label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Kultura

« Vissza a főoldalra


Világrém: a némafilm, amely oktatta is a közönséget

Létrehozva: 2013. október 07. 01:52

F. ZS.



A huszadik század első évtizedeinek színház-, film- és társadalomtörténetébe pillanthattak be a kolozsváriak pénteken délután, az 1920-as Világrém című némafilm vetítése utáni közönségtalálkozón a Művész moziban. Az apropót, hogy a Janovics Jenő nevéhez fűződő kolozsvári filmstúdió utolsó nagyjátékfilmjét beválasztották a 13. Filmtettfeszt programjába, jelentős évforduló szolgáltatta: száz évvel ezelőtt, 1913-ban készült el az első erdélyi némafilm, a Sárga csikó, amely világszerte hatalmas sikert aratott. Az alkotásnak mostanra egyetlen kópiája sem maradt fenn, Janovics Jenő Világrém című filmdrámája viszont hiánytalanul megnézhető. Ez az első román–magyar koprodukció, amely állami támogatásban is részesült, témáját tekintve pedig az első világháború idején elterjedt betegségre, a szifiliszre hívja fel a figyelmet. A produkciót ezúttal élő zenével, Szép András zongorajátékának kíséretében láthattuk.

A húszas évek színház- és filmművészetének naturalista szemléletét említette elsőként a közönségtalálkozón Kötő József színháztörténész, utalva a társadalom jobbá tételének szándékára és az élet fényképszerű ábrázolására, amelyet előszeretettel alkalmaztak akkortájt a színpadon és a filmben is. Kifejtette: ellentmondások övezik azt a „tényt”, hogy Janovics Jenő rendezte volna a Világrémet, Jordáky Lajos szerint például a főszerepet alakító Fekete Mihály volt a rendező. – Érdemes ugyanakkor odafigyelni a színészekre is, akik a történetet megelevenítették – hangsúlyozta Kötő József, majd kitért Fekete Mihályra – a Sárga csikó Csorba Mártonjára, a két világháború közötti erdélyi színháztörténet kiemelkedő alakjára, aki a vándor színtársulatok toborzásába és éltetésébe is bekapcsolódott –, Poór Lilire – aki ötven éven át vezető színésznője volt a kolozsvári színháznak –, valamint Izsáky Margitra, Baróti Erzsire és Bretán Miklósra is.

Bokor Zsuzsa társadalomtörténész megjegyezte: művészeti értékein túlmenően propagandafilmként is különösen fontos volt a Világrém, oktató-nevelő szándékkal vetítették 1921-22-ben Erdély minden településén, az úri közönség mellett a cselédek, a katonák, az iskolások stb. is láthatták. A szakmai hozzáértést pedig bizonyítja az, hogy a filmesek mellett jeles orvosok (Constantin Levaditi és mások) és bekapcsolódtak az elkészítésébe. Mint kiderült, a szifiliszhez hasonlóan később a tuberkulózis és a csecsemőhalandóság kapcsán is készültek hasonló alkotások.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap