label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Riport

« Vissza a főoldalra


Tíz év után felavatták a Törökvágási Református Egyházközség új templomát

Létrehozva: 2008. május 10. 06:49

NAGY-HINTÓS DIANA

Müller Csaba: A templomépítés az emberért van
Müller Csaba: A templomépítés az emberért van
Múlt vasárnap avatták fel a Donát úti református templomot, amelyre nem csak az ottani református hívek, hanem Kolozsvár magyarsága is büszke lehet: a kivételes szépségű, egyszerűségében is pompás kinézetű templom vonzza az ott elhaladók tekintetét. A közel tíz éves tervezési és kivitelezési időszakról Müller Csaba műépítésszel, valamint Bibza István és Bibza Gábor lelkipásztorokkal beszélgettünk.


Élmény volt a közös munka Makovecz Imrével

A Makovecz Imre által készített vázlattervből Müller Csaba műépítész készített kivitelezési tervet, az ő feladata volt a művezetés is. A Donát úti református templom már a harmadik olyan erdélyi építmény, amelynek kivitelezésében együttműködik Makovecz Imrével – korábban egy református, egy római katolikus templom és egy református ravatalozó építkezésénél „bábáskodtak” együtt.

– Ezen építmények különlegessége, ami egyébként jellemző Makovecz Imre stílusára, hogy dominálnak a természetes anyagok – például a fa és a kő –, így az épületek beilleszkednek az őket körülvevő természeti környezetbe – mondta Müller Csaba. – A Donát úti református templom építésénél felhasznált faanyag egy része a Hideg-Szamos völgyéből származik (de jelentős részét Makovecz Imre küldte adományként Magyarországról). Azt is szem előtt tartottuk, hogy az épületekben majdan történő események az emberek szellemi igényeit is kielégítsék. Bármely épületnek, de főleg a templomnak erős hatással kell bírnia az emberekre. A Donát úti templom építészeti jellemzői közül megemlíteném a centrális tér-elrendezést – miszerint a székek szinte körbeveszik a szószéket istentiszteletkor –, valamint a templom közepén lévő tetővilágítást, mindezek révén az emberek fizikailag is közelebb kerülnek az eseményekhez, mint a régi alaprajzú templomoknál, ahol az istentisztelet a templom szentélyében zajlik, a gyülekezet pedig általában a templomhajóban foglal helyet. Értesüléseim szerint zsinati szinten létezik olyan elképzelés, miszerint hozzuk közelebb a gyülekezethez az eseményeket. A templomnak úgy kell hatnia az emberre, hogy az közelebb kerüljön a Megváltó által sugallt lényeghez. Fontos az, hogy a templombelsőnek hozzá kell segítenie a hívőket a magasabb rendű dolgokra, érzésekre való ráhangolódáshoz.

A Donát úti templom építése meglehetősen elhúzódott: tíz évet vett igénybe. Tapasztalatai szerint így történik ez más helyen is?

– A templomépítés mindig többéves munkát igényel. Az általam ismert legszerencsésebb eset a csíkszeredai templomé, amely három év alatt készült el.

Mennyi idő alatt készültek el a tervek?

– Pár hónapba telik az engedélyezési és a kivitelezési terv elkészítése, de ez utóbbit sohase lehet teljesen befejezni: mindig adódhat olyan újabb helyzet, amely kiegészítést vagy átdolgozást igényel. Bizonyos mértékben a tervkészítés is összefügg a munkálatok elvégzésével. Az épületterveknél megkülönböztetjük az alapozás, a tartószerkezetek, a belső térelválasztás megtervezését, ezt követi az épület befedésének, a burkolatoknak, a felületek végleges kialakításának és a berendezéseknek az összeállítása. Ahogy befejeződött az egyik, nekifogtunk a másiknak.

Milyen élményt hozott a Makovecz Imrével való együttműködés?

– A magyarországi Organikus Építészek Egyesülete által működtetett Vándor-iskolát elvégezve – amely már képzett építészmérnököknek nyújt továbbtanulási lehetőséget – ismerkedtem meg Makovecz Imrével, mintegy tíz évvel ezelőtt. Úgy vélem, rendkívül jó iskola, ha az építész olyan mesterre talál, akitől nemcsak a szó szerint vett szakmát, hanem emberséget is tanulhat. A Makovecz Imrével való együttműködés mindig élmény volt számomra. Az az organikus építészeti irányzat, amelyet Magyarországon Makovecz Imre képvisel leginkább, az építés dramaturgiájára fekteti a hangsúlyt; a templomépítés az emberért van, és talán ez az érzés az, ami a lelket megszépíti, felemeli.

