label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Barangolo

« Vissza a főoldalra


Erdély tájain – Kolozs megye kastélyai és várai túrasorozat II.

Létrehozva: 2010. január 30. 02:13

DÉNES GYULA ZSOMBOR

Az aranyosgerendi Kemény-kastély – KOVÁCS ZSUZSA FELVÉTELEI
Az aranyosgerendi Kemény-kastély – KOVÁCS ZSUZSA FELVÉTELEI
Kolozs megye déli részében, Tordaszentlászló–a Jára völgye–Aranyosszék–Kolozsvár útvonalon (140 km) szervezte meg a kolozsvári EKE a Kolozs megye kastélyai és várai túrasorozat második kirándulását november 28-án.


Szép időben volt része a Szabó István (Tubi) vezette társaságnak, ami főleg a két rövidebb, gyalogos szakaszt tette élvezetessé. Kolozsvárról, Szászfenesen keresztül Tordaszentlászlóra érkeztünk, ahol első megállónk nem járt sikerrel. A neogótikus Jósika-Mikes-Széchen kastély – egyébként gyönyörű ötvösmunka – kapujára táblát függesztettek: „Karantén, belépni tilos!”. Kézenfekvő, hogy az újinfluenza-veszélytől óvják a jelenleg itt működő tüdőszanatórium beutaltjait. Ezért a 63 szobás, tornyos, háromszintes főépületről csak kívülről tudunk egy pár részletet felvázolni. Mivel a rossz soha sem jön egyedül, a szentlászlói kis kalotaszegi néprajzi és helytörténeti múzeumi gyűjteményt sem láthattuk. Ugyanis az épület, falusi tájház, tatarozás miatt zárva volt.

A Tordai-hasadék
Utunkat gyönyörű időben folytattuk Magyarlétára. A falu központjából gyalog sétáltunk fel a Géczy-vár romjaihoz. A 3 km hosszú ösvény végén egy sziklatömbön van a vár, mely 780 m magasságból nyújt gyönyörű kilátást a Jára-völgyére. Az 1241-es tatárjárás után az okiratokban „Castrum Leta” néven említett erődítmény menhelyül szolgált Kolozs vármegye központjának. A vármegyén kívül a vár az idők folyamán II. Kálmán, Zsigmond magyar király, Hunyadi János tulajdonában is volt. Egy 1562-es ostrom idején a vár súlyosan megrongálódott, a pincében tárolt puskapor robbanásának következtében. Nemes Géczy János 1569-ben építtette újra. Egy egész évszázadon át használta is családja. A vár a II. Rákóczy Ferenc vezette kuruc felkelés idejében semmisül meg. Azóta romos állapotban van.

Az Aranyos-völgyét a Jára- völgyének alsó kijáratán érjük el. Ettől lejjebb helyezkedik el Várfalva, Aranyosszék legnagyobb községe, öt faluval. A helység nevét adó vár valamikor a falu határában lévő dombról uralta a környéket, mint Erdély egyik legrégebbi erődített települése, mely a régi római vár (castrum Torda) helyén épült. Első okiratos említése 1075-ből, I. Géza idejéből való, amikor sóvám címét kapta. Szerepe jelentős volt, felügyelete alá esett a vidék só és aranytermelése. A várat a XIII. század második felében hagyják el véglegesen, valószínűleg a tatárjárás következményeként, amikor szerkezete javíthatatlan romlást szenvedett. Érdekes és értékes leleteket hoztak felszínre a régészeti kutatások. Csak néhányat említsünk, az erődítmény keresztmetszeteként: X. sz. magyar, honfoglaláskori leletek; XI. sz. magyar pénzek; XII–XIII. sz. temetkezési maradványok, a tatárjárás nyomai. Az elpusztult vár helyett, 12 km-rel arrébb, a mai Torda területén építettek új várat.

Várfalván még egy érdekességet látogathattunk meg, az 1300-as évek elején épült templomot, az első unitárius templomként, amit az EKE Kolozs megyei vártúráin meglátogattunk. A templom eredetileg román stíluselemeit az idők folyamán gótikus elemek váltják fel.

A Géczy-vár romjai
Várfalva után Mészkő következik. Innen ereszkedünk le a Tordai-hasadék kijáratához. A kis társaság a Hesdát patak partján gyalogolja át a természeti csodát, elhaladva a Nagy és Kis Balika várak alatt. Ezt a két erődítményt valószínűleg az 1241-es mongol betörés után, természetes barlangokból alakították ki. A Nagy Balika egy L alakú barlang, három helységgel. Több mint 100 ember elszállásolására alkalmas. A barlang bejáratát 10 m magas, 1,9 m vastag fal védi. A Kis Balika várának bejáratát szintén vastag fal védi. A II. Rákóczy Ferenc féle kurucfelkelésben egy Balika nevű ember, kis csapattal vesz részt a labancok elleni harcokban, melynek leverése után a Tordai-hasadékba vonul vissza és betyárként harcol tovább. Ő építette ki itt a két várat – tartja a legenda.

Miután csoportunk átgyalogolt a hasadékon, a magyarpeterdi bejáratnál már várt mikrobuszunk. Szinden és Tordán keresztül érkeztünk túránk utolsó állomására, Aranyosgerendre, a Kemény-Bánffy, avagy Aranyosmenti kastélyhoz. Az aranyosgerendi uradalmi okiratokban már 1268-ban szerepel. Az épületet és a közelében lévő templomot valamivel később, 1270–1290-ben említik. A Habsburg féle hatóságokkal való viszály következtében a Gerendi család elveszti a tulajdonát, mely 1579 után a Jósika és a Sarmasághy családok birtokába kerül. 1630-ban Kemény Boldizsár megvásárolja, 1702-ben, majd 1824-ben nagy építkezési munkálatok folynak itt. Kun, Zichy, Bánffy tulajdonosok váltakoznak, míg 1949-ben államosítják. Bánffy István 2003-ban kapja vissza, majd a gerendi Bánffy Kastély Egyesületnek adományozza. A lakott részből csak a kétszintes erdélyi barokk épület maradt fenn, két hatszögletű toronnyal, 44 szobával, a homlokzatokon 78 mértani díszítésű ablakkal. Kolozs megy egyik legnagyobb, viszonylag épen fennmaradt kastélya nem szívderítő látvány. A kastély melletti épületben szociális programot bonyolítanak, árva gyerekek-fiatalok élnek ott, igen szerény körülmények között. Majdnem minden ablak rámástól hiányzik, az épület maga sártenger közepén szomorkodik. A látvány abszurditását tetőzik az ablaküregekben kifeszített perzsaszőnyegek, a bejárat előtti sárban nyugati gyártmányú luxusgépkocsik. Szinte hihetetlen, hogy 2009-ben egy EU tagállamban ilyen állapotban legyen egy műemléképület, amely európai hírű turista objektum lehetne.

De az már bebizonyosodott, hogy minden jó, ha jó a vége, legalább is kis turista társaságunk szemszögéből. Ez pedig, az 1290-ben épült református templom által nyújtott látványosságnak köszönhetően. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy megyénk egyik legértékesebb, eredeti építészeti elemeket, díszítéseket tartalmazó, korabeli vésett szövegekkel díszített műemléképülete. A nyugati kapu, a sekrestyeajtó az építkezés befejezését jelölő 1290-es évszámmal, a szentély karéjos kőablakával, vagy a faragott pillérek, gótikus ablakok, az előkerült freskórészletek, a Kemény Sámuel és Bethlen Kata címereivel díszített kőszószék, vagy a Bolyai-kályha, megannyi látnivaló. De még az 1990-es felújításkor készített, népi díszítőelemeket tartalmazó új, kazettás mennyezet is felejthetetlen látvány. Jókedvűen, értékes élményekkel gazdagodva értünk haza Kolozsvárra. A négy túrát magába foglaló Kolozs megyei kastélyok sorozatában 2010-ben a megye északi, majd keleti részeit fogjuk felkeresni, a túrákra szívesen látunk mindenkit, új túratársakat is.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap