label_szabadsag
1 USD 3.89  1 EUR 4.58  100 HUF 1.51
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Muvelodes

« Vissza a főoldalra


„Nem az összes étel kebel, ebben bárhogy kételkedel…”

Író-olvasó találkozó Varró Dániel költővel a Tranzit Házban
Létrehozva: 2010. december 11. 01:05

FERENCZ ZSOLT

– A SZERZŐ FELVÉTELE– Jó hangulatban zajlott a beszélgetés
– A SZERZŐ FELVÉTELE– Jó hangulatban zajlott a beszélgetés
Az Iron Maiden zenekar Fear of the Dark című slágerének szövegével próbálkozott először, ekkor tapasztalta, hogy milyen nehéz dolog a műfordítás… Versírással már korábban, 12 évesen foglalkozott, akkoriban született meg a Nyuszika című eposz-trilógiája. Varró Dániel költő, műfordító gimnazista kora óta publikál, drámafordításait és egyéb, egyedül vagy másokkal közösen írt színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház előszeretettel játssza. A Keresztes Attila által 2006-ban rendezett Túl a Maszat-hegyen című zenés kalandjátékot a kolozsváriak ismét láthatták a tavalyi évadban, a magyar színház művészeinek előadásában. A Korunk Akadémia decemberi rendezvényére a Tranzit Házban, számos érdeklődő jelenlétében került sor szerdán délután, ahol Varró Dániellel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett.


Nővére, Varró Zsuzsa már kiskorában is írt verseket. – Mindig is féltékeny voltam rá, irigyeltem a sikereit, és azt gondoltam: ha ő képes erre, akkor minden bizonnyal én is az vagyok. Ez volt az egyik motivációm, a testvéri féltékenység. A másik pedig, amire emlékszem, hogy ötödikben Petőfi Sándorról tanultunk. Hogy ő fiatal költő volt, aki írt egy elbeszélő költeményt, a János Vitézt, s ettől országosan híres költő lett. Egy évvel később Arany Jánosról tanultunk, aki fiatal költő volt, megírta a Toldit, és ettől országosan híres költő lett. Nekem ez nagyon tetszett tizenkét éves koromban, és elhatároztam: én is írok elbeszélő költeményt – magyarázta Varró Dániel. Egy-két próbálkozás után megszületett első műve, a Nyuszika, majd ennek folytatásaként a Nyuszika szerelme és a Nyuszika estéje. Költői pályája ezzel az eposz-trilógiával indult.

Ügyeskezű, van érzéke a versíráshoz – ismerték el a szakma képviselői, amikor középiskolás korában benevezett egyik-másik írásával a különböző pályázatokra. Volt viszont két kifogásuk, mégpedig, hogy egyrészt nem divatos rímes verseket írni, másrészt, hogy az írásai nem elég szomorúak. Emiatt túl sok sikert nem jósoltak neki. Amikor azonban 1999-ben, egyetemi évei alatt a Magvető Kiadónál megjelent első verseskötete, a Bögre azúr, felfigyeltek rá. Számos pozitív kritikát kapott, ami őt is valósággal meglepte: hiszen nem írt mély dolgokról, történetei viccesek, könnyedek voltak. Nem igazán értette még akkoriban, hogy Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész dicséri-e avagy szidja, de annyit sikerült „kihámoznia” a kritikából, hogy versei illeszkednek a magyar költészet irányvonalába.

Nagy hatással volt rá az angolok humoros, könnyed, néhol obszcén hagyománya, az évek során ilyen verseket is szívesen fordított (Edmund Spenser: Amoretti LIII, Ben Jonson: Dal, melyből kiderül, hogy az asszony a férfi árnyéka csupán, Lewis Carrol: Sylvie and Bruni I. stb.).

Varró Dániel verses meseregénye, a Túl a Maszat-hegyen 2003-ban látott napvilágot. – Mindig lázba hoznak a versformák és a műfajok, hogy minél többféle hangot kipróbáljak. Eleinte prózában próbáltam megírni a történetet, de abban nem találtam meg a saját stílusomat. Aztán a romantika vizsgára készülve elolvastam Puskin Anyeginjét, nagyon tetszett, borzasztóan lelkes lettem, és elhatároztam, hogy egy ilyen verses regény-szerű verses meseregényt írok. Úgy képzeltem, hogy a kisfiú elindul, találkozik ezzel-azzal, s végül hazamegy, a cselekményre nem igazán fektettem hangsúlyt. A barátaim és a kiadó biztatására, hogy arra viszont szükség van, ha gyerekeknek írok, Teslár Ákos segítségét kértem. Ő segített kitalálni a cselekményt – mondta a szerző. A Budapest Bábszínház igazgatójának ötlete nyomán Presser Gábor elvállalta, hogy zenét ír a darabhoz. Azóta több színházban játszották, így Kolozsváron is, Keresztes Attila rendezésében.

– Kevés olyan dolog volt eddig, ami megihletett eddigi életem során, a szerelem, az évszakok váltakozása és a nátha viszont ilyen. Mindig támadt ihletem, ha valami miatt a megszokottól eltérő állapotba kerültem, vagy jó dolgokat olvastam,– hangsúlyozta Varró Dániel, utalva a 2007-es Szívdesszert című kötetére, amely komoly hangnem tekintetében eltér első két könyvétől.

A Sziget Könyvkiadó gondozásában tavaly jelent meg Lewis Carrol Aliz kalandjai csodaországban és a tükör másik oldalán című kötetének magyar változata: a verseket Varró Dániel, a prózát pedig Varró Zsuzsa fordította. A könyv érdekessége, hogy az 1864-ben megjelent eredeti első kiadásának az illusztrációit tartalmazza, amelyeket Sir John Tenniel készített.

Néhány hónapja látott napvilágot az Akinek a lába hatos című mondókagyűjteménye: mint mondta, Misi fia születése után győződött meg arról, hogy a gyerekekre különösen jó hatással vannak a mondókák. Több ilyen gyűjteményt is megvásárolt, és azt tapasztalta, hogy a mondókák többnyire ismétlődnek azokban, a “műmondóka” műfajának viszont lenne létjogosultsága napjainkban. A Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom… kezdetű versikét viszont bármiféle valóságalap híján nem szívesen mondogatta: ekkor fogott hozzá a kötet összeállításához. Íme egy kis kedvcsináló ebből: „Nem az összes étel kebel, ebben bárhogy kételkedel. S nem is minden kebel étel, apukádé pont kivétel”.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap