label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Decibel

« Vissza a főoldalra


„Olyan ez, mint amikor az ember hosszú idő után visszatér iskolájába”

Az erdélyi turnéval kölyökkori ábrándja teljesült Szabó Balázsnak
Létrehozva: 2013. október 04. 04:02

POLACSEK PÉTER

Szabó Balázs: „Imádom a táncházat, imádom a népzenét, imádom az öregemberektől eltanult bluest” – FOTÓK: BIRÓ ISTVÁN
Szabó Balázs: „Imádom a táncházat, imádom a népzenét, imádom az öregemberektől eltanult bluest” – FOTÓK: BIRÓ ISTVÁN
Szabó Balázsnak valóra vált egy álma – zenekarával visszatért oda, ahol a népzenét, a táncházat, a népi dallamokat először elsajátította, visszatért arra a helyre, amelyet ma is kicsikét otthonának érez. Sok-sok év után most ő a tanító, ő próbálja a népzene dallamait a fiatalok mindennapjaiba becsempészni, és ő az, aki a szavakon átívelő utazásaival, versfeldolgozásaival és egyedi zenéjével lopta be magát az emberek youtube-os favoritlistájára. Az interjúban a Szabó Balázs Bandája első kolozsvári fellépéséről, erdélyi turnéjáról, a folk, a jó öreg blues, a funky és a komolyzene keveredéséről, a kortárs költészetről olvashatnak.


– „Régi álmom, hogy egyszer Erdélyben is muzsikálhassak zenekarommal. Csak néhány nap készülődés van hátra és minden jel szerint valóra válik ez a kölyökkori ábránd” – írtad legutóbbi Facebook-bejegyzésedben. Miért érezted célodnak azt, hogy Erdélyben játszhass társaiddal?

Elsősorban a népzene és az erdélyi muzsika miatt, amit itt tanultam. Kicsit olyan ez, mint amikor az ember hosszú idő után visszatér a saját iskolájába, ha nem is egészen tanárként, de legalább látogatóként. Erdélyt is egy kicsit otthonomnak érzem, mert gyerekkoromban sokat jártam itt, elég sok tájegységre eljutottam, ahonnan különböző népdalokat, néptáncokat tanultam. A helyek szelleme és mindaz, amit itt tapasztaltam, benne van abban a közegben, ahonnan gyökereznek ezek a dalok is. Megható pillanat számomra eljutni ide, mert teljesen más légkörben, másféle közönségnek játszhattam. Fontosnak tartottam ezt a tapasztalást.

– Miben más a légkör az erdélyi koncerteken? Mi az, amiben szerinted különbözik a kolozsvári közönség mondjuk egy budapesti A38-asnál?

Úgy éreztem, hogy itt Erdélyben mindenki méricskéli a zenénket. Tudom, hogy ebben a közösségben nagyon sokan most találkoztak velünk először, ezért az a vágy égett bennem, hogy elmélyítsem a muzsikát az emberekben. Az A38-as hajóra Budapesten nyilván azok jönnek, akik ismerik már a dalokat, de Kolozsváron a zenekar részéről egyfajta küzdelem és megfelelési vágy tette izgalmasabbá az estet. Azért biztattam az embereket, hogy jöjjenek közelebb, oldódjanak föl, mert szerintem egy koncert csak akkor jó, ha teljesen el tudunk mélyülni a zenében. A végére, mint a hagymahéjat, úgy hámozta le magát a közönség, csak azok maradtak, akiket teljes mértékben megragadott ez a zene. Teljesen családias hangulat volt. Ráadásul a lampioneregetés is hozzájárult ehhez a meghittséghez. Máshol az évfordulókat tűzijátékokkal ünneplik, a lampionok sokkal érdekesebb hangulatot adnak az egésznek. Csendesebb, egyben ünnepélyesebb. Visszatérve a családiasságra és a kis közösségre, nem az a mérvadó, hogy hány embernek játszunk. Kisebb közönség előtt mindig más a hangulat és annál jobban izgulok, mert sokkal több az egyéni figyelem. Ilyenkor a közönség jobban figyeli a zenét, hogy mi sikerült pontosan az előadásunkban, vagy éppen mit rontottunk el, ki hogy muzsikál és ez minket is ösztönöz arra, hogy a lehető legjobbat produkáljuk. Lehet, hogy ezek után egy év múlva már régi ismerősként várnak vissza.

Először koncerteztek Kolozsváron

– Sokszor hallani népzenei motívumokat dalaitokban, de a Balázstelki elszöktető című dal teljesen az erdélyi faluból származó dallamra alapszik. Ezt is erdélyi útjaid során hallottad, vagy otthon fedezted fel?

A balázstelki dallamot otthon tanultam, csak később hallottam itteni művészektől. Nagyon megragadott a muzsika lüktetése, sokszor zárjuk ezzel a koncerteket. Egyfajta népzenei missziót folytatunk odahaza, mert fontosnak tartjuk a hagyományok, a magyar kultúra ápolását. A dalaink által megpróbáljuk úgy eljuttatni az emberekhez, hogy rájöjjenek – tényleg szeretik a népzenét, csak egyszerűen nem ismerik. Annyi energia és szépség halmozódik fel ezekben a dallamokban, hogy kár volna elsiklani mellettük.

– Be tudnád sorolni egyetlen kategóriába, egy stílusba a Szabó Balázs Bandája eddigi munkáit?

Egyáltalán nem. Ez egy keverék muzsika, saját stílus akar lenni. Egy lemezboltban a világzene címszó alá sorolnák be, de ez sem teljesen igaz. A folkzene keveredik a pop-rockkal, néha a bluesszal, a funkyval, illetve egy kis dzsesszel, de közben vannak komolyzenéből átvett elemek is a cselló által. Nagyon különös kavalkád lett belőle, amely sok helyre illik, de pont emiatt nem kategorizálható. Az általam kedvelt zenei műfajok, stílusok mind megtalálhatóak benne. Imádom a táncházat, imádom a népzenét, imádom az öregemberektől eltanult bluest, a funky zenének azt a nagyon kitalált, de mégis egyszerű lüktetését. Nagyon sok dolog benne szeretne lenni, és olyan zenészekkel vettem magam körül, akik különböző stílusokban járatosak. Folyamatosan kalandozunk zeneileg a próbákon. A zene is keverék, a próba is, maga az egész egy kísérletezés. Elég széles úton haladunk és emiatt sokszor nehéz dolgunk van. Bizonyos keretek között talán kicsivel könnyebb mozogni, mert az ember tudja a lehetőségeit, itt viszont akkora a választék, hogy nagyon nehéz összerakni. Ez hatással van az alkotói folyamatra is, a dalokra is, meg a koncertekre is.

– Gitár, hegedű, kaval és még sorolhatnám. Hogyan tudtad ennyire kitágítani a zenei ismereteid?

Maga a ritmus és a hangkeltés érdekelnek, mindmáig keresem az utam ebben a történetben. Nagyon sok hangszeren játszottam, de végül egyre csak szűkítem ezek számát. Eredetileg zongorán és orgonán kezdtem, de ma már nagyon ritkán játszom ezeken, koncerteken pedig egyáltalán nem. Egyre kevesebb hangszer vesz körül, és megpróbálok csak azokra koncentrálni. Igyekszem kevés hangszeren – gitáron, hegedűn vagy a kavalon – fejleszteni tovább a zenei tudásomat, és megpróbálom a lehető legjobban kifejezni magam velük. Minden hangszernek az a lényege, hogy egyszerre tudjon kifejezni valamit, illetve szórakoztatni is a közönséget. Akkor lehet ezt jól csinálni, ha a zenésznek csak annyira kell koncentrálnia hangszerére, mint amennyire a beszédre koncentrálunk. Szeretnék eljutni ide, ezért is szűkítettem le a zeneszerszámaim körét.

– Radnóti Miklós-, Pilinszky János-, de újabban egy Grecsó Krisztián-verset is megzenésítettél. Tekintsük ezt nyitásnak a kortárs irodalom felé?

Sok író és költő barátom van, és izgalmasnak tartom a mai magyar irodalmat. Szerintem nem lehet elszaladni a mai dolgok mellett. Volt szerencsém Faludy Gyuri bácsival is dolgozni, és nagyon sokat tanultam tőle a költészetről. Volt olyan zenekarom is, amelyben csak versekkel foglalkoztunk, megzenésítettük, illetve szavaltuk a költeményeket, és több alkalommal romkocsmákat töltöttünk meg fiatalokkal, akik egész este csak verseket hallgattak. A költészet nagyon is lélegzik, még ha „más nyelven” is szól hozzánk, mint ahogy József Attila vagy Ady Endre tették. Szerintem nagyon fontos a jelenkorúság, ezért nem zárkózom el a kortárs irodalomtól sem.

– Kolozsvár csak egyetlen állomása az erdélyi turnétoknak. Merre utazott tovább Szabó Balázs Bandája?

Az összes többi koncert klubkoncert volt, ez volt az egyetlen, amelyen még kint játszottunk. A benti, klubbuliknak megint más a világuk, mint a nagyszínpados szabadtérieknek. Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, majd a nagyváradi szülinapi koncertem következett. 35. életévemet tehát itt, Erdélyben ünnepelhettem.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap