label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


Helytörténet – Kolozsvár – közelről

Gát, Kisszamos, Malomárok, zúgók, hidak
Létrehozva: 2010. március 10. 04:11

ASZTALOS LAJOS

FOLYTATÁS LAPUNK MÁRCIUS 3-I SZÁMÁBÓL


Az előző folytatásunkban említett két híd, a Takácsok tornya melletti és a Szappany utcai fahíd ugyanazon a helyen állt. Az 1595. évi okirat a hidat egykoriként említi. Úgy tűnik, itt csak időnként volt híd a Malomárok fölött. Elsősorban azért, mert a városfalon itt nem építettek kaput. Az 1763–1785. évi katonai térkép sem tünteti föl. Akkor talán csak palló, kis híd vezetett át itt a vízen.

Takácsok tornya

Az északi városfal közepe táján, a (Kőfalsori-)Szappany (Nyomda) utcában, a Kurta-Szappany (Dávid Ferenc) utca végéhez közel, a Malomárok jobb partjától néhány méternyire, az 1800-as évek nagy városfal bontásait túlélő, ma is álló torony. Takácsmesterek tornyának, vásznas takácsok tornyának is mondták, mert a takács, illetőleg a vásznat készítő takács céh gondozta és védelmezte. Ebből arra következtethetünk, hogy a takácsok vászonszövéssel is, vagy inkább vászonszövéssel foglalkoztak.

A Takácsok tornya tűzőrtoronnyá alakítása előtt. Veress Ferenc felvétele az 1860-as években
A takács céh 1479-ből való alapítólevele ugyan még nem említi a tornyot, de az idő tájt épülhetett. 1574-ben ráépítéssel magasították, amint ez egy 1800-ban megtalált, befalazott kő feliratából kiderült. 1583. május 10-étől tűzvészek jelzésére állandó őrséget helyeztek el benne. 1653. április 3-án a város jelentős részét elhamvasztó tűzvésztől megmenekült, a benne raktározott hét tonna lőporral egyetemben. Meg kell jegyeznünk, hogy az akkori tonna nem a mai értelemben veendő, vagyis nem ezer kiló volt. Eredeti jelentése ugyanis a magyarban ’hordó’. A német eredetű, Európa-szerte ismert mértékbe, vagyis hordóba, 1000 vagy 1200 hering fért. A puskaport tároló hordó eszerint valószínűleg nem volt több mint száz literes. Nyelvünkben a tonna jelentése csak 1884-től ’1000 kiló’. A hét tonna, vagyis hét hordó puskapor tehát nem volt olyan nagy mennyiség, mint amilyennek elsőre tűnik.

A torony az 1679. évi nagy tűzvészben is sértetlen maradt. A XIX. század második felében jelentős ráépítéssel tűzmegfigyelő és -jelző toronnyá alakították. Ettől kezdve tűzoltótorony a neve. E szerepét az 1930-as évekig megőrizte. A város terjeszkedésével és a távbeszélő-szolgálat fejlődésével az idő tájt fölöslegessé vált. Az 1990-es évek közepén tűzoltómúzeumot rendeztek be a toronyban.

Kolozsvár 1763–1785-ben készült katonai térképe. Jobb oldalt, felül, az északkeleti városfal előtti puszta terület, a későbbi Postakert, majd Postakert utca. Végében a Kisszamos fölötti híd
1595: „Az vasnos ttakaczok ttornianal ju kj [ky] Egi folliam az szaniszllo Ell Hagattot ttoúara volltt az folliamon rigen Hid az varos ku falla mellet oda kelletett Egi nagi ttollttist czinallttatnom” (mai olvasata: a vásznas takácsok tornyánál jű ki egy folyam, az Szaniszló elhagyatott tavára, volt az folyamon rígen híd az város kűfala mellett, oda kellett egy nagy töltíst csináltatnom); 1621: „Az Takacz mesterek Torniabban uagion 7 Tonna Por. 1 Tonnaban uagion Szakalos Por1”; 1701: Takátsok bástyája; 1704: „23 Aprilis [...] hozzájok lőnek a takácsok bástyájából a tarackkal”; „25. [Septembris] [a Kőmáltetőről a kurucok] igen kezdtek be az városba hozzánk lövöldözni [...]. Mondják, jóllehet titkoltatik, hogy az takácsok bástyájában egy pattantyúsnak is ellőtték volna kezit”; 1707: Takátsok Bástyája.

Nem tudjuk miért, de az 1700-as évek elejétől a városfal tornyait bástyának kezdték mondani. Jakab Elek Kolozsvár története című munkájában [III., 567.] azt írja, hogy az építtető fejedelem – Báthori István – nevét viselő torony az ő korában, az 1870-es, 1880-as években „a szappanyutczában tüzőrtoronnyá alakult át”.

Zsigmond király 1405. július 2-án adott engedélye alapján, a XV. század elejére az Óvár falain jócskán túl terjedt várost kerítő fal – tornyaival, kapuival egyetemben való – építését 112 év alatt sem fejezték be. II. Lajos király 1517-ben kiadott engedélyével Kolozsvár polgárait és lakóit a következő Szent Márton-napig, azaz 1518. november 11-ig, míg a város falait teljesen fel nem építik, a királyi adó fizetése alól felmentette – olvasható Jakab Elek Oklevéltára első kötetében [345–346.]. 1571-ig, Báthori István Erdély trónjára kerüléséig azonban minden bizonnyal befejezték az építkezést. És a fejedelem csak a torony javításához járult hozzá.

Tauffer-híd

Az 1880-as években említett híd az egykori Magyarkaputól északra vezetett át a Malomárok fölött. Valószínűleg a Postakert (Cuza Vodă) utca végén, a Kisszamoson át a Széchenyi térre vezető, ma is létező híd elődje lehetett. Az azóta eltűnt helynév a XIX. század egyik jelentős kolozsvári polgárcsaládjának emlékét őrizte. 1836-ban például Tauffer Ferenc városgazda, 1845-ben Tauffer János a város száz választott polgára közül az egyik, 1855-ben Tauffer Ferenc továbbra is városgazda, ugyanő a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályán is gazda, ismét ugyanő, valamint Tauffer János és fia a kolozsvári kereskedő társaság tagja.

Tűzoltólaktanya előtti fahíd

A Postakert (Cuza Vodă), a Szappany (Nyomda) és a Fröbel-gyermekkert (Berde Mózes, Fr. Joliot-Curie) utca sarkán állt a tűzoltólaktanya. Mintegy száz méterre a tűzoltótoronnyá magasított Takácsok bástyájától. Ez természetes volt, hiszen tűz esetén a toronyból a kis, tűzjelző harang hangját a laktanyában levő tűzoltóknak azonnal meg kellett hallaniuk. A Tűzoltólaktanya előtt, a Fröbel-gyermekkert (Berde Mózsa, Fr. Joliot-Curie) utca végében, a Tűzoltólaktanya közelében, a Kisszamos fölött állt egykor a fahíd. Később vas-, majd az 1960-as évek elején vasbeton hidat építettek ide. A Tűzoltólaktanyából az 1940-es évek elején, miután a tűzoltók a Magyar utcába, mai helyükre költöztek, Leventeotthon lett. Ezt a második világháború után, minthogy egy bomba lerombolta, lebontották, helyébe kis parkot létesítettek. Az 1980-as évek közepén, a vásárcsarnok építésekor ideiglenesen ideköltözött a piac. Az 1990-es évek közepén épült a ma itt álló többemeletes irodaépület.

„…a tűzoltó-laktanya előtti nemrég készített fahid…”, olvasható a város 1896. évi Közgyűlési Jegyzőkönyvében.

FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN – A Postakert utca–Széchenyi tér közti híd
Az északkeleti városfal előtti puszta téren, ahol később a Postakert, majd mellette az azonos nevű utca kialakult, fontos útvonal vezetett. Itt lehetett a Külső-Farkas (Zápolya, Dosztojevszkij, Moşoiu), a Külső-Közép (Honvéd, Budai Nagy Antal, Dorobanţilor) és a Külső-Magyar (Magyar, Lenin, 1989. december 21.) utca elejéről a kétvízközi hóstátba jutni. Már az 1763–1785 közötti felmérés alapján készült katonai térkép is hidat jelez a mai helyén. Ezen átmenve, a puszta tér után – ahol jobbra most a Vásárcsarnok épülete áll – a Mikes Kelemen (Szabó) utca elődjét, a Major utcát lehetett elérni.

A Malomárok a Postakert utca–Széchenyi tér közti híd után – mert erről van szó – enyhén jobbra, majd balra kanyarodva eléri az Eötvös (Konstanca) utcát. Bal oldalán a Kisszamos (Apáczai Csere János, Argeş) utca vezet. Ezen a szakaszán két híd ívelt át a Malomárok egyik partjáról a másikra. A régebbi egy földszintes magánház hídja volt, a második, a Református Teológia kertjébe vezető, újabb híd. Az 1990-es évek vége felé a Kisszamosnak ezt a részét, akár korábban a Malom utcait, vasbetonlapokkal befedték, és kis üzleteket építettek rá.

Eötvös utcai híd

Az evangélium szerinti református státus új házai közti új kis vashíd. A Református Teológia építése után a Trencsin (Bocskai, A. Iancu) térről a Kisszamos (Apáczai Csere János, Argeş) utcába vezető Gyalog utca megszűnt. A helyette megnyílt, a Puszta (Eötvös, Konstanca) utcát a Külső-Magyar (Lenin) utcával összekötő, eleinte Gyalog nevű utcában, a református egyház új házai közt, a Kisszamoson épült híd. Az 1980-as években vasbeton híd készült helyette. A városi tanács az utca nevét 1899-ben Eötvösre változtatta.

A város 1896. évi Közgyűlési Jegyzőkönyvében ez áll: „…az ev[angélium szerinti]. ref[ormátus]. státus új házai közt levő új kis vashid…”.

Az Eötvös (Konstanca) utca után, a Zsidótemplom (Párizs) utcáig, ugyancsak a Malomárok bal partján vezet a Kisszamos utca. Ezen a majdnem egyenes szakaszán három híd köti össze a bal és a jobb partot. Az első új, a hetvenes években épült tömbház telkét – az alsóvárosi református lelkészlak telkéből elvett kertet – köti össze a Kisszamos (Apáczai Cseri János) utcával, a második a Péter-Pál villát, a harmadik egy emeletes, ugyancsak magánház telkét. A tömbház hídja után a Malomárok a kétágú református templom mögötti telek partját mossa. Itt évtizedekig kis sporttelep kapott helyet. Nyáron tenisz-, télen korcsolyapálya, miután a Malomárokból ideszivattyúzott víz megfagyott és lesimították. Most nagy, többemeletes irodaépületet és egy sportcsarnokot szándékoznak ide emelni. Annak ellenére, hogy a törvény szerint templom mellé száz méternél közelebb tilos építkezni. A leendő épület pedig ennél jóval közelebb állna. A területi műemlék-felügyelőség vezetője tiltakozott az illetékes minisztériumnál. Erre még nem érkezett válasz.


 

1Szakállas puskába való puskapor.

 


FOLYTATJUK






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap