label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Muvelodes

« Vissza a főoldalra


Nyelvművelés

Borháncs
Létrehozva: 2011. november 08. 03:16

Murádin László



A kolozsváriak számára köztudott, hogy a várostól Györgyfalva felé létezik egy kis település, melynek neve: Borháncs. Miként Asztalos Lajos e településsel kapcsolatosan írja: (Borháncs) „egykori határ a várostól (Kolozsvártól) délkeletre. Nyugaton a Békás-patak mellékvize, a Kanta-patak, ennek jobb partján fekvő Szent Jakab tere és a Békás-patak, északon a Patai útig terjedő Eperjes tere, keleten a Zavaros-patak, illetőleg a Nagyszopor nevű határ, délen Felek határa keríti. Mára részben betelepült.” E leírásból tehát kiderül, a Borháncs eredetileg határrésznév, majd az itt megépülő házak révén a neve Borháncs-tanya, majd, e névvel párhuzamosan, Borháncs-telep lett. Később a telep neve – elvonással – egyszerűen Borháncs, melynek 1944-ben 106 lakosa volt. Hogy ma mennyi, kiderül a küszöbön álló népszámlálás adataiból. A név első írásos adata 1596-ból való: „Borhanch oldalan(!) egy hold feold”. Mindig is izgatott: mi lehet a Borháncs hely-, helységnév eredete?

A Borháncs név megfejtésére történt már kísérlet. Asztalos Lajos, másokkal együtt, feltételezi, hogy talán a név szász eredetű lehet. Minthogy azonban a névre nem talál a szásszal összevethető adatot, úgy véli, e név megfejtését jobb ha „a szászok egyik ága, az Alsó-Rajna vidéki holland–flamand ág felől közelítjük meg”. E nézet értelmében a Borháncsalapja a holland barg(en) közszó, melynek jelentése: 1. ’oldalfalak nélküli szénatároló’, 2. ártány, herélt kandisznó’. Ennek értelmében a Borháncs szénáttároló, illetőleg az ártányokat tenyésztő hely lehetett.

E meglehetősen bizarr feltevéssel nem óhajtok vitatkozni, azonban hadd jegyezzem meg, minthogy a magyar hangtörténetnek teljesen ellentmond, nem látom megalapozottnak a holland barg(en) > magyar Borháncs hangváltozást, továbbá nem látom elképzelhetőnek, hogy a 16. század végén a szóban forgó terület körül flamandok boklásztak volna, kiknek a nyelvéből, ennek egy közszavából(!) magyar helynév keletkezett volna.

A Borháncs hely-, majd helységnév elfogatható eredetét egy személynév alapján is „megközelíthetjük”. Ez akkor ötlött fel bennem, amikor több mint kétszázezer erdélyi személy hatezer családnevének rendszerezésekor felbukkant ez a név: Barhács.

Általánosan ismert tény, hogy hely- és helységnévadásban jelentős szerepet játszottak a személynevek. A helynevek és településnevek egy jelentős csoportja személynevekből ered. A puszta toldaléknélküli személynév mint helységnév rendkívül gyakori a korai középkorban, ezernél több településnevünk tartozik e csoportba. Majd a 12. századtól kezdve tömegesen bukkannak fel a birtoklást kifejező -laka (Zetelaka), -háza (Fokorháza), -telke (Andrástelke), ‑falva (Makfalva), -hida (Bonchida: ’Bonc hídja’), -kuta (Gyulakuta: ’Gyula kútja’), -fája (Csomafája) és hasonló helységnevek. Vonatkozik ez később a határnevekre is. Számos olyan határnevet mutat ki Szabó T. Attila A személynevek helyneveinkben című tanulmányában, amelynek első tagja a birtokos neve: Ábrahám halma, Ádám völgye, Bálint árka, Bartos gödre, Dénes köve. E nevek egy részében a birtokos személyrag elmarad: Árpád-oldal, Balázs-erdő, Boldizsár-kút, Sándor-mező stb. Olykor a név nem utal a terület mikéntjére, csak ennek tulajdonossára: Ádámé, Lőrincé, Simóé stb. Puszta személyneveket is találunk a határnevek között (Kelemen, Naznán, Jákó, Móric, Bene), de ezek valószínűleg a Kelemen-tető, Kelemen-oldal > Kelemen-félenévváltozással, rövidüléssel alakultak.

A helynevek alakulásmódjának fényében, úgy hiszem, nem járok téves úton, ha feltételezem, hogy a Borháncs helynév személynévi eredetű, melynek személynév voltát bizonyítja a Borháncs-tanya ’Borháncs tanyája’ szószerkezet is.

Ha a Borháncs helynév személynévi eredetű, okkal kérdezheti valaki: mi az eredete a Borháncs személynévnek?

Ez a személynév – Borháncs – egy északi szláv Bruhač személynévre vezethető vissza (< brucho ’has’, bruhač ’nagy hasú, pocakos’). E nevet magyarrá – Barhács, Borháncs – az alábbi hangtani változások alakították. A névkezdő Br- mássalhangzó-torlódást a magyar nyelv hangátvetéssel feloldotta, így lett – a szokásos u > o > a hangváltozással – a szláv Bruhač névből a magyarban Borhács > Barhács. A Borhács névvel szemben a Borháncs név n-jét nem nehéz magyaráznunk. A cs előtt az n olyan járulékhang, amely a szótörténetben több esetben is feltűnik. Így lett az eredeti bogáncs szóból bogáncs, a boka szó cs képzős származékából bakancs, a korbács, bogrács szavunk alakja némely nyelvjárásban korbáncs, bográncs. A Borháncs névben az n ugyanilyen járulékhang.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap