Wald Ábrahám 110 éve, 1902. október 31-én, Kolozsváron született, ortodox zsidó családban. 2009-ben a román tudomány is „magáénak” mondta, ugyanis a Revista română de statistică című folyóiratban egy tanulmány ismertette egyre növekvő jelentőségét a matematikai statisztikában és a közgazdasági döntéselméletben. Magyarországon már 30 éve Filep László nyíregyházi matematikatörténész felhívta a magyar közvélemény figyelmét Wald Ábrahám nemzetközi jelentőségére. Természetesen ezt az amerikaiak már 60 éve folyamatosan hangsúlyozzák. Engem személyesen az lepett meg, hogy a napokban megjelent Dr. Czeizel Endre Matematikusok, gének, rejtélyek című könyvében az 5. helyen szerepel a legismertebb magyar matematikusok listáján. Persze, egyesek mondhatják, hogy egy orvos-genetikus ehhez nem ért. De nem Czeizel Endre állította össze az 50 legismertebb magyar matematikus listáját, hanem Prof. Dr. Tusnády Gábor matematikus, az MTA rendes tagja. Tusnády professzor is, aki az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa, az 50 legismertebb magyar matematikus listájának összeállítását a kollégái szavazatai alapján véglegesítette! Ezen a listán első helyen Bolyai János, másodikon Neumann János, harmadikon Erdős Pál, negyediken Riesz Frigyes és ötödiken Wald Ábrahám áll. (A kolozsváriak által nagyon tisztelt Farkas Gyula, a Ferencz József Tudományegyetem volt elméleti fizikaprofesszora a 36. helyen van).

Azt is el kell mondani, hogy a Princetoni Egyetem által hivatalosan kiadott, a világ legismertebb matematikusait tartalmazó listán csak három magyar matematikus szerepel: Bolyai János, Neumann János és Riesz Frigyes.

Ki volt Wald Ábrahám?

Kolozsváron az ortodox zsidó elemi iskolába járt, majd mint magántanuló végezte el a gimnáziumot a piaristáknál. Életrajzírói azt írják, hogy apja pék volt, de az 1938-ban Szabó Imre által írt Erdély Zsidói című, nagyon alapos monográfiában nem szerepel a kóser pékek között. Viszont szerepel nagyapja, Wald Jakab, aki az egyik ortodox-zsidó irányzat, a Sasz-Chevra talmudegyesület maggidja (prédikátora) és Ros-Bész Dinja (főrabbija) volt 30 éven át. Szabó Imre könyve szerint Wald Jakabot a hitközösségben 1928. január 6-án búcsúztatták el, tehát néhány nappal azelőtt hunyhatott el.

Az mindenképpen a kolozsvári zsidó hitközség érdeme, hogy az 1943-ban, Dr. Weinberger Mózes által Kolozsváron kiadott Antal Márk emlékkönyvben már úgy szerepel Wald Ábrahám (New York, USA), mint Antal Márk legtehetségesebb magántanítványainak egyike.

Wald Ábrahám tehát érettségi után 2-3 évet az éppen akkortájt Magyarországról Kolozsvárra telepedett Antal Márkhoz járt matematikát tanulni. Néhány tanulmány megjegyzi, hogy azért nem iratkozott be a román egyetemre, mert nem tudott románul. Véleményem szerint nem ez lehetett a fő ok, hanem az alacsony színvonal. A bátyja, Wald Márton (vagy Martin) már ismert elektromérnök volt Kolozsvárott, és jól láthatta, hogy éppen 1918-ban űzték el Kolozsvárról a Ferencz József Tudományegyetemet, amelynek a matematikai tanszékén olyan világhírű zsidó származású professzorok voltak, mint Riesz Frigyes és Haar Alfréd. (Az igazsághoz tartozik, hogy Riesz Frigyes kikeresztelkedett, Haar Alfréd nem). De tény, hogy a hajdani Ferencz József Tudományegyetem matematikai tanszékét a zsidó származású matematikusok tették világhírűvé: Réthy Mór, Schlesinger Lajos, Fejér Lipót, Klug Lipót, Riesz Frigyes és Haar Alfréd. (Aki meg szeretné tudni ennek az „aranycsapatnak” a szétverését, annak ajánlom Szabó Péter Gábor nemrég megjelent kitűnő könyvét: A matematikus Riesz testvérek, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest 2010.)

Nos, Antal Márk, aki kortársa és osztálytársa volt Fejér Lipótnak, jól láthatta a magyar egyetem elpusztítását és a helyébe lépő, szakmaiságot nélkülöző román egyetemet. Ezért tanácsolhatta Wald Ábrahámnak, hogy a legközelebbi hely, ahol matematikát lehet tanulni, az Bécs. (Főleg, hogy Antal Márk Bécsben is volt néhány hónapot önkéntes emigrációban.) Így Wald Ábrahám 1926-ban Bécsbe ment matematikát tanulni. Eleinte németül sem tudott tökéletesen, de nagyon gyorsan elsajátította a nyelvet. (Akik közelebbről ismerték, megjegyezték, hogy élete végéig megőrizte magyar akcentusát). Ezért, ha érdemesnek tartotta volna, akkor románul is megtanulhatott volna. Bécsben a Politechnikára iratkozott be, és nagyon gyorsan haladt, mert még a Kolozsvárról hozott tudásával jól boldogult az elsőéves vizsgákon. Karl Menger matematikaprofesszorral került közelebbi kapcsolatba. Eleinte geometriával foglalkozott, de aztán átváltott statisztikára és valószínűségszámításra.

A nagy gazdasági világválság idején, 1928–1933 között (talán hasonlóan a mostani helyzethez) érthető, hogy minden nagy gondolkodó figyelme a közgazdaság problémái felé irányult. Így tett Neumann János és Wald Ábrahám is. Neumann János megalkotta egyetlen közgazdasági matematikai modelljét, amely később meghatározó lett a közgazdaság tudományában. Ez durva megközelítésben azt a kérdést tette fel, hogy lehet-e egyensúly a termelés és a fogyasztás között? Természetesen, a feladat megfogalmazása sokkal precízebb matematikai egyenletekkel történt, és valamennyire idealizálta is a valóságot.

Ennek a modellnek egy kissé módosított változatára Wald Ábrahám adott egy egzisztencia- bizonyítást, amely lényegében azt jelentette, hogy a modellnek, bizonyos megszorításokkal, létezik megoldása, tehát létezhet általános egyensúly a gazdaságban. Ha egy kicsit filozofálnánk az eredményről, akkor ez azt jeleni, hogy igenis létezik egyensúly a gazdaságban. A nehéz kérdés viszont, hogy hogyan kell ezt megtalálni? Napjainkban sem tesznek egyebet a világ vezető közgazdászai, mint keresik ezt az egyensúlyt! Megnyugtató, hogy matematikailag bizonyított megoldás van, az egyensúly létezik. Természetesen az itt felvázoltak nagyon leegyszerűsítik Wald Ábrahám matematikai-közgazdaságtani munkáját, de abban a közgazdászok is egyetértenek, hogy Neumann Jánostól és Wald Ábrahámtól kezdve beszélnek matematikai közgazdaságtanról. Még igen jelentős Wald Ábrahám játékelméleti munkássága és a matematikai statisztikában kifejtett tevékenysége (ma a statisztikában van egy Wald-teszt nevű hipotézis-ellenőrzési technika) is.

Életrajzírói megemlítik, hogy 1929-ben vissza kellett térnie Romániába, hogy letöltse kötelező katonai szolgálatát, és csak 1930-ban térhetett vissza Bécsbe. Ez után már viszonylag egyenesen ívelt fölfelé a pályája, 1931-ben doktorált, 1933-ban állást kapott az Oskar Morgenstern vezette kutatóintézetben, 1939-ben költözött végleg az AEÁ-ba. Valószínűleg román állampolgárként könnyebben kapott útlevelet Kolozsváron, és román útlevéllel telepedett ki Amerikába.

Filep László cikkében olvashatjuk:

„Wald Ábrahám 1941-ben nősült, felesége Lucille Lang volt. Két gyermekük született: Betty 1943-ban, Robert 1947-ben. Nagyon lesújtotta az a hír, ami a háború végén jutott el hozzá, hogy szülei, négy testvére és azok családja náci koncentrációs táborban pusztultak el. Csak egy bátyja élte túl a háborút: Hermann, akit Amerikába hozatott és gondoskodott róla”.

„1950-ben pályájának csúcsán meghívást kapott egy indiai előadóútra. A meghívást elfogadta és feleségével együtt indult az útra. Útközben Rómában és Párizsban előadásokat tartott a játékelméletből. Indiában bekövetkezett a tragédia: repülőgépük 1950. december 13-án a sűrű ködben beleütközött a dél-indiai Tamil Nadu államban levő Nilgiri hegység egyik csúcsába. A gép lezuhant és minden utasa meghalt”.

Wald Ábrahám méltó volna arra, hogy szülővárosa emléktáblával tisztelegjen nagysága és emléke előtt!

A szerző matematikus, a MTA
Tudomány és Ipartörténeti Komplex Szakbizottságának a tagja,
 a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Gazdaság- és
 Humántudományi Karoknak adjunktusa