Röviddel azután, hogy Gregor Roy Chowdhury-Mikessel megismerkedtek, 2005-ben egybekeltek: a korábban Budapesten, televíziós újságíróként dolgozó Zsolna, valamint a bengáli arisztokrata és erdélyi grófnő Londonban élő fia. Zabolára költöztek, a Mikes grófok ősi birtokára. – Nem nehéz kapcsolódási pontot találni az életem és a könyvben szereplő történet között, és biztos vagyok abban, hogy egy teljesen más könyv születik, ha nem Budapest és Zabola között, útközben élnénk – magyarázta a könyvbemutatón Ugron Zsolna. Kiderült: a könyvben – amelynek fülszövegében az erdélyi Peter Mayle-ként emlegetik a szerzőt –, szereplő anekdotasorozat hosszú idő alatt gyűlt össze, faggatózott, aztán „kiszínezte, átírta, hogy véletlenül se ismerhessen rá senki az alakokra. Tippek ugyan voltak a családban, hogy egyik-másik karaktert kiről mintázta, Izi néniről például három nagynénire is ráismert a tágabb család. – Loptam az életemből a történeteket, de azért óvatos voltam, hogy túl sok köze ne legyen a valósághoz – tette hozzá a szerző.

 S hogy kiknek ajánlják? Molnár-Bánffy Kata szerint az Úrilányok Erdélyben nem erdélyieknek íródott, hanem magyarországiaknak, és igazából az ő számukra érdekes. – Néhányan két világ között ingázva élünk, kicsit ide is tartozunk, kicsit oda is, és mindkettőt nagyon szeretjük. Várható volt, hogy a mi korosztályunkból valaki előbb-utóbb írni fog egy könyvet, ami nem porszagú, nem a történelemről szól, vagy csak hétköznapi szinten, és ezáltal próbálja megszerettetni anyaországi kortársainkkal mindazt, amit mi is kedvelünk Erdélyben. Ha a határ túloldaláról nézzük, akkor konzervatív témáról szól, de egy olyan hangnemben, ami csöppet sem konzervatív – hangsúlyozta Molnár-Bánffy Kata.

Általa szerzett tudomást a Zabolán élő házaspárról Orbán Viktorné Lévai Anikó, és amikor két évvel ezelőtt arra jártak, meglátogatták Zsolnáékat. – Hatalmas benyomást tett rám a család, a kislányok, a gyönyörű vidék, és az az élet, próbálkozás, újraépítés, amibe belevágtak – mondta Lévai Anikó, aki a szerző kérésére ajánló szöveget is írt a kötethez. Az Úrilányokat főként azoknak ajánlja, akik „a szívük mélyén vágynak valami igazán komoly munkára, vagy egy olyan világot szeretnének megismerni, amiből eddig kimaradtak”. A generációk közötti nagyon erős kötődés olvasható ki ebből a regényből: a családok beszélgetnek egymással, és létezik egy nagy hálózat az ismerősökkel, barátokkal. – Nem izolált, kis világokról szól, amelyekben a szereplők egyedül küzdenek és próbálkoznak, hanem egy életről, ahol a családtagok közösen érzik jól magukat: a fiatalok nyelveket beszélnek, tehetségesek, könnyedén mozognak a modern világban, de azt a világot sem nézik le, sőt inkább vonzóvá teszik, amelyben a nagyszüleik éltek – vélekedett Lévai Anikó. Hozzátette: a kötet olvasása révén bárki kedvet kaphat, hogy saját családja történetei után kezdjen el érdeklődni. A karakterek is szerethetők: grófkisasszonyok és elegáns urak, idősek, akik a maguk módján botladoznak, és folyamatosan próbálkozó, küzdő, vagy éppen léha módon élő fiatalok, de mindenképp kedves, aranyos emberek.

A hangulatos könyvbemutatón Skovrán Tünde színművész olvasott fel részleteket a kötetből, Szőcs Márton hegedűművész és zenekara (közreműködött Márkos Albert) pedig tangókat és keringőket adott elő.