label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Vízválasztó megmérettetés

Létrehozva: 2007. december 17. 04:42

BORBÉLY TAMÁS

Vízválasztónak is nevezhetőek a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán lezajlott tanszéki és kari szintű választások. Úgy néz ki, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) nem tett szert komolyabb befolyásra a magyar tagozat kari és tanszéki tanácsaiban, illetve a magyar oktatási vonal legfontosabb döntéshozó testületében, amely ma jelöli ki a két új rektorhelyettest, illetve az Akadémiai Tanács alelnökét és tagját. Az óvatos fogalmazás azért indokolt, mert eddig sem lehetett tudni pontosan, hogy hány oktató tagja a jogi szempontból nem létező BKB-nak, vagy hányan szimpatizálnak célkitűzéseivel. Ezekről szakmai berkekben is csak feltételezések és találgatások vannak.


A nem nyilvánosság előtt zajló belső vitákból soha nem derült ki egyértelműen, hogy kik és hányan képviselik a Hantz Péterék által hangoztatott, radikális megoldás irányába mutató eszközöket és célkitűzéseket. A homályt növelte csak, hogy a BBTE-ről a BKB nevében három személynél több soha nem nyilatkozott a sajtónak, ráadásul a szemmel láthatóan egyetlen személy által megírt közleményeket is többnyire a „BKB elnöksége” vagy „a BKB sajtóirodája” írja alá.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a mostani választások nyomán megalakult új magyar vezető testületben nem lehetnek olyan oktatók, akik akár egyetérthetnek a BKB által javasolt megoldások vagy ötletek egy részével. Viszont már az idén lejáró mandátum ideje alatt is jelzésértékű volt, hogy a magyar tagozat vezetősége Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok elbocsátási ügyét leszámítva világosan elhatárolódott a BKB által választott eszközöktől.

A tanszéki és kari választások nyomán úgy tűnik, hogy a magyar tagozaton az a csoportosulás sem tett szert komolyabb befolyásra, amely hajlamos mindent idillikus állapotban feltüntetni. Ez utóbbiak szerint a BBTE-n minden a legnagyobb rendben működik, s a rózsaszínűre festett állapot miatt úgy vélik, hogy semmi változtatás nem szükséges. Ennek a vonalnak a prominens képviselője Szamosközi István, aki hosszú évek után elvesztette a kiváló szervezőképességének köszönhetően gyakorlatilag általa létrehozott Pszichológia és Neveléstudományi Kar magyar tagozatának vezetését.

Az egykori dékán-helyettes helyét most Fóris-Ferenczi Rita foglalja el, s Szamosközi csupán annak a belső szabályzatnak köszönhetően őrizheti meg szenátusi tagságát, hogy az Akadémiai Tanács alelnökeként eddig benne volt az egyetem vezetőségében. Ennek a tisztségnek a megőrzésére persze továbbra is lehetősége van, s a mai közgyűlés dönt arról, hogy végleg kiveti a magyar tagozat vezetőségéből a magyar oktatók közül is sokan kifogásolt Szamosközit, vagy továbbra is bizalmat szavaz neki.

Ezek után levonható az a következtetés, hogy a BBTE-n elsősorban a józanság győzött. A BKB-vonal és „az idillisztikus-szárny” kiszorulása következtében az oktatók megerősítették: olyan vezetőségre vágynak, amely konstruktív módon a román vezetőséggel folytatott hatékony tárgyalások révén próbálkozik meg a magyar tagozat státusának konszolidálását szolgáló lehetőségek kihasználásával.

A magyar tagozatért felelős új rektorhelyettes és az egyéb vezetői tisztségeket betöltők személyétől függetlenül elmondható: nem használnak, hanem csak ártanak a belső egyetemi munka megzavarására irányuló külső akciók. Bebizonyosodott, hogy Hantz Péterék hiába teszik ki saját kezűleg a magyar feliratokat, azok nem maradnak helyükön, ha polgári engedetlenségnek minősíthető önkényes akció révén függesztik ki. Az egyetem épületeinek homlokzatain egyedül azok a többnyelvű feliratok voltak láthatóak az idén hónapokon keresztül, amelyeket maga az egyetem vezetősége függesztett ki a felvételizők fogadására a magyar tagozat vezetőségével folytatott egyezség értelmében. Ezek már senkit sem zavartak, hiszen román–magyar konszenzus eredményeként kerültek ki helyükre.

Az RMDSZ által szorgalmazott település-névtáblák sem maradtak volna a helyükön, ha azokat nem az éppen regnáló román hatalom képviselőivel kötött egyezség nyomán függesztették volna ki. Fölösleges tehát látványos és az ügy esélyeit rontó erélyes akciókkal borzolni a kedélyeket, ezek ugyanis sem a román, sem a magyar közösségnek nem tesznek jót, és tovább késleltetik a román–magyar kapcsolatok megnyugtató rendezését.

Nem vitatom a BKB által szorgalmazott feliratok ügyének a létjogosultságát. Egy valódi multikulturális egyetemen helye kell hogy legyen a többnyelvű feliratoknak az egyetem főépületének homlokzatán és a kevésbé látható belső terekben egyaránt. Viszont meggyőződésem, hogy a tanulmányaik iránt érdeklődő magyar diákok többségét ennél sokkal inkább foglalkoztatja az oktatás színvonala, illetve az intézmény által kínált kompetenciák hasznossága és az általuk nyújtott jövőkép. Az oktatás minőségében rejlik ugyanis egy közösség, s főleg kisebbségben élő nemzetrész megmaradási lehetősége. Ezt a fő szempontot pillanatig sem szem elől tévesztve kell érvényesítenie az új vezetőségnek, a szimbolikus jellegű célokat is. Egyszerre, de a súlyarányának megfelelően.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap