label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Muvelodes

« Vissza a főoldalra


Betekintés M. Makkai Piroska művészetébe

Létrehozva: 2013. október 05. 05:40

FERENCZ ZSOLT

Kós Katalin, Deuten-Makkai Réka és Makkai Bence a megnyitón – ROHONYI D. IVÁN
Kós Katalin, Deuten-Makkai Réka és Makkai Bence a megnyitón – ROHONYI D. IVÁN


– Családi vállalkozás a mostani kiállítás, ami nem alábecsülendő: hiszen szakmai hozzáértéssel, alázattal, Makkai Piroska munkái iránti csodálattal nyúltunk az anyaghoz, azzal a céllal, hogy másokkal is megosszuk az élményt, amelyben részünk volt a hagyaték feltérképezése során – hangsúlyozta Deuten-Makkai Réka művészettörténész szerdán délután, az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában tartott tárlatmegnyitón. Mint mondta, nagynénje, az 1998-ban elhunyt M. Makkai Piroska gazdag életművet hagyott az utókorra: festményeket, fametszeteket, dúcokat, grafikákat, valamint naplók tucatját, amelyeket 1930-tól haláláig rendszeresen vezetett. Fametszetei mellett néhány dúcot, fényképet, kordokumentumot és ismeretterjesztő anyagot is bemutatnak ezúttal a nagyközönségnek – előbb Kolozsváron, majd Erdély más területein, és reményeik szerint külföldön is –, hogy sajátos képi világának megismertetése révén emlékét ismét a köztudatba emeljék.

– Sok művész esetében azt látjuk, hogy önmagukat keresve rengeteg önarcképet festenek. Makkai Piroska nem önarcképeket festett, hanem életrajzsorozatokat metszett, ezekből ismerjük meg életét, művészetét, világké­pét és világlátását. Élete regénybe illő, drámai fordulatokkal, tragikus elemekkel teli, ismert helyszínekkel és hősökkel – magyarázta Deuten-Makkai Réka, majd ebbe a nehéz, megpróbáltatásokkal teli életbe nyújtott betekintést. Elhangzott: Makkai Piroska Zsil-völgyi bányászcsaládban született, korán elveszítette édesapját. A bányászsors, az embertárs felemeléséért való bátor kiállás, a körülmények javításáért és a szegény sorsból való kiemelkedésért folytatott kemény munka végigkíséri életét.

A művészetek iránti érdeklődése már kisgyermek korában jelentkezett: annak ellenére, hogy a bányavidék szegény képi világában nőtt fel, lelke mélyén mindig tudta, hogy festő akar lenni. – Hogyan kerülhetett volna másképp egy fiatal, még nem egészen 18 éves leány az eldugott bányavidékről Kolozsvárra, a Szépművészeti Akadémiára, ha nem kivételes tehetsége folytán, ahová előképzettség nélkül, minden szabályt mellőzve, egyetlen rajza alapján vették fel a román művész-tanárok – jelentette ki a művészettörténész. Mint kiderült, Budapesten, Varga Nándor Lajos tanítványaként sajátítja el a fametszés művészetét, majd tudását Berlinben, Párizsban és Rómában kamatoztatja. Hazatérve férjhez megy, életében és munkájában egyaránt központi szerepet kap az asszonylét. A közéletben is aktív szerepet vállal ilyen téren: asszonyszövetséget alapít, majd iskolát hoz létre magyar és román ajkú gyermekek számára, ajtaja mindig nyitva áll az asszonyok előtt. Pályáját a második világháború töri meg, miután férjét szovjet fogolyként Szibériába hurcolják, gyermekeivel együtt neki is menekülnie kell Kolozsvárról. Nagybányán találja meg újra a nyugalmat és a festés örömét, ahol megkapja Thorma János műteremlakását, és többedmagával elkezdi újraszervezni a művésztelepet és a festőiskolát. Rendszeresen kiállít Nagybányán, Bukarestben és Erdély más városaiban, ugyanakkor állami megrendeléseket is vállal, hogy gyermekeit el tudja tartani.

1956-ban újabb változás következik az életében: megtudja, hogy férje hazatért a fogságból, magyar fogolyként Budapestre; emigrálnia kell, hátrahagyva karrierjét, addigi életét. – Számára az erdélyi ember, az erdélyi tájak jelentették az otthont. A legnagyobb öröme nem az volt, hogy Budapesten állíthatott ki, hanem hogy Lupényban, ahol gyermekéveit töltötte, egy eldugott, kicsi bányászvárosban megszervezhette az első kiállítást – mondta Deuten-Makkai Réka. Hozzáfűzte: belső képi világához legjobb kifejezőeszközként a fametszés bizonyult, ebben tudta adni őszintén és zseniálisan önmagát, fába vésve fájdalmát, és néha örömeit is. 

Ebbe a gazdag életműbe pillanthatnak be ezúttal az érdeklődők, ízelítőt nyerve Az Asszony, a Bartók, az Apa és Fia (a két Bolyai) és az Életrajz című fametszetsorozatokból. Kolozsváron október 22-ig látogatható a kiállítás a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii u. 5/1. szám, hétköznapokon 13 és 17 óra között), majd a nagybányai Teleki Magyar Házban és a Zsil völgyében mutatják be az anyagot. Az örökösök nyomatokat készítenek a hagyatékban fennmaradt dúcokból, így fametszeteket rendelhetnek a művészetkedvelők ((további részletek a http://mmakkaipiroska.wix.com/feketefeheren és a http://facebook.com/M.Makkai.Piroska oldalon oldalon), ezáltal járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a tárlat minél több helyre eljusson.

M. Makkai Piroska unokaöccse, Makkai Bence, az emlékkiállítás másik kurátora a művész munkásságával való találkozásait elevenítette fel, és megjegyezte: óriási élményt jelentett számára a hagyatékkal való ismerkedés, s hogy a munkák nézegetése és a családtagokkal való beszélgetés révén betekinthetett ebbe a kemény sorsba, ám gazdag életműbe.

Kós Katalin, az emlékház vezetője üdvözölte a megnyitón szép számban egybegyűlt leszármazottakat, és örömét fejezte ki, hogy M. Makkai Piroska első, a Korunk Galériában 1981-ben szervezett egyéni kiállítása után ezúttal a Györkös Mányi Albert Emlékház is a tárlat helyszínéül szolgálhat. A rendezvény zenei kínálatáról Zsigmond Ágnes és János-Jakab Renáta gondoskodott, a fiatal hegedűművészek Rózsa Miklós- és Bartók-műveket adtak elő.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap