label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


Helytörténet – A két kolozsvári honvéd vértanú

Létrehozva: 2013. október 22. 01:57

ASZTALOS LAJOS

Az országút melletti emlékmű, valamint a kivégzés és a sír helye egy mai térképen
Az országút melletti emlékmű, valamint a kivégzés és a sír helye egy mai térképen
FOLYTATÁS OKTÓBER 15-I LAPSZÁMUNKBÓL


A 2013. október 18-án az immár helyreállított emlékmű mellett emlékeztek meg a 174 évvel ezelőtt Kolozsvár és Szamosfalva határában kivégzett két vértanúról, Tamás Andrásról és Sándor Lászlóról. Rovatunkban már megemlítettük, hogy a két honvédtisztet nem az országút mellett, az emlékmű helyén, hanem attól délre végezték ki. Az akkor és most újból mellékelt térképen ez jól látható. A kivégzés és az országút melletti emlékoszlop közötti távolság mintegy 300 méter!

Arról is szó volt, hogy az emlékművet azért állították az országút mellé, mert a kivégzőhely az országútról nem látszik. A fák lombja miatt különösen nyáron nem.

A két vértanú sírja

A kolozsvári 1848–49. Országos Történeti Ereklyemúzeum fölkutatta Tamás András és Sándor László sírját, amely a kivégzőhely közvetlen közelében, az országút melletti emlékoszloptól délre, néhány száz lépésre, a vasút jobb oldalán volt Kelemen Mihály földjén.

A sírhely megjelölése

1896-ban, az emlékoszlopnak az országút melletti felállításakor a sírhelyet feliratos kővel jelölték. Valószínűleg nem a legpontosabban, hiszen a kivégzés után, az önkényuralom idején nem volt lehetőség sírkő elhelyezésére. Orosz Ferenc 1933. évi városismertetőjében ez olvasható: „Az emlékoszlop mögött távolabb, a vasúti töltés túloldalán [azaz jobb oldalán], felirattal ellátott kőoszlop jelzi sírjukat.” [Orosz Ferenc: Cluj–Kolozsvári Kalauz, Kolozsvár, 1933., 61.]. Ennek ma nyoma sincs.

A csonka emlékmű 2008 júliusában, észak-északnyugat felől – TULOGDY JÓZSEF

A szamosfalvi emlékmű helye

Az Országos Történeti Ereklyemúzeum közbenjárására a kereskedelemügyi miniszter a MÁV (Magyar Államvasutak) területén, a 81. számú őrház közelében, helyet biztosított emlékoszlop fölállítására.

Amelyet végül nem a sír félreeső, sem az országútról, sem a vasútról, nyáron a fák lombja miatt még inkább nem látható helyén, hanem az országút, a Szamosfalvi út melletti emelkedőn, a vaspálya közelében állítottak föl. Miután a vasútvonal fölötti országúti híd építésekor az utat a híd magasságával egy szintre töltötték fel, az országút az emlékmű fölé magasodik.

Az emlékmű fölállítása

Az emlékoszlop alapkövét az országút közelében, 1896. április elsején, ünnepélyes külsőségek közepette helyezték el. Az emlékműhöz szükséges követ a felirattal együtt, Schmiel (később Sebestyén) Dávid kőbánya-tulajdonos a saját költségén dolgoztatta ki, szállíttatta a helyszínre és állíttatta föl.

Díszes vasrács kerítését Demjén Ágoston, Porsche Ferenc, Beczkay Péter és ifj. Knauer József műlakatosmester dolgozta ki, festését Grünwald Mór végezte. A vasanyag nagy részét Reményik Lajos és fia vaskereskedő bocsátotta a négy lakatosmester rendelkezésére.

Az emlékmű északi oldalának tervrajza a helyreállítási munkálatok előtt. Sötét árnyalattal a kipótolandó rész

A kerítésen belüli területet Walz Lajos egyetemi főkertész ültette be díszcserjékkel, a kerítésen kívül Havas Gyula MÁV üzletvezetőségi főmérnök négy hársfát ültetett, a kerítés alatt Pollák Samu aszfalt- és cementgyáros fél méter széles aszfaltburkolatot öntetett. Említettek minden munkálatot díjtalanul végeztek. Az emlékmű húsvét napján már fel volt állítva.

Leírása

Az oszlop kereszt alakú talapzata kb. 1,7 m, középső, négyszög alakú hasáb része kb. 1,6 m, felső, piramis alakú része kb. 2 m magas volt. Az emlékoszlop északi, feliratos oldalán legfelül, kereszt volt látható. A mintegy 1,7 m magas talapzatot négy láb támasztja, mindegyiken egy-egy kőgolyó. Az emlékművet kör alakú vasrács kerítette.

Az emlékmű déli oldalának tervrajza a helyreállítási munkálatok előtt. Sötét árnyalattal a kipótolandó rész

Nem sokkal ezután, 1896. április 20-án este, két Kolozsvárt tanuló szász diák megrongálta, oldalait mocskoló szöveggel firkálta tele. Az emlékműt végül 1896. október 18-án, a vértanúk kivégzésének napján szentelték föl.

Tervezett szöveg

Az emlékoszlop alsó részén az 1848–49. Történelmi Lapok – a XIX. század végén havonta kétszer megjelenő kolozsvári folyóirat – szerint az alábbi szöveg volt olvasható:

A HAZÁÉRT
ÉS A NEMZET JOGAIÉRT
1849. OKTÓBER 18-ÁN
E HELYEN,
A BITÓFÁN VÉRTANUHALÁLT
SZENVEDETT
TAMÁS ANDRÁS ALEZREDES
Sz. CSIKMÁDÉFALVÁN 1784. X/16,
SÁNDOR LÁSZLÓ TÁBLABIRÓ
AZ I. SZÉKELY EZRED 1-SŐ ZÁSZLÓALJÁBAN
NEMZETŐR TISZT
Sz. CSIKTAPLÓCZÁN 1796.

A szöveg tévesen említette azt, hogy a két vértanút az emlékoszlop helyén végezték ki.

Megemlékezés a századik évfordulón

1949-ben Tamás András és Sándor László kivégzésének századik évfordulójára emlékezve, megkoszorúzták a két honvéd vértanúnak a vasútvonal nyugati oldalán, kivégzésük helyén – a mostani Selgros bevásárló központ közelében – álló sírját. A szamosfalvi tanító és a református lelkész vezetésével az iskolások is részt vettek a megemlékezésen, és virágot helyeztek el az akkor még álló feliratos, betontömbbe foglalt sírkőre.

Az emlékmű újraavatása

Lénárt Dénes iskolásként részt vett a megemlékezésen. A betonba foglalt kő feliratát látta ugyan, de szövegére nem emlékszik. Az 1960-as években a területet parcellázták. Az 1960-as évek vége felé épültek itt az első kis házak. Valószínűleg ekkor tüntették el a síremléket [Lénárt Dénes közlése]. Mint nemrég kiderült, később, 1995 után.

Az emlékmű viszontagságai

Az első világháború után, az első román nyelvű városismertető szerint az „emlékmű a magyarok egyik vereségéről, az 1848–1849-es forradalomról emlékezik meg” [Borteş, Petru: Călăuza oraşului Cluj şi a imprejurimilor (’Kolozsvár város és környéke vezetője’), Kolozsvár, 1923., 63.]. Amint idézett munkájában Orosz Ferenc említi, 1933-ban az emlékmű, és a Szamosfalva felé vezető vasútvonal jobb oldalán a két vértanú sírját jelző, feliratos kőoszlop még a helyén volt.

FOLYTATJUK






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap