label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


Helytörténet – Kolozsvár – közelről

Gát, Kisszamos, Malomárok, zúgók, hidak
Létrehozva: 2010. április 28. 03:06

Asztalos Lajos

FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN – A papírmalom építési és tatarozási emléktáblája
FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN – A papírmalom építési és tatarozási emléktáblája
FOLYTATÁS LAPUNK ÁPRILIS 21-I SZÁMÁBÓL


A papírmalom keleti falán az építés és a tatarozás évét feltüntető, latin nyelvű emléktábla látható. Szövege a következő:

 

IN RATIONEM FUNDI
STUDIORUM M[AGNI] B [RINCI]P[A]TUS
TRAN[SSILVA]NIAE [A]ECDIFICATUM
A[NNO] 1726 REPARATUM
A[NNO] 1832

 

’Az erdélyi nagyfejedelemség / tanulmányi alapja / számára épült / 1726-ban, tataroztatott / 1832-ben.’

A második sorban a harmadik szó kezdőbetűje helyesen nem B, hanem P (Principatus), a harmadik sorban az utolsó szó helyesen nem ECDIFICATUM, hanem AEDIFICATUM. A szögletes zárójelben közöltek kiegészítik az emléktábla rövidítéseit.

Egy, a papírmalomra vonatkozó 1843-ból való másik adat szerint: „A K[olozs]. Monostori Papiros gyár […] a gerendely vas karjai 26 k[rajcár] Sept[embris] [1]842 készittetvén ujbol jok.”

A gerendely jelentése ’malomkeréktengely’.

Plébános malma

Az erről a malomról a Szabadság március 17-i számában közölt 1582-ből való adatot egy most előkerült alapján helyesbítenünk kell. Ugyanis a víz akkor nem a gerendáig, hanem a gerendelyig, vagyis a malomkeréktengelyig fagyott be, s ezért a malomkerék meg sem fordult.

1582: „az vysz az koloswary feoldeon zellel, m˙nd ky Torlott es Arat vala, Az kertek es Ma - ˙orok keozeotjs, vg˙ annyira hog˙ Mag˙ar vczyaban a Szent Peter Eg˙hazanal Az plebanos molna˙s az Gerendel˙eyg M˙nd be fag˙ot vala tellyesseggel, hogy egyet sem fordolhatot” (olvasata: a víz a kolozsvári földön széjjel, mind kitorlott és áradt vala, a kertek és majorok között is, úgyannyira, hogy Magyar utcában a Szent Péter egyházánál a plébános malma is a gerendelyéig [malomkeréktengelyéig] mind befagyott vala teljességgel, hogy egyet sem fordulhatott’).

Alprét

Erről a malomról is előkerült egy újabb adat.

1596: „Az Alparetty Malomhoz vettem Egi Grendel fatt f 2” (egy gerendelyfát). A grendel, vagyis gerendely jelentése ugyanaz, mint fennebb.

Amint Tatár Zoltán írja (Pillantás a Fellegvárról), az 1900-as évek elején a Malomárok valamennyi malmát jegyzékbe vették. Nem véletlenül, ugyanis 1902. február 24-én Szászfenesen üzembe helyezték a Szamos első áramfejlesztőjét. A vízenergia további felhasználására a Malomárok is előtérbe került. Korabeli vélemény szerint ennek vize – valószínűleg évente – 7500 kilowattóra áramot termelhetne. Az olcsó áram kielégíthette volna a város akkori áramigényét.

Dicsőffy Béla főmérnök tervet dolgozott ki a Malomárok szabályozására. E szerint az anyagáttól a Kövespadig, a várost átszelő zárt betoncsatornát kell építeni. A Kövespad táján a víz megfelelő esése annyi áramot termelne, amennyi a város világítását húsz évre biztosítaná. A Malomárok új medre az anyagáttól a Hegylejtő – valószínűleg a Táborhely alatt – és a monostori apátsági templom dombja alatt haladt volna, majd a Gazdasági Intézet – Nyárfasor utca eleji – telkén. A Monostori út után, a Mikó utcában a föld alá bújna. A Hunyadi tér után a Gazdasági Egylet kertje (Attila út eleje), a Györgyfalvi út eleje, a Felső-Kövespad alatt a vámig (Szopori út eleje) vezetne. A kavicsbánya körül a víz az áramfejlesztőre zúdulna. Eddig, a csatornával együtt, hat kilométer. Az áramfejlesztőtől a Szamosig két km. Az anyagát 349 m tengerszint fölötti magasságban van (az Adriai-tenger fölött). A Szentgyörgy-hídnál a Szamos 322,57 méterrel a tengerszint fölött. A 26,43 m-es szintkülönbséggel a Malomárok vizének teljesítménye 1450 lóerő.

A terv végül nem került kivitelezésre. Valószínűleg túl sokba került volna, túl sok átalakításra lett volna szükség a 2,8 m átmérőjű földalatti csatorna kivitelezéséhez. Közben 1905-ben felépült a hideg-szamosi vízerőmű, majd az 1930-as évek elején az egeresi hőerőmű, melyek az 1960-as évekig, az országos nagyfeszültségű hálózat kiépítéséig, kielégítették a város villanyáram igényét.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap