label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Muvelodes

« Vissza a főoldalra


Húszéves a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság

Létrehozva: 2010. február 06. 03:19

Gaal György, a KLMT elnöke

A templom díszes szószéke
A templom díszes szószéke
Két évtizeddel ezelőtt a nagy változások és szervezkedések korát éltük. Az éppen csak megalakult RMDSZ szorgalmazta a szakmai civil szervezkedést, úgyhogy ernyője alatt sorra jöttek létre a társaságok. Legelőször 1989. december 30-án az „RMDSZ Kolozsvári Zenetársasága” adott ki felhívást László V. Ferenc aláírásával, január 10-én már az Erdélyi Műszaki-Tudományos Társaság, január 17-én a Barabás Miklós Céh hagyományait folytatni kívánó sepsiszentgyörgyi székhelyű Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége tett közzé felhívást. Ezek sorába illeszkedett az „RMDSZ kolozsvári Műemlékvédő Társaságának” is a február 7-i Szabadságban, valamint több napilapban közölt programnyilatkozata.


A Kolozsvári Magyar Opera próbatermébe Balogh Ferenc akkori alpolgármester hívó szavára 26-on jöttek el, építészek, történettudósok, művészettörténészek, lelkészek, írók-költők. Mindnyájuk aláírása ott szerepel a nyolc pontos programnyilatkozaton. Eszerint a társaság az RMDSZ és a Történelmi Műemlékek Bizottságának (Comisia Monumentelor Istorice) „vétójoggal rendelkező konzultatív szervévé kíván lenni”. A történelmi, régészeti, képzőművészeti, néprajzi, egyházi vagy kegyeleti „sajátosan magyar vagy közös érdekű” műemlékek sorsát kívánja figyelemmel követni. Kapcsolatot tart fent minden hasonló célú társasággal, egyházi és állami szervvel. Felsorolják a védelem körébe tartozó érték-kategóriákat. Végül a nyolcadik pontban leszögezik: „A Műemlékvédő Társaság az európai értékek körforgásába kívánja bekapcsolni sajátos kultúrértékeinket népszerűsítő és tudományos igényű publikációk, fotók és filmek segítségével, valamint tervbe veszi a romániai magyar műemlékek repertóriumának összeállítását is”.

Rövidesen sor került a szervezkedő közgyűlésre, az ideiglenes választmány megválasztására (Balogh Ferenc elnök, Gaal György, Elkán György, Kovács András alelnökök, Daróczi Miklós titkár), majd az Alapszabály kidolgozására. Ekkor már a társaság felveszi az erdélyi műemlékek legjobb ismerőjének, Kelemen Lajos levéltáros történettudósnak a nevét címébe, s mint Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot (KLMT) jegyzik be a törvényszéken. A társaság 1990. október 19-én tartja tagtoborzó és bemutatkozó gyűlését a Brassai Sámuel Líceum amfiteátrumában. Ezen Balogh Ferenc ismerteti a célkitűzéseket, munkaprogramot, Kovács András és Daróczi Miklós műemlékvédelmi kérdésekről, Gaal György Kelemen Lajosról tart előadást. A továbbiakban jelentkeznek a társasághoz fiókként csatlakozni kívánó nagyváradi, aradi, szatmári, brassói, marosvásárhelyi, segesvári műemlékvédők képviselői, ismertetik az ottani szervezkedés helyzetét. A Kárpát Turista Egyesület képviseletében Tövissi József ajánlja fel a rendszeres együttműködést. Az 1991-es tisztújító közgyűlésen kerül sor a végleges vezetőség megválasztására. Két jeles kutatót tiszteletbeli elnökségre méltatnak: B. Nagy Margit, Csetri Elek. Balogh Ferenc mellett Bara István (Szatmárról), Gaal György és Kovács András lesz az alelnök, Asztalos Lajos a titkár. Választmányi tagok: Szabó Bálint, Starmüller Géza. Egy évtizeden át ebben a felállításban működik a társaság.

Nehéz volna itt számba venni a társaság rendezvényeit, nyilatkozatait, kiállításait, műemlék-konferenciáit, emléktábla-állításhoz nyújtott támogatását. Most csak három vonatkozásra utalunk. A társaság még 1990-ben bevezette, hogy székhelyén, a Belvárosi Unitárius Egyházközség egyik helyiségében minden szerdán délután 6-tól megbeszélést tart, s fogadja a műemlékek iránt érdeklődőket, tanácsokat ad. Ezekre a 90-es évek közepéig rendszeresen tartott fogadónapokra a választmányi tagokon kívül állandóan jöttek érdeklődő polgárok, rendszerint a műemlékvédők figyelmét igyekeztek egy-egy rombolásra vagy csak sürgős mentést igényelő épületre felhívni. Néha távolabbi városokból is érkeztek ezen alkalmakra. Sajnos, a legtöbb esetben a társaság legfeljebb egy-egy átiratot tudott megfogalmazni a felvetett kérdésben, de hiányoztak a hathatós eszközei a közbelépésre. A KLMT az éveken át vajúdó műemlék-törvényhez a 90-es évek közepén kiegészítő javaslatokat nyújtott be, s ezeket eljuttatta az RMDSZ vezetőségéhez is. Mellesleg bármilyen műemléki kérdés merült fel, az RMDSZ – akkoriban – rendszeresen kikérte a társaság véleményét. A törvény kiegészítéseként elkészítettük a Házsongárdi temető védelemre javasolt sírjainak, kriptáinak a jegyzékét is. A megjelent törvény és a 2004-es hivatalos műemlék-jegyzék alig vette figyelembe javaslatainkat. A temetőt is csak mint egészet nyilvánította műemlékké. A társaság 1994-ben három emlékérmet készíttetett Venczel Árpád szobrászművésszel, s ezek odaítélésével ismeri el a műemlék-restaurálás (Kós Károly-díj), a műemlék-felmérés (Debreczeni László-díj), valamint a műemlék-megörökítés (Veress Ferenc-díj) terén elért kiemelkedő eredményeket. Azóta két-három évenként sor kerül e díjak odaítélésére.

FOTÓ: WWW.FARKASUTCA.RO– A Farkas utcai református templom restaurálását a társaság készíti elő
A társaság ügyeit kezében tartó Balogh Ferenc elnököt 2001-ben gyógyíthatatlan betegség támadta meg, mely a következő év októberében halálát okozta. Úgyhogy jó két évig alig működött a KLMT, s újbóli beindítása is sok nehézségbe ütközött. A 2003 áprilisában megtartott tisztújító közgyűlésen Gaal Györgyöt választották elnökké, Maksay Ádámot ügyvezető alelnökké, Kovács András és Bara István megmaradt alelnöknek, Asztalos Lajos titkárnak. Starmüller Géza és Keresztes Géza (Marosvásárhely) a két választmányi tag.

Az új választmány egyik legsürgetőbb feladata volt a megváltozott körülményekhez igazodó, átdolgozott Alapszabály elfogadtatása és törvényszéki bejegyzése. 2006-ban sikerült a Belvárosi Református Egyházközségtől irodahelyiséget kapni, ahol 2009-től Takács Gábor irodavezető rendszeresen fogadóórát tart és intézi a társaság ügyeit.

Az utóbbi években a KLMT közgyűléseit rendszerint konferenciákkal köti össze. Hallatta szavát a Sétatér megmentése érdekében. Egy Maksay Ádám alelnök vezette csapata részt vett a Főtér átrendezésére kiírt pályázaton, sajnos nem nyert. Lakossági fórumot hirdetett a Főtér átrendezésével kapcsolatban, melyre meghívta a győztes Planwerk-kollektíva, és a városi tanács képviselőit is. Az ott megfogalmazott véleményt a városvezetés nem méltatta figyelemre. A 2004-ben megjelent műemlékjegyzék Kolozsvárra vonatkozó fejezetét átdolgozta a magyar vonatkozásokkal kiegészítve, s szorgalmazza ennek városonkénti elkészítését. Nyaranta különböző erdélyi, műemlék templomokkal rendelkező falvakban műemlék-karbantartási és felmérő táborokat rendez hazai és magyarországi főiskolai hallgatók bevonásával. A felméréseket az egyházközség rendelkezésére bocsátja megkönnyítve a restaurálási pályázást. 2005 februárjában Kolozsvárt is sor került egy háztulajdonosokat megcélzó egész napos műemlékvédelmi kurzusra. 2006-tól a háromdimenziós lézerszkennelés erdélyi bevezetése foglalkoztatja a társaság vezetőségét. Több kolozsvári műemlék, így a Mátyás-szobor, Bethlen-bástya, Farkas utcai református templom felmérésére is sor került. Az utóbbi templom restaurálását a társaság készíti elő. Legutóbb, 2009 őszén a kolozsvári iskolások számára rendeztünk műemlék-ismereti vetélkedőt. A siker nyomán az idén is meghirdetjük a versenyt.

A KLMT tervei közt szerepel a kiadványok közzététele. Eddig csak egy temető-térkép jelent meg támogatásával (1994). Közelebbről egy album is készül. Az Erdélyi Kárpát Egyesület folyóiratában, az Erdélyi Gyopárban rovatot biztosítanak a KLMT-tagok írásainak. Ha nem is a társaság kiadásában, de a választmány tagjai igen sok kötetet jelentettek meg az elmúlt két évtized alatt a műemlékvédelem vonatkozásában. Néhány kötet bemutatását a társaság rendezte.

A KLMT országos hatókörű: több városban is jól működő fiókszervezete van. Az ország másik hasonló célkitűzésű szervezetével, a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társasággal társult viszonyt tart fenn, képviselőik kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein.

A társaság megalakulásának huszadik évfordulójára rendezvények sorát tervezzük. Ezek fővédnökségét elvállalta Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter. Az ünnepi közgyűlésre március 6-án a Bethlen-bástyában kerül sor.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap