Az idei Zenei Ősz első hangversenye voltaképpen a kolozsvári Francia Kulturális Központ által szervezett Barokk Kolozsvár elnevezésű rendezvénysorozat nyitókoncertje is volt szerda este az evangélikus-lutheránus templomban. Bernard Houliat, a központ igazgatója az est elején kifejtette: Kolozsvár a barokk művészet legkeletibb pontján fekszik, és ezzel kivívta magának a létjogosultságot egy barokk fesztivál lebonyolítására. Erich Türk csembalóművész, a kolozsvári Gheorghe Dima zeneakadémia oktatója román és francia nyelven pár szóban ismertette a fellépő együtteseket: a több mint tíz éve együtt muzsikáló Transylvania Barokk és az alig egy éve alakult Fior di Suono kamarazene-együttest.
Türk beszámolójában kitért arra, hogy mindkét együttes a barokk muzsika hiteles, korhű előadásmódja mellett kötelezte el magát. Az utóbbi részt vett a Francia Kulturális Központ és a zeneakadémia által közösen lebonyolított, francia szakemberek által vezetett Académie de Sablé továbbképzőn is. A koncert műsorfüzetéből azt is megtudtuk, hogy az idei tavaszi tanfolyam után az Académie de Sablé szeptember 27-e és október 2-a között újabb felkészítőt tart Kolozsváron.
A két kamarazene-együttes voltaképpen eggyé ötvöződött a koncert folyamán. A Transylvania Barokk Együttes – Majó Zoltán (fuvola), Ciprian Câmpean (gordonka), Erich Türk (csembaló) – ezúttal is kiegészült állandó vendégművészük, Mihaela Maxim szopránnal. A Fior di Suono kamarazene-együttes tagjai a következők: Béres Melinda (hegedűművész, zeneakadémiai oktató), Răsvan Dumitru (hegedű) mellett Mihaela Maxim (ének), Ciprian Câmpean és Erich Türk. Műsorukon G. Ph. Telemann-, A.D. Philidor-, D. Buxtehude-, Fr. Couperin és G. Fr. Haendel-művek szerepeltek.
Lapunk hasábjain többször is méltattuk a Transylvania Barokk kamarazene-együttest és Mihaela Maxim operaénekest a barokk művek stílushű előadásmódjáért. Ugyanez az igényes előadásmód és muzikalitás jellemezte a Fior di Suono kamarazene-együttes játékát is. Jó volt hallani, hogy Kolozsvár olyan zenészekkel rendelkezik, akik európai szintű teljesítményt produkálnak. Az est műsorán szerepeltek ugyan könnyebben előadható művek is, ám a hangszertechnikailag igényesebb alkotásokat is kiválóan tolmácsolták.
A művészek ez alkalommal is megérdemelték a szép számú közönség tapsát. Mindössze az volt sajnálatosan furcsa, hogy a szünetben elszállingózott a közönség fele, akik ily módon kimaradtak a két kamarazene-együttes által nyújtott további zenei élményből.
