label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


Kolozsvár – közelről

Gát, Kisszamos, Malomárok, zúgók, hidak
Létrehozva: 2010. február 24. 02:28

ASZTALOS LAJOS

Az 1900-as évek elején: a Híd utca vége, jobbra a Malom utca eleje és a Nagymalom, középen a Főposta
Az 1900-as évek elején: a Híd utca vége, jobbra a Malom utca eleje és a Nagymalom, középen a Főposta
FOLYTATÁS LAPUNK FEBRUÁR 17-I SZÁMÁBÓL


Víz utcai híd

A Vízkapu előtt néhány méterre, a Kisszamos (Malomárok) fölött régen minden bizonnyal palló állt. A városfal lebontásakor a Víz (Roosevelt) utca végén e helyett fahidat vertek. Az 1900-as évek elején ezt vashíddal cserélték ki. A Malom (Bariţ) utca szintje mintegy méterrel lennebb volt, mint a hídé. Ezért a híd vége elé a Malom utcában kis lejtőt kellett kialakítani. Az 1960-as években a hidat lebontották. Annak ellenére, hogy a Főtér felől a Malom utca közepe és vége felé ez volt a legrövidebb út, a Műegyetem hallgatói is erről közelítették meg intézetük Malom utcai bejáratát. Az Igazságban megjelent, ezt kifogásoló írásokra a várostervezők azt felelték, hogy a Víz utca szintjének elérésére a Malom utcában a híd előtt létesített emelkedő zavarja a gépkocsiforgalmat. Később, 1985–1986-ban, a villamosvonal építésekor, a Kisszamos befedésével a régi híd helyreállítására már nem volt szükség.

A város 1896. évi Közgyűlési Jegyzőkönyvében ez olvasható: „…a víz utczai fahid…”.

Sörházhoz vezető palló

Ez volt a Malom (Bariţ) utca közepe táján, a Víz utcai fahíd és a nagymalom előtti fedett fahíd közötti, a Malomárok fölötti palló neve. A Malom utca felől ezen lehetett elérni a későbbi Tyúkpiac (Caragiale-park) közepe táján, az egykori, északi városfal közelében levő Sörházat. A palló azután kötötte össze a Malomárok két partját, miután itt lebontották a városfalat.

A város Közgyűlési Jegyzőkönyvébe 1896-ban ezt jegyezték be: „…a sörházhoz vezető palló…”.

Nagymalom előtti fedett fahíd

1933. Bontják a Nagymalmot. Balra a Széki- és a Babos-palota, jobbra a Főposta
 

A Malom utca közepe táján, a Ferenc-rendi klastrom előtt vezető Ferencrendiek utcája (V. Deleu) végében, a Kisszamos (Malomárok) fölötti egykori híd. A XIX. század végi fedett hídból az 1940-es évekre fedetlen fahíd maradt. Ezt később lebontották, az 1960-as években gyalogos vasbeton híd épült a helyén. 1985–1986-ban, a villamosvonal építésekor lebontották, s azóta a Kisszamos medre fölé fektetett betonlapok helyettesítik.

A város 1896. évi Közgyűlési Jegyzőkönyvében ezt írták erről a hídról: „…a nagy malom előtti fedett fahíd…”.

Nevét a mai főposta mellett, a Kisszamos (Malomárok) bal partján, a XVIII. század első harmadában épült Nagymalomról kapta.

Két malmot neveztek így a városban. Az egyik, amelyikről a Malomárok fölötti fedett fahidat elnevezték, a Hídkaputól balra, a Kisszamos (Malomárok) bal partján, a mai főposta északi oldalával szemközt állt. Malomnak, Város nagy malmának is mondták. Egy 1734-ben készült városkép német szövege a Hídkaput Das Műhl-Thorként említi (mühl ’malom’, thor ’kapu’). Az ugyanakkor kiadott várostérkép is a Hídkaput Mühl Thorként tünteti föl. Ebből arra következtethetünk, hogy a malom már a XVIII. század elején létezett.

1797: „A’ Hid Kapun kivül balra a’ város nagy Malmával szemben egy veteményes Kert.”; 1840: „VII.30. az éjjel [...] valahol a’ havas alatt felhő szakadásnak kellett lennie, ma reggel 7 óra tájban a’ Szamos rettentő dühvel kezdett omlani, [...] a Malom előtt keresztűl a’ barom piatzon [Széchenyi tér] omlik az ár [...] A harangok szüntelen zugnak mostis”.

A malmot az 1930-as évek elején bontották le, telkén kisebb árucsarnok-szerűséget építettek. Ezt mintegy tizenöt év, nem sokkal 1948 után, a Malom utca elejének szélesítésekor számolták fel. Az épület helyén virágágyást, földalatti nyilvános illemhelyet létesítettek.

A malom deszkával borított gátja az 1960-as években is nagyjából megvolt. Ezután, a part rendezésekor tüntették el.

Az 1980-as években, a „nagy takarékosság” jegyében az illemhelyet bezárták, majd 1998 és 2001 között a Kisszamost (Malomárok) befedték, s a telekre felépült a posta új szárnya. Ebben utóbb a Transilvania Bank irodái kaptak helyet.

Híd utca

A Nagypiac (Főtér) északkeleti sarkából kiinduló, egykor az északi városfalig, a Hídkapuig, ennek lebontása után a Malomárok hídján át, a Szamos-hídig vezető utca (Wesselényi Miklós, Dózsa György, Ferdinánd király). A Szilágyságba vivő út részeként alakult ki, s a középkori város, az Óvár keleti fala előtti vizesárok mentén húzódott. Mikor a város, minden bizonnyal a XIII. század végén, a XIV. elején az Óváron kívül kezdett terjeszkedni, csupán az út jobb oldalán lehetett építkezni. Közvetlenül az Óvár fala előtt csak később épülhetett házsor. Akkor, amikor az 1405-ben Zsigmond királytól kapott engedély alapján hozzáláttak az Óváron kívüli városrész fallal kerítéséhez, s az Óvár fala elvesztette hadászati jelentőségét. Az utca bal oldala a betömött vizesárok fölé épült, jobb, vagyis az óvári fallal szemközti oldalán épült házsor ily módon kissé keletebbre húzódik, mint a Nagypiac (Főtér) keleti sora. Az Óvár falától északra az Óváron kívüli, nyilvánvalóan szabad területen, ahol erre lehetőség volt, az út enyhén balra, nyugat felé, valószínűleg a Szamoson való legkedvezőbb átkelőhely felé kanyarodott. Az utca ezt követte, emellett épült ki, s vonala most is ugyanaz, mint a XV. században volt.

A legkorábban említett kolozsvári utca. Első említése latinul maradt fönn.

1362: „...in platea pontis...” (’a híd utcában’).

A Híd utca névadója nem a Hídkapu előtti felvonható híd, hanem a korábbi, az északi városfal és a Hídkapu építése előtti Kisszamos, Malomárok fölötti híd volt. Itt már a Híd utca kialakulása, az északi városfal építése előtt, a Szilágyságba vezető út részeként, hídnak kellett lennie. Más vélemény szerint nem erről, hanem a kissé távolabbi, Szamos fölötti jóval nagyobb hídról, a város legjelentősebb hídjáról kapta a nevét. Szász neve Bruckgass vagy Brukgass volt. Később németesítve Brückengassenak is írták.

Híd utcai kis vashíd

A Malomárok fedett szakasza a főposta mellett véget ér. Ezután következik a Híd (Wesselényi Miklós, Dózsa György, Ferdinánd király) utca végében, a Kisszamos (Malomárok) fölötti híd. Építésétől, a XIX. század végétől, a Szamos fölötti, 1889 májusában befejezett Vashídtól való megkülönböztetésként, Híd utcai kis vashídnak nevezték. Ezen a helyen, föltehetően már a XII., XIII. században, az itteni városfal és a Hídkapu építése előtt híd állt a Malomárok fölött. Itt vezetett az út a Szilágyságba. A kis vashíd helyébe az 1960-as években épült a ma is álló vasbetonhíd.

„…a hid-utczai kis vashid…”, olvasható a város 1896. évi Közgyűlési Jegyzőkönyvében.

Kishídnak is mondták ezt a Malomárok fölötti hidat. Az e néven említett híd Szabó T. Attila szerint a Szappany utcai, Takácsok tornya előtti híd is lehetett. Az alábbi adatból azonban mégis inkább arra következtethetünk, hogy a Híd utca végi hídról volt szó.

1816: „e’ nemes város keritésen kivül az ugy nevezett Barom Piatzon egyfelőll a’ Kis Hidrol a’ Nagy Hidra Szolgálo ország uttya [...] Szomszédságában”; 1822: „a Hidnál levő [telek] vagyon [...] a Két viz közi Fertályban a Kis Szamoson által járo Kis hidnál”.

Hídkapu felvonóhídja

A jelenlegi Híd (Wesselényi Miklós, Dózsa György, Ferdinánd király) utcai híd előzménye a Hídkapu külső, északi oldalán, a Kisszamos (Malomárok) fölötti felvonóhíd volt. Reggel, kapunyitáskor leengedték, este, kapuzáráskor felvonták.

A XVI–XVII. században több okirat is említi: 1589: „veottem 2 Kotellet az Hyd Cappúra a kyuel [akivel] az hydat fel vonzak”; 1592: „vettem Esmeg Az hiidt kapűbely hiidthoz 2 Erog kettelett kyűel Az hydott fel vonzak” (ismét a híd kapubeli hídhoz 2 erős kötelet, kivel az hidat felvonszák); 1625: „Hid Kapunak az fel vono hidgia meg bomolua[n] […] hoztanak hozza 6. zal zep egienes Teolgi fat […] f 3 d 90”; 1684: „tudunk egy Szallast mely vagyon az Varos fundusan Hid kapui fel vono hid felet az garadicson felyül”.

Mint láttuk, a falon kívül, a Hídkapu előtt a Kisszamoson, és távolabb, a Szamoson is híd állt. A Malomárok maga volt a várárok, a vizesárok. A többivel, a nyugatival, délivel és keletivel ellentétben, ebben állandóan és eléggé gyorsan folyt a víz. Jobb partján, a híd mögött állt a toronyszerű, erődített Hídkapu.

Hídkapu

A városfal északi részén, a Híd (Wesselényi Miklós, Dózsa György, Ferdinánd király) utca végén állt kapu, torony, a hidelvi hóstát és a Szilágyság felé vezető út, az északi városfal egyetlen, a város egyik legjelentősebb kapuja. Építésének pontos ideje ismeretlen, csupán annyi bizonyos, hogy 1405 után, az 1400-as években épült. Valószínűleg az építés befejezésének évét jelzi a toronynak az a köve, amelyikbe 1477 van bevésve, s amelyik a Történelmi Múzeum kapualjában látható. Van, aki szerint ez az évszám az az évi bővítési és erősítési munkálatokra utal. A tornyot a lakatos céh gondozta és védelmezte. 1580 táján a Hídkapunál volt a város rézdobja, amellyel a delet jelezték.

FOLYTATJUK






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap