label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Erzsébet királyné emlékét a kolozsvári EKE kiemelten támogatta

Az egyesület egykor elhatározta egy Erzsébet-zászló elkészítését és menedékház építését
Létrehozva: 2011. augusztus 04. 03:22

TÓTHPÁL TAMÁS

A zászló díszítése selyemmel és részint arannyal volt művészien kihímezve
A zászló díszítése selyemmel és részint arannyal volt művészien kihímezve
A XIX. századvégi hazafias irányzattal összhangban, természetesen az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kivette részét a tragikus körülmények közt elhunyt királynő emlékének ápolásában. Az egyesület elhatározta egy Erzsébet-lobogó elkészítését és egy Erzsébet menedékház felépítését. [Szóljon hozzá!]


Ezekre engedélyt kértek a királytól, József Ágost, az egyesület védnökének közvetítésével egy 1898. december 13-án kelt, 250. Sz. átirattal (kiegészítőleg a 329/1898. szeptember 24-i iratra). A válasz és engedély 1899. április 20-án jött meg, Auguszta főhercegasszony vállalta is a zászlóanya szerepét. Tudvalevő, hogy Szűz Mária, Magyarország védasszonyának képe, mint szent jelvény, évszázadokon át ékesítette a magyar harci lobogókat. Ilyen típusú zászlót képzeltek el az EKE-sek. Mintáját egy régi Apafi-zászló után vették, mérete 145x100 cm. A szövete nehéz, tiszta fehér selyem kétszeresen véve. Egyik oldalán Erzsébet királyné portréja, másik oldalon az EKE havasi gyopárdíszes, címeres jelvénye. Díszítése selyemmel és részint valódi arannyal volt művészien kihímezve. Bár a zászló 1900 júliusára elkészült, felszentelésére csak 1902. október 12-én került sor. Ekkor, a Mátyás-szoborcsoport leleplezési ünnepe után nyitotta meg kapuit az EKE Mátyás-házi múzeuma is.

A 30-as években kiköltöztetett EKE központi titkársága a Bécsi döntés után, 1940 szeptemberének közepén visszaköltözött a Mátyás király szülőházába, ahol az Országos Idegenforgalmi Hivatal erdélyi kirendeltségének is biztosított helyiséget. Az EKE 1941. február 1-jén az 1896-os bált felidéző néprajzi bált rendezett az Iparkamara termeiben. Az öltözetek és a termeket díszítő bútorok az EKE múzeum-anyagából kerültek ki. Hosszú idő után az erkélyen lenghetett az EKE Erzsébet-zászlaja is. Bár Timkó Ernőné Bors Julianna volt EKE titkárnő (a néhai EKE elnök, Bors Mihály unokahúga) a 90-es években még emlékezett, hogy a zászló Matejovics Antal ENKE vezetőségi tag gondozásában volt, gyakorlatilag az EKE erőszakos megszüntetése után egyéb javakkal együtt az Erzsébet zászló is eltűnt. Eltűntnek hittük, míg a múlt év nyarán Vekov Károly történész, egyúttal az EKE kolozsvári osztályának elnöke, rábukkant a történelmi múzeum leltárában. Jelenleg egyéb relikviákkal együtt szeptember 30-áig megtekinthető A szervezett természetjárás története Erdélyben című, július 20-án megnyílt kiállításon, a marosvásárhelyi vár központi épületében (volt sorozóközpont).

Az 1900-as évi képeslapról leolvashatták a sétaútra vonatkozó tudnivalókat

Az EKE Erzsébet-zászlajának másolatát a Szentegyház utcai Media Advertising cég készítette el, amelyet az idei jubileumi alsójárai EKE-vándortáborban mutattak be, és annak egyik dísze volt július 26. és 31. között.

A kolozsvári Erzsébet emlékek tekintetében, ezek létesítésében, közvetve ugyan, de számos régi EKE-tag is kivette részét. A dr. Haller Károly elnöklete alatt működő kolozsvári Szépítő egylet névsorát olvasva, EKE-tagok neveivel találkozunk: Pákey Lajos, Merza Lajos, br. Feilitzsch Arthur, Hirschfeld Sándor, Hóry Béla, Koleszár Sándor, Kuszkó István, Sándor József, dr. Szádeczky Lajos, Szekula Ákos. Sőt, Szvacsina Géza polgármester egyúttal EKE választmányi tag is volt.

A Szépítő egylet Kolozsvár tanácsának 1899/15852-es határozata alapján egész „Erzsébet -komplexum”-ot hozott létre a Fellegvár oldalában. Az alkotásnak itt csak rövid krónikáját ismertetem, néhány adattal kiegészítve a július 30-án megjelent, Asztalos Lajos részletes, erre vonatkozó cikkét: a Szépítő egylet helyszíni kijelölése alapján, 1899 szeptemberében Poczy Mihály városi főmérnök és Totiszer Ármin mérnök elkészítették a szerpentinút tervét. Az út alaprajza és Ritter Gusztáv monostori főkertész parkosítási terve alapján, Marsalek Endre festőművész le is festette. A Szépítő egylet rendre megszerezte a sétaút kivitelezéséhez szükséges telkeket: Makodiné (78 sz.), Kőműves József, Somodi János (80, 82, 84 sz.), Szilágyi György telkeit. Októberben Stróbl Alajos és Zala György nyújtottak be 1000 illetve 550 ft-ba kerülő, életnagyságú bronz Erzsébet mellszobor-terveket. A Szépítő egylet Nőbizottsága végül a Stróbl szobrot választotta, 1901. június 16-án avatták. A romos állapotban ma is álló talapzat munkáját a Tessitori és Gurasatti cégnél rendelték meg, a fém gyaloghidat a Schlick gyár vitelezte ki.

Megjegyzendő, hogy Hidalmáson, 1899. október 28-án, elsőnek Erdélyben már avattak egy Stróbl-féle, Erzsébet szobrot-, valószínűleg a Fellegvárival azonosat.

1901 januárjában, br. Feilitzsch Arthur EKE-elnök bejelentette, hogy az Erzsébet út felső részétől, a Borjúmál fölött és a Rákóczy hegyen keresztül az EKE turistaösvényt létesít a Hója erdőig. Az év folyamán az EKE turista osztálya le is jelezte ezt az utat, és padokkal látta el.

A korabeli látogató egy képeslapról olvashatta le a sétaútra vonatkozó tudnivalókat:

„.Az Erzsébet séta-út Magyarország szeretett nagy királynéja, Erzsébet királyné emlékére Kolozsvár közönsége áldozatkészségéből közadakozásból épült. A fellegvári úton levő 80 sz. kaputól szabad területen indul a 400 m. hosszú, 3 m. széles törpe fenyőkkel és dísznövényekkel szegélyezett gyalogút, és 5 kanyarulatot tesz, míg az utcától 50 m. magasan fekvő Fellegvárra felér. Az út a 4-ik kanyarulattól kezdve szőlőültetvények fölött halad el, s a második kanyarulattól a tetőig a legszebb kilátást nyújtja Kolozsvár és vidékére. Az út építését 1900. szept. 17-én kezdették s november 30-án fejezték be.

A negyedik kanyarodó fölött a hegyoldal egyik vadregényes pontján van elhelyezve Erzsébet királyné mellszobra, mely Strobl Alajos szobrász Ő felsége által approbált mintája után készült. A szobrot nagybölöni Bölöny Józsefné, Nedeczky Ferike úrnő ajándékozta Kolozsvár sz.kir. városának. A szobor díszes márvány talapzatra van helyezve melyhez több lépcső vezet s mely két oldalon ülőhelyekkel van ellátva. A szobor alatti márványoszlopon „Erzsébet királynénk 1898” felirat van. E talapzatot Pákey Lajos főmérnök, a technológiai múzeum igazgatója tervezte. Az út felső részén festői alakzatú sziklák előtt terraszt építtetett a szépítő-egylet. Ezen a helyen fedett, széltől védett helyiségben hűsítőket szolgálnak ki. Tovább menve, a felső ponton, kőből épült bástyaszerű emelvényen egy automata-teleskop állíttatott fel. E teleskopon a hegy alatt elterülő város csaknem minden része látható. Látható a környék is, Apahida, Felek s a gyalui havasok felső csúcsáig m.e. 20 kméter vonalban. A séta út felső részéről 1 óra hosszat tartó pormentes ösvény vezet a hegy élén a szép hójai erdőbe s a város több kiránduló pontjára. Az Erzsébet séta-út első lépcsője alatt díszes őrház épült.

Az Erzsébet séta-utat vasból készült gyaloghíd köti össze a sétatérrel.”

Az Erzsébet szobor Felszeghy Dezsőt ihlette meg, Oltár a Fellegváron című versében:

„Alattad elterül az, Ősi város... / Régen kincsesnek hívták, – most is az. / Hálában gazdag ez a régi város; / Nemesen érző, büszke és igaz!../ Oh, Szent Erzsébet áldva vagy örökre! / Felejtés fátyla Téged nem takar; / A föld kihűlhet... Íme, az ég felette! / Veled lesz ott is: néped – a magyar’’

Végül zárom a cikket egy, a mai EKE célkitűzéseihez közel álló Erzsébet-emlékkel. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898. november 19-én kelt rendeletére, a pár évvel korábbi „Millenniumi emlékfák”-hoz hasonlóan, „Erzsébet emlékfák”, ligetek ültetéséhez fogtak. Ezt követte a miniszter 1900. július 25-i felhívása ezeknek védelmére, melyet a hazai természetvédelmi intézkedések egyik úttörőjének tekinthetünk: „.... hogy hazánk mulandó természeti szépségeinek megóvására és fenntartására is lehetőség szerint közreműködjünk. Ehhez képest kerületében a boldogult királyné Ő felsége emlékére ültetett emlékfákat, ...” stb. A visszajelzések szerint egy év alatt 1 530 842 tűlevelű fát, 1 230 470 lombhullató fát, 139.959 gyümölcsfát és 120.142 cserjét ültettek. A be nem érkezettekkel együtt az ország-szerte ültetett csemeték számát mintegy hárommillióra tehetjük. Kolozsváron a fellegváriakon kívül három Erzsébet-fát ültettek. A Ritter Gusztáv által kiválasztott három jegenyetölgy a Trencsin téri (EMKE, Bocskai, stb., ma Avram Iancu tér) Kis sétatér Magyar utca felőli köröndjére kerültek. Egy 25 mázsás gránittömbbe (Glassner Antal kissebesi kőbánya-tulajdonos ajándéka) bevésték: „Erzsébet királyné emlékfái”.

....Kis-Sebes- 1899. decz. 5 Méltóságos dr. Heller Ká­roly egyetemi tanár úrnak Kolozsvár Tisztelettel van szerencsém értesíteni, hogy az „ Erzsébet fák” jelölésére szánt követ Méltóságod múlt hó 24-ről kelt b. értesítése értelmében Biró János úr czímére Kolozsvár állomásra bérmentve elküldöttük. Maradunk kiváló tisztelettel Kissebesi gránit-kőbányák részvénytársaság Kissebesi bánya kezelősége....

1923 után kezdetét vette a görögkeleti templom építése. A Kis sétateret felszámolták, a sziklatömböt pedig a református teológia hátsó udvarára vitték. Ma is ott található. Talán nem is volna rossz ötlet, ha a faültetésben amúgy tapasztalt kolozsvári EKE osztály, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére „hazakerülő” Erzsébet-mellszoborhoz kapcsolódó ünnepségek keretében, a megárvult Erzsébet szikla köré ültetne három tölgyfacsemetét.

*

Források:

Felszeghy Dezső: Oltár a Fellegváron; 9 szakasz; Magyar Polgár 1901. július l7. Gaal György: Kolozsvári Erzsébet emlékek; Szabadság, 1994 november 19. Ellenzék: 1899. szeptember 14., október 3, 20, 30; november 3, 9 december 7, 11; 1900. február 1, június 27, 29; július 11; 1901 január 12; június 7, 8; július 16. Erdély: 1899: 36., 41. oldal 1901: 32. oldal; 1902: 73. oldal; Magyar Polgár: 1899. szeptember 14; 1900. február l; június 27, 29, 1901.június 8., július 14. Fodor András képeslapgyűjteménye.







Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap