Vörösmarty Mihály mellszobrának felavatása a lelkipásztorok áldásával kezdődött, majd Rémán István belényesi református lelkipásztor elevenítette fel a költő emlékét.

S hogy miért éppen Vörösmarty? Milyen kötődése van a költőnek a településhez? Székely Pál, a cegőtelki Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke, a rendezvény főszervezője elmondta: „ő írta meg az eposzt a kerlési csatáról, a magyarok győzelméről, ezáltal lehetőséget adva mind a cegőtelki lakosoknak, mind a Beszterce-Naszód megyei magyaroknak, és nem csak azért, hogy tudomást szerezzenek erről a magyar történelmi emlékhelyről.”

A cserhalmi emlékmű megkoszorúzása alkalmával elmondott beszédében a Beszterce-Naszód megyéből származó Beder Tibor, a Julianusz alapítvány elnöke kifejtette: „Fontos, hogy az ember büszke legyen múltjára, hiszen akkor megmarad magyarnak. Fel kell mutatni olyan dolgokat, amire az ember büszke lehet, mert ha nem büszke magyarságára, akkor nem fog megmaradni” – hangoztatta.

A koszorúzás után elhangzott Cserhalom himnusza, majd a Felvidékről érkező Füzék Erzsébet, aki a szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadokot képviselte az eseményen, témához illő dalokat énekelt.

Végezetül Pásztor Loránd lelkész beszédében elmondta: „Minden egyes jellel, amit felemelünk, erősítjük az összetartó erőt, elsősorban Cegőtelkén, de átkarolva a teljes Beszterce-Naszód megyei magyarságot. A Vörösmarty-szobor nagyon fontos, főleg gyerekeink számára, akik sok gyönyörű verset, mesét tudnak, de azt szeretnénk, ha ismernék például a Csongor és Tünde drámát is. Azt szeretném, ha Vörösmarty nyomában tudnánk járni Cegőtelkén is. Ne csak énekeljük, hogy Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar, hanem át is tudjuk élni azt.”