label_szabadsag
1 USD 3.89  1 EUR 4.58  100 HUF 1.51
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


Évfordló – Százharminc éve született Nyárády Erasmus Gyula, a kiváló erdélyi botanikus (1881–1966)

Létrehozva: 2011. április 09. 03:07

Dr. Bartók Katalin

Nyárády Erasmus Gyula
Nyárády Erasmus Gyula
Nyárády E. Gyula születésének 130, valamint halálának 45 éves évfordulójára emlékezik az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természet- és Agrártudományi szakosztálya 2011 április 11-én, hétfőn délután 5 órakor, az EME Jókai/Napoca utcai székházában.


Nyárády E. Gyula nemcsak a romániai, hanem a közép-európai botanika egyik legkimagaslóbb egyénisége volt. 85 évet élt, ebből 63 évre terjedt ki a tudományos tevékenysége: 14 könyve, 166 szakdolgozata jelent meg, több mint 1500 új növény-rendszertani egységet írt le, növényeket neveztek el róla, de a legjelentősebb munkája a ARomán NK növényvilága(Flora R.P.R) című 13 kötetes mű megírásának megszervezése és megjelentetése volt.

Nyárády E. Gyula 1881. április 7-én született Nyárádtő községben, Maros megyében. Középiskoláit Marosvásárhelyen kezdte, majd a kolozsvári Tanítóképző elvégzése után a Budapesti Tanárképző Intézet természetrajz-földrajz szakán folytatta a tanulmányait. Itt feltűnt nagy szorgalmával, kiváló vizsgaeredményeivel, megfigyelő képességével, nagy növény ismeretével. Egyetemi évei alatt számtalan tanulmányi kiránduláson vett részt a Magas Tátrában, de a dalmát tengerpart kevéssé ismert növényzetét is tanulmányozta, szakdolgozatai ebben az időben a Pedagógiai Lapokban, valamint a Magyar Botanikai Lapokban jelentek meg (1903–1911).

A szülőföld vonzása

Tanári kinevezését Késmárkra kérte, hogy folytatthassa botanikai kutatásait a Tátrában. A szülőföld vonzása azonban csakhamar határozott irányt szabott tudományos tevékenységének. Még az első világháború előtt, 1911-ben áthelyezését kérte Marosvásárhelyre. Néhány év múlva, már meg is jelentette a Marosvásárhely és környékén élő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyvé-t (1914).

Az alapozás esztendeinek nevezhetnénk az 1903–1922 közötti éveket, ez idő alatt 19 tudományos dolgozata és két természettudományokkal foglalkozó tankönyve jelent meg.

Nyárády életében jelentős változást hozott az 1922-es év, amikor Kolozsvárra, a Botanikus Kertben megüresedett múzeumőri (herbárium igazgató) állás elfogadására hívták meg, és ő ezt el is fogadta.

A Flora R.P.R. kötetek munkatársai

Vezetése alatt vált a kolozsvári Botanikus Kert múzeuma Románia legnagyobb és legpontosabban meghatározott növénygyűjteményévé. Ezek után már hivatalos munkája volt Románia különböző videkei növényvilágának a tanulmányozása.

Ez a 26 éves időszak nagyon eredményes volt Nyárády életében: különböző hegységek flóráját tanulmányozta és ezek szakközlemények formájában jelentek meg román és magyar nyelven, pl. a Csalhó (1924), Piatra és Oslea (1928), a Gyilkostó és Békásszoros (1937), Hargita hegység (1928, 1930, 1942), Radnai-havasok (1941) és a Retyezát (1928) növényzetéről.

Másrészt behatóan tanulmányozott és ismertetett olyan bonyolult és különleges státuszú nemzetségeket mint a RANUNCULUS (1933), VIOLA (1932, 1941), HIERACIUM (1928, 1938, 1940, 1942, 1943), CENTAUREA (1943, 1945), vagy ALYSSUM (1927, 1928, 1929, 193)) fajokat.

A legjelentősebb eredményei azonban ennek az időszaknak a Tordai-hasadék növényvilágáról szóló könyvei magyarul:

– A Tordahasadék monografikus ismertetése (1937, 196 old.);

– A tordahasadéki edényes növények felsorolásának összefoglalása(1938, 321 old.);

– A Tordahasadék nevezetesebb látnivalóinak rövid ismertetése (1938, 56 old.),

és románul:

– Monografia Cheii Turzii(1937, 188 old.);

– Cheia Turzii. Descrierea cîtorva părţi pitoreşti. (Bartha Sándor közreműködésével,1938, 55 old.),valamint a Kolozsvár és környékének flórája, I–IX füzetek, 688 oldalon, 1940-1944.

A legtermékenyebb évek

Nyárády E. Gyulalegtermékenyebb évei (1948–1966) és akadémiai pályafutása ezután következtek, amikor is 1948-ban a Román Tudományos Akadémia rendes tagjának választotta és egyidőben megbízták a Flora RPR (A Román NK növényvilága) című 12 kötetes munka megírásának a megszervezésével. Nyárády 26 tagú munkaközösséget hozott létre, akiknek kiosztotta évenként a munkájukat, de ő ellenőrizte és javította ki az esetleges hiányokat vagy hibákat. A Flora-kollektíva még 10 kiváló rajzolóból állt, ezek is a Nyárády ellenőrzése alatt dolgoztak.

Bár a Flora-munkálatok megkezdésekor Nyárády csaknem 70 éves volt, fiatalos lendülettel és teljes odaadással fogott a munkához és 1952-ben már meg is jelent a Flora I.kötete, 488 oldalon; a későbbi kötetek 2–3 évenként követték egymást. 1965-ben még megérte a X. kötet megjelenését, ez volt az ún. Nyárády-kötet, amely a Hieraciumnemzetség feldolgozását foglalta magába, amely egyedül Nyárády munkája volt, több mint 1000 oldalon. Az 1966. június 10-én bekövetkezett halála után jelent meg a XI. (1966), XII. (1972), végül pedig a XIII. kötet (1976), pótkötetként, ennek anyagához már nem járult hozzá.

AFlora R.P.Rköteteinek hatalmas tudományos értékük van. Egyrészt az ország egész területének a florisztikai feldolgozását foglalják magukba, másrészt az addig megjelent florisztikai munkákat, adalékokat, valamint az arra vonatkozó herbáriumi adatokat is. Ez alapmunka marad az elkövetkező évszázadokban is, talán néhány fajjal lehet még kiegészíteni és a nomenklatura változásokat kell majd bevezetni.

A Nyárády halála előtti évtizedben még egy jelentős könyve került kiadásra:Flora şi vegetaţia Munţilor Retezat(1958), és sajnos kéziratban maradt a Szováta fürdő flórája és vegetációja, pedig előkészítette nyomtatásra mind magyar mind pedig román nyelven, saját kezűleg rajzolt térképeivel látva el ezeket.

Nyárády sajátherbáriumi gyűjteménye 50 000 lapból állt, ezt a Nagyszebeni Természettudományi Múzeumban őrzik, a hozzátartozó eszközökkel, könyveivel együtt. Múzeumőri évei alatt 20 000 példánnyal bővítette a kolozsvári egyetemi herbáriumot, 5000 herbáriumi lap pedig a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet herbáriumában található, a fia, Nyárády Antal ajándékaként.

Nyárády E. Gyula munkásságát még életében elismerték.        Már maga az, hogy magyar létére, 67 éves korában őt nevezték ki a legnagyobb és legalapvetőbb botanikai mű, a Flora RPR, szerkesztő-kollektíva élére, nagy elismerés volt. Ünnepélyes keretek közt ünnepelték meg a 75 és 80 éves születésnapját az Akadémián, megkapta a Román Szocialista Köztársaság Csillaga I. fokozatát, a Munkaérdemrend I. fokozatát, az Érdemes Tudós címet, valamint a RSZK Állami díját is.

Az Akadémia megbízásából számos külföldi küldetést teljesített. Tagja volt a Flora Europaeaszerkesztő bizottságának, valamint az Utrechti Nemzetközi Taxonómiai és Nevezéktani Társulatának is, hiszen nem csak Románia, hanem a középeurópai botanikusok egyik legkimagaslóbb tudományos személyisége volt.

Nyárády E. Gyula halála óta 45 év telt el, csaknem egy fél évszazad. Munkássága, valamint tudományos erényei elévülhetetlenek. Mégis, hogy el ne felejtsék, azért nekünk magyaroknak kell a legtöbbet tennünk, azzal, hogy emlegetjük, szimpozionokat, emléküléseket szervezünk, újságokban, rádióban beszélünk példamutató életéről, tudományos munkásságáról.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap