Ezek a súlyok azonban nem húzzák le a földre, nem is nehezednek rá. Szabadon repülnek ezek a versek, de nem úgy, mint az énekesmadarak, hanem úgy, mint az interkontinentális repülőgépek, hasznos terhet visznek egy, hál’isten még távoli célállomásra.” – írja a Gileád című kötet fülszövegében Gyimesi László. A Noran Kiadónál 2009-ben megjelent könyve mellett további munkáit is magával hozta Halmosi Sándor Kolozsvárra, a Bulgakov kávézóban hétfőn este tartott rendkívüli Bretter-körre, ahol a szerzővel Demény Péter író beszélgetett.

– Nem tudom, hogy ez a nyolc könyv sok-e vagy kevés, azt azonban nem gondolom, hogy az ember sok jó verseskötetet tud írni egy életben – magyarázta Halmosi. A költő, műfordító és matematikus 1971-ben született Szatmárnémetiben, majd 1989 és 2006 között Németországban élt, azóta Budapesten. Németből és románból fordít, irodalmi lapokban rendszeresen publikál. Első kötete, A démonokkal flancoló 2001-ben jelent meg, 2011-ben napvilágot látott Ibrahim című kötetében pedig 1996 és 2010 között írt költeményeinek egyfajta szerkesztett válogatását tárja az érdeklődők elé. Műhelymunkaként tekint a versírásra, és gondosan odafigyel köteteinek megtervezésére, hogy vizuálisan is izgalmas élményt nyújtson. Az iszlám világába röpítik az olvasót például az Ibrahim borítójának képi motívumai, amelyekben Halmosi Sándornak az élethez és a költészethez való viszonyulása is megtalálható. S hogy milyenek a költeményei? Gyimesi László így fogalmaz: „félreértés ne essék, nem szavalásra, nem plakátokra születtek. Esti meditációk, önbizalom-erősítő meghitt beszélgetések, vagy halk, közös felolvasások illenek hozzájuk.”