A doktornő bevezetőjében elmondta: az alkohol az élvezeti mérgek csoportjába tartozik, akárcsak a nikotin, a fájdalomcsillapítók vagy a koffein. Ezek közös tulajdonsága, hogy boldogságérzetet keltenek, euforizált állapotba juttatják használójukat. Az élvezeti mérgek és különböző kábítószerek által kiváltott boldogságérzet azonban csak rövid ideig tart, ezért egy idő után nagyobb adag szükséges a boldogságérzet kiváltásához. Ilyenkor indul el a különböző élvezeti mérgeket fogyasztó egyén „a lejtőn lefelé”, és még ez előtt a stádium előtt kellene közbelépni a betegség megelőzése érdekében.

Az elmegyógyász feltette a fiataloknak azt a kérdést, hogy mit váltott ki a technika fejlődése. A válasz egyszerű: stresszesebb életvitelt folytatunk, rohanó világban élünk, és ennek az az eredménye, hogy fáradtabbak, depressziósabbak az emberek, ezért gyakran az italhoz fordulnak.

Az alkohol egyre gyakoribb fogyasztása először csak pszichikai függőséget okoz, leggyakrabban a szorongás vagy a gátlásosság feloldása jó kifogás ilyen esetben. Statisztikai adatok szerint az alkoholizmusban szenvedő férfi – nő arány 4 az 1-hez, ugyanakkor az orvosnőtől azt is megtudhattuk, hogy Franciaországban, Oroszországban, Írországban és Magyarországon van a legtöbb alkoholista, míg Szíriában és Szaúd-Arábiában isznak a legkevesebben. Az orvosnő elmondta: a nőkre inkább a titokban italozás jellemző, mert erősebb a szégyenérzetük.

Az alkoholizmusnak különböző fajtáit lehet megkülönböztetni. A periodikus alkoholizmus mögött mindig „megbújik” a depresszió is. Az orvosnő szerint ez a legsúlyosabb formája az alkoholizmusnak, ilyenkor nagyon fontos az antidepresszáns kezelés. Megjegyezte: tapasztalatai szerint Kalotaszeg környékére hangsúlyosabban jellemző az italozás, sok a magyar ivó. Emellett vannak a weekend ivók, akik csak alkalmanként fogyasztanak alkoholt, de az ilyen italozókból is lehet krónikus alkoholista. Ehhez hasonló az excesszív ivó, aki néha kirúg a hámból, de az alkoholfogyasztás nem válik rendszeressé.

Vita folyik az alkoholizmus meghatározása körül is – magyarázta –, de az Egészségügyi Világszervezet (OMS) meghatározása szerint az alkoholista az, aki rendszeresen iszik (egy héten legalább háromszor), és magát, valamint környezetét is károsítja. Egy krónikus alkoholista elsősorban saját magában és családjában okoz kárt. De ugyanez a helyzet a barátok és munkahelyi kollégák esetében is. Ha agresszívvé válik, akkor mások életét is veszélybe sodorhatja, a bűnözés és gyilkosság is elég gyakori eset. Emellett gazdasági vetülete is van az alkoholizmusnak, hiszen az orvosi kezelés költsége is nagy, nem beszélve arról, hogy a krónikus alkoholista sokszor bármit pénzzé tesz, hogy napi adagját beszerezhesse.

Nem csak pszichikai, hanem testi függőséget is okoz az alkoholfogyasztás. A rendszeres ivás következménye, hogy az alkohol beépül a szervezetbe és igényli annak bevitelét. Ilyenkor fontos a háziorvos munkája, ő az első „láncszem”, hiszen hozzá fordulunk bármilyen probléma esetén. Ugyanakkor a pszichológus és a lelkész is nagyon sokat segíthet egy alkoholproblémával küzdőn.

Hegedűs Emese röviden vázolta a diákoknak az alkohol okozta betegségeket is. Az előadásból megtudhatták, hogy az alkoholmérgezésnek (A típusos részegségnek) két szakasza van: az első szakaszban az egyén bőbeszédű, gesztikulál és jókedvű, míg a második szakaszban depresszióssá válik, ellágyul, elkezd dadogni és mogorva lesz. Ezt kétféle állapot követheti: vagy elalszik, vagy kómába esik. A kómás állapot jellemzői a következők: magára vizelés, tág pupilla, szemhéj felhúzása esetén a szemhéj nem csukódik vissza, sárga, majd lila arcszín és nehéz légzés.

Az A típusos részegséget arról lehet felismerni, hogy az italozó kevés italtól is öntudatlan állapotba kerül. Azokra jellemző, akik átestek már valamilyen traumán. A delirium tremens állapot viszont régi alkoholistáknál áll fenn, akiktől hirtelen megvonják az alkoholt. Ilyenkor elvonási tüneteik vannak: reszketés, láz, kiszáradás, agresszívvé válás, izzadás, hányinger, szívritmuszavar, hallucináció. A túlzott alkoholfogyasztás demenciához is vezethet. Az italozó dezorientált lesz térben és időben, egyensúlyzavarokkal küszködik.

Az alkohol megtámadhatja a májat, a szívet, a kisagyat, a látóidegeket, a nyelőcsövet, a gyomrot és a hasnyálmirigyet is.

Összefoglalásként az orvosnő a diákokkal közösen „rajzolta meg” képzeletben egy alkoholista fantomképét. Általában piros vagy sárgás arcín, besárgult szemfehérje és korán öregedő arc jellemző a szenvedélybetegekre. Ugyanakkor alultápláltak, rendezetlenek, egyedül maradnak, egoisták és morálisan nem beszámíthatóak, és teljesen elhanyagolják környezetüket. Az alkohol gondolkodásbeli zavarokat is okoz (férfiaknál ilyenkor gyakori a féltékenység, hiszen a fokozott alkoholfogyasztás idővel csökkenti a szexuális potenciát), az alkoholistának egyetlen célja az italbeszerzés. A jellemhanyatlás és a memóriazavar is általános jellemzők, de a szégyenérzet nem jellemző a krónikus alkoholistára.

Az orvosnő befejezésképpen elmondta: fontos, hogy ne taszítsuk el az alkoholfüggőket, hanem segítő kezet nyújtsunk nekik.