label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


A két kolozsvári honvéd vértanú

Kolozsvár – közelről
Létrehozva: 2013. november 05. 04:20

Asztalos Lajos

A helyreállított, felirat nélküli emlékoszlop északról
A helyreállított, felirat nélküli emlékoszlop északról
FOLYTATÁS OKTÓBER 22-I LAPSZÁMUNKBÓL


Pusztítások

1896. évi felállítása után az emlékoszlop évtizedekig sértetlenül állt. 1933-ban is. Nemkülönben a Szamosfalva felé vezető vasútvonal jobb oldalán a két vértanú sírjának feliratos kőoszlopa.

Említésre méltó kivétel volt mindkettő. Ugyanis az első világháború után, miután a román csapatok megszállták Erdélyt, az új hatalom képviselői vagy akár magánszemélyek hozzáláttak a korábban állított szobrok ledöntéséhez, elpusztításához, emléktáblák, feliratok, utcanévtáblák leveréséhez.

Elsőnek a Deák Ferenc utca elején, a városháza előtt álló faszobrot, a Kárpátok őrét semmisítették meg. Mátyás király szobrát több ízben is megkísérelték ledönteni, de a király lovának lábai erősebbek voltak, mint a bivalyok.

A honvédemlékmű első ledöntése

Az 1930-as évek közepe táján a honvéd vértanúknak az országút közelében álló emlékműve sem kerülte el a pusztítók figyelmét. Kétszer is ledöntötték.

„A kilencszázas évek elején emlékoszlopot állítottak a szabadságharc után kivégzett Tamás András és Sándor László emlékére. Az emlékoszlop sértetlenül állott az elmúlt hetekig, amikor ismeretlen barbárkezek ledöntötték. Sándor József szenátor értesülve a rombolásról, lépéseket tett az emlékmű visszaállításáért. A munkálatokat szombaton fejezték be. A helyreállítás költségeit Sándor József fedezte.” (Brassói Lapok, 1935. VIII. 16.).

Az emlékmű állításának ideje téves. Korábban, 1896-ban állították.

Második rongálás

1939-ben a szélsőségesek által szított magyarellenes hangulat nem csillapodott. Ennek a honvéd vértanúk emlékműve is kárát látta. A nyomozást megindították, de a tetteseket „természetesen” soha nem fogták el.

„Szamosfalván ledöntötték a szabadságharcosok emlékművét. A magyar szabadságharc hőseinek, Tamás András és Sándor László emlékére állított emlékművet az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek ledöntötték. A város lakossága nagy megbotránkozással vette tudomásul az elvetemült tettesek művét. A rendőrség megindította a nyomozást a szobordöntők kézre kerítéséért.

A helyreállított emlékoszlop nyugatról. A kereszt még nincs kifestve - A SZERZŐ FELVÉTELEI

Sándor József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke felkereste Tatariu Coriolan dr. királyi szakértőt, Szamos tartomány kormányzóját és jelentette az emlékmű ledöntését. Az EMKE alelnöke kérte a széktartót, hogy a két nép belső békéjének megtartása érdekében hasson oda, hogy a jövőben ne érje támadás a magyarság emlékművét. Sándor József közölte a királyi helytartóval azt is, hogy az emlékművet az EMKE helyreállítja.” (Brassói Lapok, 1939. V. 11.)

Helyreállítás

Az emlékoszlopot nem akkor, hanem később állították helyre. Földbe taposott feliratos köveit 1941 nyarán a szamosfalvi laktanyában állomásozó magyar légvédelmi üteg tüzérei találták meg, s állították helyre az emlékműt. Felirata a kolozsvári, 1941. december 13-i Ellenzék szerint a következő volt:

A HAZÁÉRT ÉS A NEMZET VÉDELMÉÉRT
1849. OKTÓBER 18-ÁN
E HELYEN A BITÓFÁN VÉRTANUHALÁLT
SZENVEDETT
TAMÁS ANDRÁS EZREDES,
SZÜLETETT CSÍKMADÉFALVÁN 1784.X.16.
SÁNDOR LÁSZLÓ,
A SZÉKELY EZRED
ZÁSZLÓALJÁBAN ŐRNAGY
SZÜLETETT CSÍKTAPLOCZÁN...

A helyreállítóknak nem volt tudomása arról, hogy az emlékműt nem a kivégzés helyén állították föl.

Talapzatára még egy feliratot helyeztek:

BARBÁR KEZEKTŐL
LEDÖNTÖTT EZEN
EMLÉKET FELKUTATTA
ÉS VISSZAÁLLITOTTA
A 25. ÖNÁLLÓ LÉGVÉDELMI GÉPÁGYU-ÜTEG
1941. AUGUSZTUS 10-ÉN.

Ugyanakkor felső részére, az oszlopnak támasztva, feliratos terméskőtáblát is állítottak:

VÉRTANUSÁGTOK
MEGSZENTELT HELYÉN
EMLÉKETEK E KŐBETŰK
ŐRZIK.
DE MAGYAR SZÍVBEN
JOBBAN, MINT A SZIKLA
MEGTARTJUK MAJD
A VÉGTELEN IDŐKIG.

Kivágott fa döntötte le

A második világháború után mindkét feliratot eltüntették. Az emlékmű 1977 novemberében, amikor a nemrég elhunyt kedves barátunk, László Csaba felvételt készített róla, még sértetlenül állt. Később, amikor köveinek egy része ismét a földön hevert, mindenki meg volt győződve arról, hogy valakiknek ismét szúrta a szemét, és ledöntötték.

A helyreállított, MONUMENTUL EROILOR felirat kifestése nélküli emlékoszlop délnyugatról

Ezúttal azonban nem így történt. 1984–1985 kemény telén a mellette álló akácfákat egy szamosfalvi lakos kivágta tüzelőnek. Az egyik fa az emlékmű felső részének dőlt és ledöntötte [Szamosfalvi Halász Ferenc közlése]. 1985 márciusában felső része, a felirattal együtt, a földön hevert.

Felső része hosszú évekig a földön hevert, több kő hiányzott belőle. Egykori felirata:

HONVÉD
VÉRTANUK
EMLÉKE

A földön fekvő egyik kőnek az 1941. évi helyreállítás előtt kibetűzhető szövege:

[...]
48–49-ES
ALEZREDES
SÁNDOR LÁSZLÓ
ŐRNAGY
48–49
VÉRTANUK
EMLÉKÉRE

1993 őszén a körülötte nőtt cserjéktől megtisztították, feliratos részét a kerítésen belülre, a talapzat mellé helyezték. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több ízben is szorgalmazta helyreállítását. Az 1990-es években ez azért sem volt ajánlatos, mert hosszú ideig gázvezetéket építő munkagépek vesztegeltek mellette, amelyekkel a helyrehozott emlékművet ismét le lehetett volna dönteni. De az anyagiak hiánya sem tette lehetővé a munkálatokat.

A mostani helyreállítás előtt, az oszlop felső része egyik darabjának kibetűzhető szövege, Tulogdi József 2008 júliusában készült felvétele alapján, részben eltérő volt:

[…]
48[…]
VÉRTANUK
EMLÉKMŰVE

Az 1950-es években végzett műemlékfelmérés során Engelné Szabó Ilona TAMÁS ANDRÁS nevét a fenti – az ép oszlop országút felőli oldalán olvasható – szöveg elején látta. Mindebből arra következtethetünk, hogy az emlékműre nem a Történelmi Lapokban közölt szöveget vésték. E. Szabó Ilona az oszlop egyik oldaláról ezt is lejegyezte:

MONOMENTUL
MARTIRILOR
’A vértanúk / emlékműve’

Az első szó harmadik betűje helyesen U lenne (MONUMENTUL).

Kereszt

Felállításakor az emlékműnek csak piramis alakú felső része északi oldalán, a HONVÉD / VÉRTANUK / EMLÉKE felirat fölött állt kereszt. Később, valószínűleg az 1941. évi helyreállításkor, piramis alatti részének három, valamint a talapzat minden oldalára keresztet véstek. Most, a 2013. évi helyreállításkor az emlékmű visszanyerte eredeti alakját. Azzal a különbséggel, hogy talapzat fölötti, piramis alatti részének keleti és nyugati oldalán megmaradt az előző helyreállításkor bevésett kereszt, déli oldalán pedig a második világháború után bevésett, ezúttal kiigazított román felirat, a MONUMENTUL MARTIRILOR.

Dr. Sándor László nyugalmazott orvos az 1849. október 18-án kivégzett Sándor László leszármazottja Kolozsvárt, a Naszód (Nasaud) utca 8. szám alatt lakott. Néhány éve Magyarországon élő fiához költözött. Egy ideig történelmi ismeretterjesztő füzet-sorozat szerkesztésén dolgozott. Nem lehet tudni, kiadta-e [András Imre közlése]. 2004. október 6-án a szamosfalvi emlékműnél ő is emlékbeszédet mondott.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap