A jó pap is holtig tanul - Riport

Egyetemünk véleménye megegyezik mindazzal, amit a lapjukban közölt Kire öltik a nyelvüket a kíméletlen tények? című válaszcikkben a Sapientia-EMTE vezetősége megfogalmazott. Mindazonáltal szükségesnek látjuk, hogy a Tibori Szabó Zoltán vezércikkében a Partiumi Keresztény Egyetemet ért alaptalan vádaskodásokra és csúsztatásokra külön kitérjünk.

Egyházi alapítású intézményként különösen sértőnek tartjuk a szerzőnek a vezércikken végigvonuló egyházellenes magatartását. Az még akár bocsánatos bűn is lehetne, hogy Tibori Szabó Zoltán nem ismeri a Partiumi Keresztény Egyetem előtörténetét, mit sem tud a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tízéves küzdelméről, amit az önálló magyar egyetemért 1991 és 1999 között folytatott. Nem tudja (?), hogy a rendszerváltás után elsőként a református egyház alapított magyar tanintézményt 1991-ben, Nagyváradon, és azt a tanintézményt saját erejéből és költségvetéséből 1999-ig fenntartotta, a szó legkonkrétabb értelmében. 1999-ben, amikor a Partiumi Keresztény Egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítvány megalakult, már 650 hallgatója volt a Sulyok István Református Főiskolának, mai Egyetemünk jogelődjének. Nem tudja, hogy a Sulyok István Református Főiskola zömében „világi” szakjait az egyházkerület nehezen visszaszerzett székházában működtettük, időnként hatósági támadásoknak kitéve, valóságos „ostromállapotban”.

Éppen ezért sértőek és rágalmazó jellegűek a vezércikkben az „eredendő bűn”, „nem járt rosszul az egyház” és más hasonló kitételek. Egy mindenéből kifosztott egyház – és személyesen Tőkés László püspök – intézményalapítói és fenntartói vállalását nem becsmérelni, hanem méltányolni kellene.

Tételezzük fel, hogy a nagyváradi intézményteremtő küzdelemről nincs tudomása a szerzőnek. Ám a 2000. év utáni történések vonatkozásában tájékozódhatott volna, ha akart volna. Szelektív eljárása viszont oda vezetett, hogy egyfelől elmarasztalja az egyházat amiért – egyébként minimális – bért kap a Partiumi Keresztény Egyetem használatába adott két épületéért, de azt nem említi, hogy az egyetem a saját vagyonát az egyház által adományozott nagy értékű épületekkel alapozta meg. Fontos adalék az is, hogy az Arany János Kollégium épületét 100%-ban, az egyházkerületi székházat pedig 78%-ban a Partiumi Keresztény Egyetem használja.

Mindezek tudatában azt állítani, hogy az alapító egyházak nem segítették és nem segítik az intézményépítést – Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron –, tudatos ferdítés. A „jól tájékozottság” felszíne alatt bizony szerzőnk heveny egyházellenességben szenved.

Az egyetemek, így a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálásával kapcsolatos „aggodalmak”, valamint a megszerzett oklevelek értékét és felhasználhatóságát kétségbe vonó kijelentések arról tanúskodnak, hogy a cikkíró alapvető ismeretekkel sem rendelkezik a felsőoktatási akkreditáció fogalmáról, annak tartalmi és módszertani összetevőiről. Romániában, és mindenütt a világon, a felsőoktatási akkreditáció egy minőségbiztosítási eljárás, az egyetemeken folyó oktatói és kutatói munka értékelésének legfontosabb eszköze. Minden országban, így nálunk is, az akkreditáció intézményeit, módszertanát és minőségi kritériumait törvények szabályozzák. Romániában 1993 óta létezik felsőoktatási akkreditáció, melynek keretében rendszeresen értékelik mind az állami, mind a magán egyetemeket, méghozzá azonos minőségi szempontok szerint, mint például a képzések piaci esélyei, a tanmenetek szerkezete, az oktatók minősítése, az oktatás és kutatás anyagi háttere (könyvtár, tantermek, laboratórium, informatikai eszközök stb.), vagy a sikeres diplomavizsgák aránya. A sikeres akkreditáció tehát annak bizonyítéka, hogy az egyetemen folyó oktatói és kutatói munka, valamint az egyetem működésének intézményi feltételei megfelelnek a romániai törvényes előírásoknak.

Egyetemünk 1999-es alapítása óta 19 alkalommal esett át akkreditációs értékelésen, mindannyiszor sikeresen! Így került sor a PKE és 12 egyetemi szak működési engedélyének megszerzésére, majd 2004-ben három szak (református didaktikai teológia, német nyelv és irodalom, szociális munka) és az egyetem akkreditálására. Az egyetem akkreditációja azóta kikerült az egyetem hatásköréből. Sajnálatos, hogy immár több mint három éve hiányzik a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy az elsőként akkreditált magyar egyetem létrehozását szentesítő törvényt, a Szenátus jóváhagyása után, a Képviselőház és a román Parlament plénuma is elfogadja. Annak ellenére sem, hogy azóta már újabb szakunk, a filozófia is akkreditálást nyert.

*A szenátus által 2007-ben elfogadott törvény néhány szakasza*

Ám az a tény, hogy a romániai hivatalos elismerés után a politikai döntés még várat magára, nem jogosíthat fel senkit arra, hogy megkérdőjelezze a Partiumi Keresztény Egyetemen végzett oktatói vagy éppen tudományos munka szakmaiságát. Higgyék el: a bukaresti országos akkreditációs testületek és bizottságok egy magyar egyetemen igen mélyreható és részletekbe menő felmérő és ellenőrző munkát szoktak végezni! De – tudomásunk szerint – a minket időnként auditáló budapestiek sem jelezték, hogy „a döntéshozatal rendszere kritikán aluli” lenne, hogy „hiányoznék a döntésért való felelősségvállalás” stb., s főként, hogy „figyelmen kívül hagynánk a minőségi szempontokat”.

Az egyetemi oklevelek minőségéről és használhatóságáról még csak annyit, hogy a PKE több mint 1000 hallgatója bizonyította tudását és képzettségét a kolozsvári, temesvári, bukaresti, és nagyváradi állami egyetemeken, az ott végzettekkel együtt és azonos feltételekkel tett diplomavizsgákon. A sikeres diplomavizsgák aránya egyetemi szinten megközelíti a 90%-ot, és minden szakon messze fölülmúlja az akkreditációs elvárásokat. Emellett egyetemünk társadalomtudományi tanszéke folyamatosan vizsgálja végzőseink munkaerő-piaci esélyeit, illetve szakmai karrierjét. Ezek a vizsgálatok azt igazolják, hogy a diplomavizsga utáni öt évben a végzősök 78%-a az oklevelének megfelelő munkakörben dolgozik. És még valami: a Sulyok István Református Főiskolán, és a Partiumi Keresztény Egyetemen 1996 és 2005 között végzett hallgatók 82%-a itthon, Erdélyben él és dolgozik.

Végezetül: a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem a 2007/2008-as tanév lezárására, igen népes harmad- és negyedéves végzős évfolyamok államvizsgáztatására, utána pedig újabb felvételi vizsga megszervezésére készül. El lehet gondolkodni azon, hogy kinek használ Tibori Szabó Zoltán irománya, két bő hónappal a felvételi vizsgaidőszak előtt. De egyáltalán és általában: cui prodest?

Levelünkhöz mellékeljük a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a Sulyok István Református Főiskola létrehozásáról szóló határozatát, az Országos Akkreditációs Bizottság 2004. június 16-i leiratából az intézmény akkreditálására vonatkozó részt, és Románia Szenátusának 2007. október 8-án, a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozására vonatkozó törvényét.