Szabó Csaba harmadéves, ókorra szakosodott történészhallgató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) évfolyamelső tanulója. A Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesületének két éven át volt elnöke, a Kolozsvári Egyetemisták Amatőr Színjátszó Csoportjának (Tükör Csoport) alapítója, blogger (haszehem.freeblog.hu). A Szabadságban és a Campusban rendszeresen jelennek meg írásai T. Szabó Csaba név alatt. Lehetőleg minden idejét a történelemnek szenteli, azonban nem vet meg egy jó színházi előadást, kávézást, egy kis utazást, vagy hétvégenként egy közös borozást a barátokkal. Az Exodus – mítosz és valóság című előadása után első számú szenvedélyéről, a történelemről beszélgettünk.
– Mikor tudatosodott benned, hogy érdekel a történelem?
– Negyedik-ötödik osztályos koromban. Kaptam néhány történelemről szóló képeskönyvet, és ugyebár kaphatóvá vált a Tudás Fája interaktív enciklopédia, amit ötödiktől bújtam. És valahogy csak jött, mint égből a mennykőcsapás.
– Melyek azok a témák, amelyekkel előszeretettel foglalkozol a történelmen belül?
– Főleg az ókor érdekel, de gyerekkori szenvedélyem miatt elég széles rálátásom van a történelemre. Ókori vallástörténet, ókori Egyiptom és a Római Birodalom története és keleti kultuszai foglalkoztatnak. A művelődéstörténet, a társadalomtörténet és a régészet minden ága érdekel. Had- és technikatörténetben analfabéta vagyok.
– Honnan jött az ötlet, hogy az Exodus gondolatát boncolgasd?
– Az egyik volt osztálytársam, kedves barátom Gyulafehérváron a Római Katolikus Teológián tanul (szeptembertől már Rómában). Vele beszélgettem a szesszió közepén, ők éppen az Ószövetség történetét tanulták, sokféle megközelítésből. Amikor látta, hogy mennyire érdekel a téma, meghívott hozzájuk előadni. Az első előadást a témáról ott tartottam. Részben vallásos neveltetésem, részben az ókori Egyiptom iránti érdeklődésem miatt is „tenyérbemászónak” tűnt a téma.
– Miért tartod fontosnak, hogy az emberek megismerkedjenek a témával?
– Elsősorban ajtókat akarok nyitogatni. A téma mindenki számára ismert, de az emberek nagy hányada mindent egy oldalról képes szemlélni. A történész feladataihoz az is hozzátartozik, hogy kutakodása révén kicsit tágítsa az agyakat, célja a másképp gondolkodást is népszerűsíteni.
– Szerinted mi az igazság az Exodussal kapcsolatban?
– Nehéz kérdés, ugyanis én is csak belekóstoltam egy olyan témába, amellyel a következő tudományágak foglalkoznak évtizedes hagyománnyal és többezres bibliográfiával: bibliai régészet, héber epigráfia, egyiptológia, szövegkritika (filológia), teológia… Nekem sem több a rálátásom, mint a hallgatóságnak.
De annyit mondhatok, hogy egyik elméletnek sem tudok igazat adni, mivel nem tartom elég szilárdnak egyiket sem. A valóság valahol a kettő között lehet, de sajnos, ki kell mondanunk: a bibliai események és a szöveg kialakulásának története egyszerűen nem rekonstruálható. Próbálkozni azonban lehet és kell is...
– A bibliai események közül foglalkoznál-e még más témákkal?
– Engem nagyon érdekel még Jézus személye, a kereszténység kialakulása. Én mindig a zeitgeist-t, a korhangulatot keresem egy adott időszakban, és valójában elég érdekes kapcsolatokat fedezhetünk fel például a keleti kultuszok, a misztériumvallások és a római vallások rendszere és a kereszténység kialakulása között – talán tartok egy előadást erről az államvizsga után.
