Zsizsmann Rezső 1885-ben született Körmöcbányán. A Budapesti Tudományegyetemen és a Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Az egyetemen matematika és fizika tanári diplomát szerzett. A Zeneművészeti Főiskolán, vonóshangszert, zongorát, orgonát, karvezetést és zeneszerzést tanul. Volkmann Róbert-ösztöndíjas és teljes tandíjmentességet élvez. Zenei tanulmánya során Laub István, Antalffy-Zsiros Dezső, Kodály Zoltán, Molnár Géza, Herzfeld Viktor, Siklós Albert, Járosy Dezső tanárok hallgatója. Zenei végbizonyítványán, amelyet az Országos Magyar Királyi zeneművészeti Főiskola adott ki 1912. június 12-én orgona, zongora, karmester és zeneszerző szerepel.

Zsizsmann Rezső Erdélyben

Első állomása Marosvásárhely. 1914-ben megpályázza és elnyeri a városi zeneiskola zongoratanári állását, de biztosan más is odacsalogatja. A nemrég épült Közművelődési Ház (ma kultúrpalota) remek orgonája. Bernády György kiváló polgármester idejében Marosvásárhely kulturális élete felvirágzott. Zsizsmann Rezső mindjárt megérkezése után leült az orgona mellé és bemutatta a csodás hangszert zárt baráti körben zeneiskolai tanárainak (Metz Albert, László Árpád, Haják Károly, Kozma Géza, Szentpétery Ilona, későbbi felesége), akik szeretettel fogadták. Számos hangverseny szereplője, mint orgonista, kamarazenész, zongora kísérő. Az 1920-as évek gazdasági válsága ránehezedik a zeneiskolára is. Ekkor feleségével Szentpétery Ilonával, a szintén kiváló zongoratanárnővel Olaszországba, Milanóba utazik, ahol két évet töltenek, tanítanak és hangversenyeznek. Sok kiváló olasz művésszel, zeneszerzővel kötnek ismeretséget (Caterina Merlino, Enrico Mainardi, Ildebrando Pizzetti, Giovanni Re.) Megalapozzák jövőjüket, de szívük mégis visszahúzza Marosvásárhelyre. Megérkezésük után a hangversenyélet felélesztését tűzi ki céljául és megalakítja az oratóriumkórust és a szimfonikus zenekart, amelynek állandó dirigense lesz. Számos zenei bemutató után éri a meglepetés, Dr. Hirschler József pápai prelátus a Szent Mihály plébánia plébánosa meghívja Kolozsvárra.

Második állomása Kolozsvár. Dr. Hirschler József megépítette Kolozsváron a Mariánumot, a leányifjúság nevelésére, amelyet a Miasszonyunkról elnevezett nővérek gondozására adott. Létrehozta a Római Katolikus Zeneiskolát, amelynek osztályai a Mariánum, valamint a Református Kollégium és az Iparos Egylet termeiben működtek. (Első igazgatója Csipkés Ilona zongora tanárnő) Zsizsmann Rezső elfoglalja a felkínált állást a Szent Mihály-templom orgonista-karnagya és a zeneiskola zongoratanári, valamint igazgatói állást. Mint orgonista karnagy sorban betanítja énekkarának és zenekarának Mozart, Beethoven, Liszt, miséit bemutatja Händel Messiás és Joseph Haydn Teremtés c. oratóriumait. Munkájában segítette Domokos Pál Péter tanár, Ft. Jakab Antal (a későbbi püspök) káplán. 1936 áprilisában Dr. Hirschfeld József plébánost Márton Áron váltja fel, akit 1939. február 12-én Kolozsváron szentelik püspökké. Az eseményt a Keleti Újság 1939. február 15-i száma a következőképpen örökítette meg:

„A pápa követe fenséges szertartás közben szentelte Erdély katolikusainak püspökévé Márton Áront… A templomban már a hívek hatalmas tömege várja a szertartás megkezdését. A felszentelendő püspök és kísérete a szentélybe vonul, felveszik a templomi ruhákat, s miközben az orgona ősrégi gregorián dallamokat játszik megkezdődik a nagyszerű szertartás… A szentélyben elhangzó dallamokra három férfikar adja meg váltakozva a feleletet.”

A gyulafehérvári teológiai hallgatók énekkarát dr. Faragó Ferenc teológiai tanár, a másik két énekkart Zsizsmann Rezső és Domokos Pál Péter tanár vezényli.

Mint orgonista a világirodalom kiváló orgonaműveit szólaltatja meg Erdély templomainak orgonáján. Arad, Brassó, Csíksomlyó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyszeben, Nagyvárad, Nyárádszereda, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Temesvár, Torda, Vajdahunyad, valamint Bukarest, Milano, Körmöcbánya, Pozsony, Eger, Győr zenét kedvelő közönségével ismerteti meg J. S. Bach, Buxtehude, Händel, Haydn Mendelssohn, Reger, Rheinberger, Couperin, Dubois, Franck, Saint –Saens, Widor, Frescobaldi, Bossi, Dohnányi, Enescu, Liszt műveit.

Kamarazenészként és zongora kísérő zenész társaival a zeneirodalom gyöngyszemeit válogatja ki. Kolozsvári és marosvásárhelyi tanárkollégáival közösen lépnek a nagyérdemű zenehallgatók elé. Szimfonikus zenekarának koncertmestere Stranskiné-Kouba Paula, énekes szólistái Mátyásné Lévai Ilonka, Albisi Margit, dr. Fellner Győző, Bretán Miklós (zeneszerző).

Mint zongora és zeneszerzést tanító tanár marosvásárhelyi tanítványai közül ismertté váltak: Kozma Géza, Trózner József, Chilf Miklós, Jodál Gábor, Alexandru Demetriad, Constantin Silvestri. Nevéhez fűződik számtalan Kodály és Bartók mű bemutatój, mint zongora kísérő és mint karvezető. Őt tekinthetjük Erdélyben Kodály és Bartók apostolának. A család ereklyeként őriz egy Kodály Bicinia Hungarica-t, a szerző dedikációjával: „Zsizsmann Rezsőnek régi szeretettel Kodály Zoltán 1938 május”. Tanári tevékenysége nemcsak a zeneiskolában, hanem a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében is ismert, mint a karnagyképző és karnagytovábbképző tanfolyamainak vezető tanára, valamint a Kolozsvári Iparos Egylet Dalkörének vezető karnagya, vagy mint a Dalosversenyek bíráló bizottságának értékes elemzője.

Az Ellenzék 1932. március 13. számában „Arcképek az erdélyi műhelyekből” sorozatban Thury Zsuzsa beszélget Zsizsmann Rezsővel. Zsizsmann Rezső, aki az istennek muzsikál című interjújából kiderül, a Szent Mihály-templom karnagya úgy érzi, hogy már minden álmát megvalósította, csak még Kolozsvárból szeretne zenei centrumot csinálni.

A Romániai Magyar Dalosszövetség 2010. május 17-én, hétfőn du. 6 órakor a Szent Mihály-templomban rendez Zsizsmann Rezső-emlékhangversenyt. Misét mond Kovács Sándor főesperes – plébános. Közreműködnek: a Szent Mihály-templom „Szent Cecília” ének-zenekara, vezényel Potyó István, a marosvásárhelyi Vártemplom „Psalmus” énekkara, vezényel Kovács András, Zsizsmann Zsuzsa hegedűművész (Németország) és Miklós Noémi orgonaművész.