Az egyesület tagjai immár húsz éve, a berlini fal ledőlése óta igyekeznek segíteni kelet-európai országokban, és ötödik éve térnek vissza őszidőben Mérába. Függetlenül attól, hogy a hétköznapokban mivel foglalkoznak az önkéntesek, a mérai új szárny alsó szintjének építésekor nem riadtak vissza a fizikai munkától: két szakember irányításával behúzták az elektromos vezetékeket, cserepeket rakodtak, segítettek, ahol tudtak. A csapat egyik tagja, a korábban agydaganattal diagnosztizált Sven Marx (képünkön) 36 napon át több mint háromezer kilométert kerékpározott, hogy itt segíthessen…

A mérai Mamácska Gondozóotthon és többgenerációs ház most épülő szárnyának földszintjén további három osztályterem kap majd helyet, ahol folytatják a falu roma nemzetiségű, illetve hátrányos helyzetű gyerekeivel való foglalkozást, a két felső emeleten pedig az idősek gondozóotthona helyezkedik majd el. A helyek számának növelésén túl további fontos tényező, hogy ezúttal liftházat is építenek. Megtudtuk, hogy a többgenerációs házba már déli 12 órakor megérkeznek az óvodáskorú gyerekek, délután pedig az iskolások töltik be az osztálytermeket, akik ebéd után a házi feladatok elkészítésével, és tanulással töltik a délutánt, a pedagógusok segítségével. A gyermekprogramnak köszönhetően a Mamácskába járó nyolcadikos gyerekek közül a tavaly csupán egy nem folytatta tanulmányait Kolozsváron, a többiek mind a továbbtanulást választották.

A Diakónia alapítvány rendszeresen fogad külföldi önkénteseket, többek között a berlini Diakonische Initiative Direkt e. V. (DID) egyesület tagjait, akik immár 5 éve minden ősszel visszatérnek a Kolozs megyei faluba. A DID elnökétől, a szintén Mérában segédkező Ingo Lischewskytől megtudtuk, hogy az egyesületet mintegy húsz éve, a berlini fal ledőlése után hozták létre, azzal a céllal, hogy kelet-európai országokban segítsenek. Megalakulásuk óta 15 éven át Medgyesen segítettek, ahol a helyi diakóniával együttműködve három családi házat alakítottak át idősek otthonává, öt éve pedig Mérába jönnek segíteni. Attól függetlenül, hogy mi az eredeti szakmájuk – orvos, zenész, vagy akár kézműves – az egyesületen belül mindenki számára megtalálják a feladatot. Az elmúlt héten, Mérában, az építkezésben segítettek: cserepeket rakodtak le, és behúzták az új szárny elektromos vezetékeit a velük érkezett 75 éves villanyszerelő, illetve a helyi építésvezető irányításával. Az önkéntesek nagy része Berlinből érkezett, Sven Marx azonban kerékpárral vágott neki a több mint 3000 km-es útnak. Útját folyamatosan dokumentálta fotókkal és leírásokkal a Facebook Berlin Bike Tour elnevezésű oldalán, ahol az itt töltött időről is beszámolt. Sven Marxnál korábban bőrrákot diagnosztizáltak, amely agyáttéttel járt, ezért fél szemére elvesztette a látását, de ennek ellenére is rója a kilométereket. A Szabadságnak elmondta: bár korábban voltak hosszabb túrái, kétségkívül ez a leghosszabb. Kifejtette, hogy az eredeti terv szerint a Németországban szokásos október 3-i munkaszüneti nap köré szervezve a következő héten érkeztek volna, úgy, hogy ő Berlinben csatlakozik a csapathoz. Azonban a tervek időközben megváltoztak, ezért úgy döntött, Helsinkiből Lengyelországon keresztül egyenesen Méráig teker. Útja során minden fővárost felfedezett – mesélte, tettével bátorítani akarja a daganatos betegeket, hogy érdemes minden napot megélni.

A német egyesület célja az önkéntességen túl egyébként az, hogy az interneten való népszerűsítés által jelenlegi húsz tagjuk mellé további segítőket toborozzanak, és minél több támogatót szerezzenek annak érdekében, hogy többet tudjanak segíteni a kelet-európai országokban.