Mennyire hatott Önre Makovecz építészeti stílusa? Nem áll fenn az, hogy további munkáiban önkéntelenül is a mestere által megjelölt útvonalon halad?

– Makovecz módszeréből fakad, hogy a pontos elképzelés, koncepció mellett fantasztikus szabadságot biztosít az alkotótársnak. Mindig alkotó módon lehetett vele együttműködni, nem telepszik rá az emberre. Nem törekszem se a követésre, se a másságra. Saját magamból a lehető legjobbat próbálom kihozni: nem lesznek olyanok, mintha Makovecz tervezte volna, de valószínűleg érződik majd, hogy az ő tanítványa voltam. Egyébként nagyon szeretném, ha minél több, az organikus építészeti irányhoz tartozó templom készülne, mivel ez a fajta szemléletmód újító módon hat az emberekre. Erre most főleg azért is szükség van, mert az építkezés egyre inkább üzletszerűvé válik, s a már megvalósult építményekben nem kap hangsúlyt az, hogy az ember végül szellemi lény, és nemcsak akkor, amikor templomba megy, hanem saját lakásában is az. Ahogy észlelem, egyre inkább a tévésorozatokból ismert épületek formai utánzására törekednek. Nagyon szeretném, ha továbbra is együttműködhetnék Makovecz Imrével. Fiatalabb építészkollégáimnak is csak azt kívánom: kerüljenek olyan szerencsés helyzetbe, hogy olyan építésszel dolgozhassanak együtt, akit mesterüknek tekinthetnek úgy, mint én Makovecz Imrét.

A parókia felújítása utoljára marad

A Donát úti templom lelkipásztorait, Bibza Istvánt és Bibza Gábort arról kérdeztük, milyen problémákkal szembesültek a templomépítési munkálatok során.

– Az anyagi források megszerzését, az építőanyagok rohamosan növekvő árának nyomon követését, a kivitelező kiválasztását említeném. Az egyházközség régi vágya volt, hogy templomot építhessen. Közel hét évig tartott, amíg megvásároltuk a telket, s beszereztük a különböző minisztériumi jóváhagyásokat. Az alapkőletételre 1998. június 20-án került sor. Az ezt követő nyolc évben az építés üteme többször megtorpant, főleg pénzhiány miatt. 2004-től viszont jelentősen megnőtt az állami költségvetésből befolyt összeg, ez megkönnyítette a munkálatok lefolyását. Mintegy 1,3–1,4 millió lejt emésztett fel az építés, de a még elvégzendő munkálatok további egymillió lejbe kerülhetnek. Nem meglepő, hogy az egyházközség tagjainak hozzájárulása nem haladta meg a 10 százalékot: a gyülekezet nagyobb arányban sehol az országban nem tudott volna támogatni egy ilyen mérvű beruházást. Nyugat-Európában egy templomépítést akkor kezdenek el, ha már megvan az ehhez szükséges keretösszeg, ám nálunk ez egyáltalán nem volt megvalósítható.

– Külföldről is sikerült támogatáshoz jutni.

– Kiemelném a zwollei (Hollandia) Gereformeerde Kerk testvérgyülekezetünket, valamint a veldhauseni (Németország) Synode der Evangelisch Altreformierten Kirche in Niedersachsen Rumänien Hilfe munkacsoportjának támogatását – mondta Bibza Gábor. Bibza István egy wuppertali, már nyugdíjas, lelkészházaspárt, Carola és Günter Twardellát említette: – Nyugdíjazásuk után két és fél évet töltöttek Kolozsváron, a mi egyházközségünkben is tevékenykedtek. Ők is mindvégig szeretettel és ügybuzgalommal viseltettek a templomépítés iránt.

Ami a még elvégzendő munkálatokat illeti, megtudtuk: hátra van még többek közt a riasztó- és a füstérzékelő berendezések beszerelése, a templom körüli tér elrendezése a kerítéssel együtt és a parókia felújítása.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap