Apahidától délkeletre, mintegy 13 km-re fekvő község. A régészeti feltárások szerint sóbányáit a római korban és a középkorban egyaránt művelték. Árpád-kori település. Nevét egy 1199. évi oklevél említi első ízben: Clus (kiejtése [kluzs]). 1291-ben viszont Kolos (hospites nostri [regis] de Kolos ’kolozsi [királyi] vendégeink’). Ez a Kolos azonban későbbről való.
Kolozsvár a legjobb példa arra, hogy nevében a XIII. század végén feltűnik ugyan a Cl- mássalhangzó-torlódást feloldó -u- bontóhang (Culus- [kuluzs]), de a szájüregben hátrább képzett -u-t csak később helyettesíti a szájüreg első felében képzett -o-. De így is előbb Colus lett, csak azután Colos. A C- helyett pedig még később jelent meg a K-. Akkor, amikor Kolus-nak jegyezték. Végül a Kolos- először 1320-ban bukkan fel.
De a mezőváros Kolozs is 1310-ben még Clus, 1314-ben Clusakna [kluzsakna], 1326-ban Kulusakna. A nem állandósult írás miatt az oklevelekben később is fel-felbukkan a Clus, a Klusakna, a Klws [kluzs].
Kolozs neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév eredete azonos Kolozsvár előtagja eredetével. Ezt illetően több feltevés született.
A szláv kluž [kluzs] talán a germán Kluse ’Klause’, ’szoros, szűk völgy’-ből származik. De úgy tűnik, kizárólag szláv. Volt, aki egy feltételezett, korabeli ispán nevéből, a Miklus szláv Kluš (< Ni-kluš) becealakjából eredezteti. Kniezsa István szerint ez nem jöhet szóba, mert a szlávban az ilyen képzések nem régiek. De ebben az esetben is mindkét település neve, puszta személynévből alakult helynévként, magyar képzés volna.
Az 1880-as években épült szálloda már teljesen a múlté. Idén áprilisban lebontották  |
Egyesek szerint a ’kulcs’ jelentésű szláv
kluè-ból [klucs] származik. Mások úgy vélték, hogy az ’erődített hely’ jelentésű latin
clusae – amelyhez igen közelálló a
clusa ’zárt, szűk hely’ – a név alapja. Mások szerint a ’vámszedőhely’ jelentésű
clusa is elképzelhető. A felvidéki Nyitra egyik mellékpatakának völgyében levő
Kolos(monostor),
Apátkolos 1230-ból ismert
Clus, kissé későbbi
Klus,
Kolusmonustura neve azonban – ahol soha nem voltak rómaiak –, azt bizonyítja, hogy e névnek semmi köze a latinhoz, mert megannyi helynevünkkel – Gorbó, Vista Méra, Kalota, Radna, Szelicse, Szopor, Torockó stb. –, ez is szláv eredetű.
Román neve – Cojocna – a település régi magyar Kolozsakna – ’kolozs sóbánya’ – nevének átvétele. Abból az időből, mikor a magyar név elején az -u- bontóhang már feloldotta a cl- mássalhangzó-torlódást, és a szájüregben hátrább képzett -u-t (Clus, Kulus) már helyettesítette a szájüreg első felében képzett -o- (Kolos, Kolozs). Először 1850-ben jegyezték le: Kosokna. 1854-ben Cojocna.
Kolozs(akna) századokig mezőváros volt, jelentős sóbányával, melyet már a XI. században műveltek. 1326-ban Károly Róbert király elismerte, hogy az erdélyi püspök a „szent királyok”, István és László adományából birtokolja a kolozsi, dési, tordai és széki akna sótizedét. 1291-ben III. Endre Tordaakna telepeseinek ugyanazokat a szabadságokat adta, melyekkel Dés, Szék és Kolozs telepesei rendelkeztek:
1. Mentesek a vajda, az ispán és tisztjei ítélkezése alól, és csak a király vagy a tárnokmester bíráskodhat felettük; 2. a vajda, az ispán és tisztjei nem szállhatnak meg erőszakosan közöttük, és nem vehetnek bírságot rajtuk; 3. csak a választott falunagy (villicus) ítélkezhet közöttük; 4. vámmentes hetivásárt tarthatnak; 5. az ott lakó kereskedők vámmentességet élveznek; 6. a Szent Mihály napját megelőző héten szabadon termelhetnek sót, és azt szabadon adhatják el.
