label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Kultura

« Vissza a főoldalra


Böhm-emléktáblával gazdagodott Kolozsvár

Létrehozva: 2012. január 23. 02:38

NAGY-HINTÓS DIANA

ROHONYI D. IVÁN fotója
ROHONYI D. IVÁN fotója
A Magyar Kultúra Napja alkalmából sokszínű ünnepi eseményt szervezett szombaton Kolozsváron a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház. Az evangélikus templomban először ökumenikus istentiszteletre került sor, majd Egyed Péter egyetemi oktató bemutatta a magyar filozófiai iskola megteremtője, Böhm Károly (1846–1911) filozófus életét és munkásságát. Rövid zenei műsor után három kolozsvári színművészetis hallgató egy Heltai-színdarabot adott elő, majd Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári dékánja leleplezte az egyházi ingatlan udvarán a Kolozsi Tibor szobrászművész által készített Böhm Károly-emléktáblát. Kalit Eszter evangélikus lelkész kihirdette: a február 12-i istentiszteletet a Duna Televízió is közvetíti, ezért minél nagyobb számban várják a híveket.


A rendezvényen Horváth Zoltán orgonaművész egy Liszt-prelúdiumot adott elő, majd a gyülekezeti ének után Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte a résztvevőket.

– A kultúra a változó és az állandóság ötvöződése. A keresztény hit elválaszthatatlan a kultúrától. A mai nap irányítsa tehát figyelmünket autentikus tárgyi és lelki értékeinkre. A nemzet a kultúrában konstituálja magát, azaz a kultúra a nemzet alkotmánya. A nemzetek alkotmányát, azaz a jogi alapdokumentumot kikezdi az idő, ám a kultúrát állandó növekedés és gazdagodás jellemzi. Bármit is hoz a történelem, a kultúra, azaz az igazi alkotmány megőriz minket. Ezért imádkozunk a mai napon – összegzett az evangélikus püspök.

Ballai Zoltán református lelkész előfohászának központjában a Példabeszédek könyve 2. része 1–11. verse szerepelt. – Adjunk hálát azért, mert Isten magyarnak teremtett minket – fogalmazott a lelkipásztor, majd Isten áldását kérte a gyülekezetre.

Kovács Sándor római katolikus főesperes igehirdetésében kifejtette: globalizált világban, az információrobbanás korszakában élünk, amelyet értékzavar jellemez. – Ebben a helyzetben kapaszkodóra van szükségünk, ez pedig a nemzeti identitástudatból vezethető le – hangoztatta a főesperes, majd a magyar nemzeti identitástudat ezeréves folytonossága bizonyításának szimbólumaként emlegette a Magyar Szent Koronát és a Himnuszt.

Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint a Magyar Kultúra Napján ugyancsak keressük az Istennel való találkozást, és egyúttal hitet teszünk arról, hogy Istenéi vagyunk. – Ma sem könnyű magyarnak lenni, magyarul alkotni és megszólalni. Reménykedjünk tehát abban, hogy az összetartozás megszületik, és elődeink példáját követve minden magyar egymásra talál. A hit, a kultúra és a nemzettudat elválaszthatatlan egymástól, és ezek megtartanak minket magyarként – hangsúlyozta az unitárius püspök.

A rendezvényen Egyed Péter egyetemi oktató mutatta be Böhm Károly filozófus életét és munkásságát – ROHONYI D. IVÁN

– Ma este a magyar népet eggyé kovácsolja a magyar kultúra. A ma élő művészeknek köszönhetően kultúránk élővé válik – mondta Kalit Eszter evangélikus lelkész, majd Horváth Zoltán egy Sulyok Imre-művet adott elő orgonán.

Böhm Károly, a magyar filozófiai iskola megteremtője

Egyed Péter egyetemi oktató előadásából megtudtuk: tavaly volt száz éve, hogy Böhm Károly elhunyt Kolozsváron. A 2011 augusztusában Kolozsvárt megrendezett VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson pedig külön szekcióban értekeztek Böhm munkásságáról. Az egyetemi oktató elmondta: Böhm Károly 1846-ban született Besztercebányán, evangélikus vallású családban, hatodik gyermekként. Tanulmányait a besztercebányai evangélikus népiskolában, majd az evangélikus gimnáziumban folytatta. Pozsonyban először teológiai tanulmányokba kezdett, majd a filozófia tanulmányozásának szentelte idejét. Felsőfokú filozófiai tanulmányait Göttingenben és Tübingenben végezte. Már akkor feltett szándéka volt, hogy megteremtse „Magyarország nagy filozófiai rendszerét”, illetve, hogy „Magyarországon új irányba terelje a filozófiát”. Böhm Károly, a magyar rendszerfilozófia megalkotójaként, a kolozsvári filozófiai iskola megalapítójaként azt hangoztatta: minden érvényes filozófiának kriktikainak kell lennie, ugyanakkor túl kell lépnie Kant dualizmusán, amely a régi vágású metafizikai örökséget képviselte a kanti életműben.

Böhm Károly 1870-től a pozsonyi evangélikus líceum, majd 1873-tól a budapesti evangélikus gimnázium tanára. 1872-ben megpályázza a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanszé­két, ám sikertelenül. Publicisztikai tevékenységének kezdete 1873-ra tehető. 1881-től elindította a Magyar Philosophiai Szemlét, amelyben több tanulmányt közölt. 1896-tól a kolozsvári egyetemen tanít filozófiát – tudtuk meg az előadótól. Böhm Ká­roly legfontosabb alkotásai között megemlítette a több kötetes Az ember és világa című munkát. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai közé választotta a filozófust. Böhm Károly 1911. májusában hunyt el, szülővárosában, Besztercebányán temették el. Végezetül Egyed Péter köszönetet mondott Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek, hogy támogatta az emléktábla állítását.

Régi adósságot törlesztett a magyarság

Az előadás után Gárdonyi Zsolt, Gárdonyi Zoltán és Mohai Miklós egy-egy művét profi zenészekből álló kamarakórus tolmácsolta. A karnagyi teendőket Demeter András látta el. Heltai Gáspár Egy nemes emberről és az ördögről című színdarabját három kolozsvári színművészetis hallgató adta elő. A darabot Vadas László rendezte, koreográfus Jakab Melinda volt. – A darab bemutatójára február elején kerül majd sor a Reményik Galériában – tudtuk meg Kalit Eszter lelkésztől.

A jelenlevők elénekelték a himnuszt és Horváth Zoltán orgonaművész egy Gárdonyi Zoltán művet adott elő.

Böhm Károly

Az evangélikus egyház tulajdonát képező ingatlan (Kossuth Lajos/1989. december 21-e utca 1. szám) udvarán Adorjáni Dezső Zoltán püspök és Tonk Márton, a Sapientia-EMTE kolozsvári karának dékánja leplezte le Böhm Károly emléktábláját, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását.

Ezt követően Tonk Mártontól megtudtuk: Böhm Ká­roly koporsójánál Tonk apai dédapja, Tavaszy Sándor mondott gyászbeszédet. – Filozófiatörténészként feltevődik a kérdés: otthon van-e a filozófia a magyar kultúrában? Sokan úgy látjuk, hogy nincs, azaz a filozófia nem kapja meg az őt megillető méltó helyet a magyar kultúrában. Ma azonban, a Magyar Kultúra Napjának szentelt ünnepség keretében, az előadás és az emléktábla-állítás által méltó helyére került a fiozófia – hangsúlyozta a dékán, majd végezetül megjegyezte: régi adósságot törlesztettünk azzal, hogy Böhm Károlynak emléktáblát állítottunk.

– Böhm Károly az első magyar filozófus, aki filozófiai iskolát alapított, és külföldön is ismertté vált. Erdély adta nekünk ezt a gondolkodót, ez pedig büszkeségre adhat okot. Mindez azt is jelenti, hogy az erdélyi magyar közösség hittel és reménységgel él, és hozzájárul a magyar és a világ kultúrájának fejlesztéséhez. Böhm Ká­roly megérdemli, hogy emléktáblát állítsanak neki. Ez a tábla hozzájárul ahhoz, hogy a román lakosok is hiteles városismeretet alakítsanak ki – magyarázta Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja az emléktábla leleplezése után.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap