label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Muvelodes

« Vissza a főoldalra


Banya, satrafa, szipirtyó

Nyelvművelés
Létrehozva: 2010. november 02. 03:40

MURÁDIN LÁSZLÓ

nyelvnek az életkor jelölésére is megvannak a maga szavai. S bár valljuk, hogy a nyelv csodálatos eszköz, amely mindenkit remekül kiszolgál, tapasztalnunk kell, idős férfiak és idős nők megnevezésében kissé igazságtalan. Persze, figyelembe vehetjük az olyan megjelöléseket, amelyeknek férfi és női változatuk egyaránt van: öregember–öregasszony, vénember–vénasszony, apó–anyó stb., de az idős férfi megnevezésére olyan tiszteletet ébresztő pompás szavaink vannak, mint az agg, aggastyán, pátriárka, matuzsálem, az idős nőkre ellenben a matróna kivételével szinte csak olyanok, amelyek ellenszenvesnek tüntetik fel az illető személyt: banya, satrafa, csoroszlya, szipirtyó, s mindezek gyakran még a vén jelzővel is megfejelhetők.


Hogy miért alakult így szókészletünk, arra most ne térjünk ki, nyilván társadalomtörténeti okai vannak – esetleg abból a szemléletből fakad, hogy a férfit övezi a tisztelet, ő a „teremtés koronája” ­­–, helyette vizsgáljuk meg egyenként a felsorakoztatott szavak közül az érdekesebbeket.

Az aggastyán,bármily furcsának tűnik is, nem az ’öreg’ jelentésű agg szó származéka (bár e szó hatása magyarázza a kettős g-t), hanem az Ágoston tulajdonnévvel függhet össze, ha az Ágoston rendi szerzetesek augustianusnevét vesszük alapul. Az ’öreg’ jelentés kialakulásának alapja az, hogy e rendhez tartozó remeték nagyszakállú, többnyire öreges megjelenésű emberek voltak.

A magas kort elért férfiakra vonatkozik a matuzsálemszavunk. A bibliai Matuselahszemélynévből került a magyarba, nálunk hagyományossá vált Matuzsálemként, aki a Biblia szerint 969 évet élt férfi volt, Noé nagyapja.

Nem kevésbé érdekesek az „öreg nő” rosszalló megnevezései. „Angyalt kerestem és banyát lelek” – mondja Vörösmarty Balgája a Csongor és Tündé-ben. Csúf, gonosz vénasszony neve a banya, pedig a szó származása nem indokolja ezt a jelentést. Valamikor a nagyanyát nevezték jóbanyá-nak. Verbőczi Istvánnál olvashatjuk: „Az én anyámnak anyja, énnekem jóbanyám.” A jóbanyaszót így kell elemezni: jób + anya;ebben a jóbarégies középfoka, a mai ’jobb’. Hasonló az idősszó még ma is élő idősb középfokához. Mivel a nyelvérzék egy idő múlva a jóbanyaszóban nem érzékelte a jó szó középfokát, így elemezte: jó + banya. Ez esetben tehát a puszta banyanem jó, hanem rossz öregasszony.

A veszekedős, rosszindulatú vénasszony lehet szipirtyó.A szót, mint a szív, szíp ige származékát a szipogássalkapcsolatos öregkori tulajdonságok (sírás, nehéz légzés, szörtyögés) magyarázzák.

A satrafakifejezéssel is az olyan öregasszonyt szoktuk jellemezni, aki ugyancsak ért hozzá, hogyan kell zsémbelődéssel, házsártoskodással megkeseríteni mások életét. „Ah, melly nehéz az ilyen Satrafának véghetetlen perlekedése” – olvashatjuk egy 1786-ból való anekdotagyűjteményben. A szónak nincs köze az ókori perzsa birodalom helytartóinak satrapanevéhez. Eredetét a magyar népnyelvben kell keresni. A satrafaösszetett szó (satra + fa). Előtagja, asatraigenév hangutánzó-hangfestő eredetű, mely az ide-oda járkálás, csoszogás hangzásképzetét eleveníti meg. Ezért jelent a satrafaolyan kellemetlenkedő öregasszonyt, aki mindenkivel kötekedik, mindenbe beleüti az orrát.

A veszekedős öregasszony jelölőjeként igen érdekes szó a (vén) csoroszlya. A szláv eredetű csoroszlyaaz ekének egyik része: az ekevas előtti függőleges kés, melyet nálunk a mezőségi nyelvjárásban hosszúvasnéven tartanak számon (szemben az ’ekevas’ jelentésű laposvasszóval). Az ekekés meg a házsártos vénasszony között valamilyen hasonlósági kapcsolat teremtődött. Mind a kettőben felfedezhető például az állandó súrlódás képzete.

Végül említsük meg a matrónát, mely szintén idős nőt jelent, de tiszteletet fejez ki, nem pedig gúnyt, rosszallást. A szó a ’tiszteletben álló férjes asszony, tisztes római nő’ jelentésű latin matronaátvétele; ez pedig a latin mater’anya’ származéka.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap