondoltak akkor, amikor megalkották a logót, amely három nyelven (román, magyar és német) tünteti fel a város nevét, illetve grafikai szempontból egy torony és a várfal lőrései, valamint egy folyó által ábrázolja a települést. Utóbbi elem kapcsán jegyezték meg: Erdélyben, Kolozsváron van a legtöbb híd – összesen 148. A mottó: E totul pentru mine! Nekem mindenem! Ist alles für mich!

Horia Bodgan szerint nehéz lesz ellensúlyozni az eddig kialakult városimázst. – A Trend Communication kolozsvári csapata által javasolt brand–modell lehetőséget nyújt arra, hogy üzenetünk eljusson a bemutatóban felsorolt célcsoportokhoz: a város lakói, a jövőbeni egyetemisták, a lehetséges befektetők és lakók, illetve a turisták. A városimázs professzionális kommunikálása az általunk javasolt három alapvető irányba, azaz kulturális és multikulturális, valamint egyetemi és üzletbarát város, illetve a háromnyelvű grafikai ábrázolás hozzájárul majd ahhoz, hogy idővel törlődjenek a jelenlegi negatív percepciók a befogadók körében. A branding folyamata nem áll itt meg. A brand kommunikálásának állandónak kell lennie, bármilyen eltérés az identitás-kontextustól igen veszélyes lehet – nyilatkozta a Szabadságnak a szakember.

Péter László szociológus, a Promoter Consult Center ügyvezetője szerint a Kolozsvárhoz kapcsolódó jelzők nem feltétlenül meglepőek. Egyrészt, a Caritas nagyon sok ember életére közvetlenül kihatott. Funar és Boc polgármesterek tevékenysége szintén érezhető volt a mindennapokban. A két focicsapat és rivalizálásuk az utóbbi évek fontos sporteseményeit képezték, a CFR pedig a világtérképre „tette fel” Kolozsvárt. A véleményeket meghatározza a médiadiskurzus, és a helyi politikusok rendszeres szereplői a híradóknak. Fontos megemlíteni a kérdezési technikát, mondotta az egyetemi adjunktus. Abban az esetben, ha szabad asszociációkat kérünk a fókuszon, rendszerint az ilyen erős szimbólumok jelennek meg. Pozitívum, hogy az egyetemi jelleget, multikulturalitást és üzleti klímát piacosíthatónak tartották: ezekre lehet építeni, és a valóságot is tükrözik. Jó kommunikációval több irányba lehet a célcsoportokban én-érintettséget kiváltó tartalmakat kialakítani, ha kézzelfoghatóvá teszik az üzenetet. Véleményem szerint a logó korszerű és észben tartható, a szlogenje bajos: az aktivizmus szintje alacsony, nem azt tapasztaljuk, hogy a köztér „mindenem lenne” (inkább a család és a pénzszerzés az). Az eseményre alkalmas időpont a tavaszi időszak, a célcsoportok akkor vannak itt, más ünnep nincsen, az emberek pedig szívesen vannak kint, így prezentálható a multikulturalitás – összegezte a szakember.


 

Egyeztetés az EMÉ-nél kedden 6 órakor

A Kolozsvári napok rendezvénysorozat időpontjának kijelöléséről és a város brandjének, márkajegyének kialakításáról tartanak nyilvános megbeszélést február 2-án, kedden 18 órától az Erdélyi Múzeum Egyesület tanácstermében (Jókai/Napoca utca 2–4. szám). Az RMDSZ és az EMNT Kolozs megyei vezetői, Molnos Lajos és Gergely Balázs által aláírt közlemény leszögezi: a közös álláspont kialakítása érdekében az egyeztetésre várják a magyar történelmi egyházak, a civil és a politikai szervezetek képviselőit, valamint a város polgárait. „Közösségünk szerepe a »civis város« kialakulásának, évezredes történelmének és kultúrájának alakításában megkérdőjelezhetetlen. Fontosnak tartjuk, hogy a kolozsvári magyar közösség a jövőben is megtartsa és érvényesítse a szavát a város közügyeiben. Azt a szót, amelyre élő hagyományaink, Kolozsvár hagyományai köteleznek” – olvasható a közleményben.

 


 






Hozzászólások

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További főcikkek


További főcikkek
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap