A felvezetőben Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke a szervezők nevében elmondta: a jelen lévő civil és politikai szervezetek, egyházak képviselőit arra kérik, tegyenek javaslatot, mondjanak véleményt mindkét témakörben. – Majdnem ugyanolyan helyzetbe kerültünk, mint a Főtér felújítása és átadása kapcsán. Ha nem cselekszünk, elmehet a vonat mielőtt felkapaszkodnánk rá – fogalmazott Gergely.

Czika Tihamér, az RMDSZ Szabadelvű Körének alelnöke úgy vélekedett: a városnapoknak annyira lesznek magyar elemei, amennyivel mi hozzájárulunk.

– Lobbizzuk ki, hogy az összköltségvetés 20 százalékát a magyar rendezvényekre fordítsák. Igényt tartunk erre a 20 százalékra – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a magyar közösségnek kell megszerveznie a magyar vonatkozású rendezvényeket.

– Véleményem szerint több érv szól amellett, hogy a városnapokat május 9. és 12. között tartsák – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke.

– Május 9-e Európa Napja, május 12-én 1581-ben írta alá Báthori István fejedelem a jezsuita kollégium, a kolozsvári egyetem elődjének az alapítólevelét. Ráadásul május elején itt vannak az egyetemi hallgatók is – fogalmazott a politikus.

Hozzátette: továbbra is lehet javaslatokat tenni. Ezeket a presa@primariaclujnapoca.ro lehet elküldeni. Figyelmeztetett: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében tartott múlt heti tanácskozáson a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik volt képviselője azt javasolta, tartsák októberben a városnapokat. – Ebben az időszakban került sor a román egyetem megalapítására, illetve a szovjet csapatok bevonulására. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot javasolta – jegyezte meg Csoma.

Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok Kara magyar tagozatának vezetője úgy vélekedett: a legfontosabb a várost képviselő értékek meghatározása. – Ez alapján alakítható ki a város arculata, a vározsimázs.

Érdekes megjegyzést tett Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke: a városnapokat ne kössék eseményhez annak érdekében, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Felszólalt Boros János is, aki úgy vélekedett: a logóban mindenképpen jelenjen meg Mátyás király vagy a szobrának a szimbóluma.

A városnapoknak az egyetemi hallgatók jelenlétéhez történő kapcsolását kifogásolta Asztalos Lajos. – A várost nem az egyetemisták alapították, nem ők írták a város történelmét – fakadt ki a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselője. Azt javasolta Kolozsvár Napjai foglalják magába augusztus 19-ét. Ekkor, 1316-ban Károly Róbert városi címet, s az ezzel járó jogokat adományozta Kolozsvár számára, mondta Asztalos.

– Ne feledkezzünk meg a Kincses Kolozsvár jelmondatról. A városi cím adományozása lenne talán a legmegfelelőbb időpont, de az egyetemistákat is be kellene vonni. Sajnos augusztusban nincsenek itt a diákok – fogalmazott Furu Árpád, a Transylvania Trust Alapítvány képviselője. Szerinte a Kincses Kolozsvár románra is jól lefordítható eképp: Comoara Culturală a Transilvaniei.

Az EMNT nevében felszólaló Gergely Balázs elmondta: az egyeztetés során arra a következtetésre jutottak, hogy a legreprezentatívabb dátum augusztus 19-e lenne, de a május 12. sem elvetendő.

A jelenlévőket a valóságra ébresztette Csoma Botond városi tanácsos megjegyzése: gondolnunk kell arra is, hogy a javaslatot a túlnyomó többségben románok alkotta kolozsvári városi tanácsnak is meg kell szavaznia. – Huszonkét román és csak öt magyar önkormányzati képviselő van a helyi döntéshozó testületben. Ne alakítsuk román–-magyar kérdéssé a városnapokat. Úgy gondolom, kevés az esély az augusztusi dátum megszavazására – mondta.

Lapzártakor még tartott az értekezlet.