1310-ben [Kán] László vajda Dést, Széket és Kolozst, az ottani sókamarákkal együtt, átadta Károly Róbert királynak. 1314-ben Kolozs vármegye itt tartott gyűlést. 1326-ban Károly Róbert megerősítette Kolozsakna, Szék, Dés és Torda sótizedét az erdélyi püspöknek azzal, hogy tisztjei (officiales) a sóbányákból (salifodina) ezt szabadon és vámmentesen elszállíthatják. 1332-ben Kolozs(akna) plébánosa 80 új báni, 1335-ben pedig 8–8 garas pápai tizedet fizetett.
Az Európában egyik legtöményebb sósvizet nagyon ajánlották ízületi betegségek enyhítésére  |
1910-ben 873 háza és 4138 lakosa volt, ebből 2271 magyar, 1808 román. 2002-ben 2424 lakosából 815 magyar.
Sóbányái kimerüléséig mezőváros volt. Most község, a felhagyott sóbánya helyén levő sósfürdőjéről ismert. Az 1872-ben bezárt bányákban felgyűlt csapadékvíznek köszönhetően, két tó keletkezett, amelynek tömény sós – 34–36 C fokú – gyógyvizét reumatikus bántalmak és nőgyógyászati panaszok kezelésére javasolják. A fürdő mellett az 1880-as években emeletes szálloda épült. Ennek falai annyira salétromosak voltak, hogy 2010 áprilisában lebontották.
Hírneve elsősorban Dörgő nevű tavának köszönhető. Igen nagy töménységű sós vizének gyógyhatása sok vendéget csábított Kolozsra. A Dörgő név a bánya egykori bejáratába dobott kő dörgésszerű hangjától ered.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1891-ben megjelent Úti-kalauz Magyarország Erdélyi részében című kötetében a következőket olvashatjuk: „[a kolozs-karai] állomástól tisztességes csinált út vezet Kolozs rendezett tanácsu városába, mely egykor, midőn még gazdag sóbányája müvelés alatt állott, élénk bányaváros volt. Intelligentiájában [’értelmiségében’] megfogyatkozva, a nyári hónapok alatt élénkül fel kitünő hatásu sósfürdőjét látogató vendégek által. E sósfürdőt gyógyhatásán kivül olcsósága is ajánlja.”
Korszerű átalakításokkal csalogatták a vendégeket
Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség gondozásában, 1941-ben megjelent Az utas könyve – Magyar Utazási Kézikönyv és Útmutatóból idézünk: „a 450 m tengerszintfölötti magasságban” fekvő „fürdőtelep a kor igényeinek megfelelően van átalakítva”. „Vízellátás kutakból, Villanyvilágítás.” „Szálloda: 32, egy és kétágyas szoba, villanyvilágítás, WC, telefon, rádió.” „A szálloda vendéglőjében [ma is megvan!], kitűnő konyha, diétás ellátás is. […] Gyermekek 3 éves korig nem fizetnek, 10 éves korig 50% kedvezmény.” „A fürdőteleppel szembeni községben magánházaknál lakás, igen kedvezményes áron.”
„A kolozsi sóstó vize Európa egyik legtöményebb sósvize.” „Két nagy szabadtéri strand, 34–36 fokos természetes sós melegvízzel, egyenként kb. 2000 négyzetméteres területen. Nagy homokstrand, erdőséggel körülvéve. Meleg medencefürdő 38 fokos természetes sósvízzel, pakoló helyiséggel, külön férfi és női pihenővel. Nyolc kádfürdő orvosi ellenőrzés és előírás szerinti fürdő készítésére.” „Gyógyjavaslatok: idült izzadmányok felszívódásának elősegítése, csont, csonthártya, izületi betegségek, női bajok, idegzsába.”
„Szanatórium: dr. Mátyásy Mátyás tanár [Mátyás Mátyás, a híres kolozsvári orvos!] szanatóriuma [ma pusztulófélben], 16 szobával. Teljesen modern felszereléssel.” „Szakorvos Mátyásy Mátyás. Hivatalos fürdőorvos.”