label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Multidezo

« Vissza a főoldalra


Helytörténet – Kolozsvár – közelről

Ioan Fadrusz, István, a Szent és a többiek
Létrehozva: 2009. december 16. 03:15

Asztalos Lajos

Az eredeti Szent György feje (Prágai Nemzeti Múzeum)
Az eredeti Szent György feje (Prágai Nemzeti Múzeum)
FOLYTATÁS DECEMBER 9-I SZÁMUNKBÓL


A Farkas utcai, egykori kisferences, boldogságos szűz Mária klastrom köveiből épült református kollégium tehát másfélszáz esztendő után szűk, majd az akkor új, a mostani régi fölépítése után, fölösleges lett. Köveit hasznosították, s így ma nem az egykori kisferences klastrom romjai, hanem a református ókollégium maradványai láthatók a templomtól délre. Persze, a szerző csak a kétszer nyolc évig működő jezsuita iskoláról tud. Bethlen Gábor, II. Rákóczi György, Agostino Serena, nemkülönben Apáczai Csere János, a százötven évig létezett református ókollégium fölött „nagyvonalúan” átsiklik. Minderről talán mit sem tud, vagy még inkább, hallani sem akar. Ennek köszönhetően mindhárom „ismertető”, a román, a francia és az angol részben csonka igazságot, részben hazugságot ismertet.

Martin és Gheorghe kolozsvári szobrász

A Farkas utcai István, a Szent, eredetiben úgynevezett „Ştefan cel Sfânt” református templom előtt áll Szent György lovas szobra. Rövid ismertetőjébe természetszerűleg nem lehetett mindent belevinni. De megírására jobban oda lehetett, oda kellett volna figyelni. Szerzője megemlíti, hogy a szobor a prágai királyi várban álló eredeti másolata, majd azt állítja, hogy a kolozsvári, azaz cluj-i Martin és Gheorghe készítette.

Mint korábban említettük, a magyarban az uralkodók nevét ugyan lefordítjuk, de az utóbbi évtizedekben másokét nem. A román nyelvben, a jelek szerint, ez másképp van: minden nevet, főleg a magyarokét, lefordítják, mert így, magától értetődően, románnak tűnnek. Mint jelen esetben. A szöveg alapján ugyanis egyértelmű, hogy a két, városunk nevét viselő művész román volt. Ami enyhén szólva, nem igaz. Annak ellenére, hogy a szobor talapzatának felirata szerint, a kor szokásának megfelelően latinra fordított Kolozsvári Márton és György nevük Martin és Georg de Clussenberch volt. Az angol változatban levő Martin és Gheorghe, akár a román változat, román voltukat sugallja. A francia változatban a második testvér Georges-ként szerepel. Mintha francia lett volna.

Kolozsvári Márton és György

Kolozsvári Márton és György (?, 1360 körül–?, 1390 körül) életéről keveset tudunk. A XIV. században, Nagy Lajos korában éltek. Apjuk, Miklós, festő volt Kolozsvárt. A középkori magyar művészet európai jelentőségű szobrász testvérpárja. Egyik első művükön, egy azóta elveszett felirat szerint, Miklós festő fiainak mondták magukat. Ennek alapján a kutatás feltételezi, hogy pályájukat festőműhelyben kezdték. De ebből az adatból nem derül ki, hol tanulták a szobrászatot, a bronzöntést, amivel egyetlen fönnmaradt és további négy, forrásokból ismert szobrukat készítették.

Első műveik Váradon készültek, az ottani székesegyház előtt álltak. Két szent magyar királyt, Istvánt és Lászlót, valamint István fiát, Szent Imrét ábrázolták. Valamennyit állva. A László nyakában függő pajzson 1608-ban még olvasható volt az említett felirat. Ez a testvérek nevén kívül említést tett a megrendelőről, Futaki Demeter váradi püspökről, továbbá egy többféleképpen értelmezhető évszámmal, az 1360-as évekre vagy 1371-re tette a szobrok elkészítésének idejét. A feliratból az is kiderült, hogy az alakokat tárgyaik alapján lehetett azonosítani.

Egyetlen művük maradt meg

Márton és György egyetlen fennmaradt alkotása, a Szent György-szobor, az egykor elveszett pajzsán látható évszámmal, 1373-mal, Prágában van. A Szent Györgyöt lovon, a sárkánnyal viaskodva ábrázoló alkotás jó néhány, máig meg nem válaszolt kérdést vet föl. Például azt, hogyan került Prágába? Ahol már egy 1541. évi forrás említi. Milyen célra készült a főnézetre alkotott, de már a XVI. században kútszobornak állított mű? A szobor beállításának más alkotásokkal való hasonlóságai – a lovas függőlegesen tartott lándzsája és a lova alatti, fejét nyújtó sárkány – itáliai ihletettségre utalnak, ugyanakkor arányai és elemei az udvari művészetből erednek. Egy másik, fönnmaradt adat szerint Márton és György utolsó műve az 1390-ben, Váradon, Zudar [cudar] János, ugyancsak váradi püspök megbízásából készített, életnagyságnál termetesebb Szent László lovas szobor volt. A valószínűleg Itáliában tanult mesterek sajátos ízlésének kialakításában fontos szerepet játszhatott a kor udvari festészetének és ötvösségének ismerete is. Várad 1660. évi török ostroma, majd bevétele után, sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló alkotásuk kivételével, valamennyi munkájuk elpusztult.

A két művész magyarsága

Szent György lovas szobra a prágai királyi várban
A Szent György-szobor valószínűleg Nagy Lajos királyi megrendelésére készült. A király állítólag már akkor a cseh királynak adományozta. Más vélemény szerint később, a török elleni háború elől menekítették a prágai Hradzsinba, a királyi várba, ahol a Szent Vitus-székesegyház mellett, kútszoborként díszíti a teret. Ma ez csak másolat, az eredetit a prágai Nemzeti Múzeumban (Národni Galerie) őrzik.

Két XIV. századi szobrászunknak e fönnmaradt műve, a nálunk akkoriban még uralkodó csúcsíves ízlés idején, korát megelőzve, a reneszánsz jegyeit is magán viseli. Kora művészetének mindenképp egyik legkiemelkedőbb alkotása. A művészek magyarságát nevükön és munkásságukon kívül a szobor számos részlete – a lovas befont haja, a nyereg, a fegyverzet több eleme, a ló bogra kötött farka – is ékesen bizonyítja.

Ahhoz, hogy kiderüljön, a szobor nem az égből pottyant városunkba, a Farkas utcai templom elé, meg kell említenünk egyet-mást.

A kolozsvári másolat felállítása

A XIX. század végén merült föl első ízben a gondolat, hogy Miklós kolozsvári festő fiainak, Mártonnak és Györgynek az egyetlen fennmaradt művéről, a prágai Szent György-szoborról, a kolozsváriak másolatot készítsenek.

Az Ellenzék 1904. október 1-i száma szerint Pósta Béla régész vetette föl, hogy a szobor másolatát Kolozsvárt kell fölállítani. Haller Károly – 1884 és 1886 között Kolozsvár polgármestere, 1871 és 1904 között a kolozsvári egyetem tanára – fölkarolta az ötletet, s 1902. január 16-án Nagy Mór polgármester-helyettes elnökletével, Haller Károly, Pósta Béla, Márki Sándor, Fekete-Nagy Béla, Pákei Lajos, Kuszkó István, Szabó Samu, Szádeczky Lajos, Póczy Mihály és Somodi István részvételével gyűlést tartottak. Pósta Béla előadta, hogy miután a szobrot a budai oldal Halászbástyája számára öntik, külön mintázni nem kell. A másolat Róna József budapesti öntödéjében készült el.

A felállítás költségeinek jó részét a városbeliek adakozása fedezte. A korhű talapzatot a műemlékek országos bizottságának Kolozsvárt tartózkodó műépítésze, Lux Kálmán készítette. Szent György lovas szobrát 1904. szeptember 28-án ünnepélyes külsőségek közepette leplezték le, az akkori Arany János, ezután Szent György téren.

Felirata

A szobor talapzatának gótikus kisbetűs utánzatú felirata a következő volt:

·Georgius·equitum·patronus·
      Kolozsvári·Miklós·mester·fiai·
      Márton·és·György·Nagy·Lajos·
      Király·megbizásából·
készitették·
Prágának·1373:esztendöben·
1904-ben·a·m(agyar)·kir(ályi)·kormány·
támogatásával·nagy·fiainak·
emlékére·ujra·elkészittette·
Kolozsvár·város·közönsége·

A prágai felirata

1961-ig a Szent György téren állt, amikor a tér átépítése, majd ezt követő átkeresztelése után – Béke tér lett –, a város vezetőségének 1960. március 22-én kelt engedélyével, a Farkas utcai református templom elé költöztették. Ekkor talapzatáról a magyar feliratot eltüntették, s helyébe a prágai eredeti szövegét vésték. Ennek gótikus kis- és nagybetűkkel írt szövege a következő:

A(nno)·D(omini)· MCCCLXXIII
Hoc·opus·imaginis·s(ancti)·
georgii
per·martinum·et·georgium
de·clussenberch·conflatum
est

’Az Úr 1373. esztendejében / Szent György képmásának ez a műve / kolozsvári Márton és György / által készíttetett / el.’

Ebből már nem derül ki, hogy ez csupán a prágai eredeti másolata. Ugyanakkor megtévesztő, mert a város nevének ez a – Clussenberch – változata egyetlen XIV. századi oklevélben sem fordul elő. Ezekben a város Cluswar [ajak-ajak v-vel kluzsßar], Klusvar, Clusuar [kluzsßar], Koluswar, Clusvara, Colwswar, Clwswar [kluzsßar], Kulusuar, Kwluswar, Coloswar, Colosvar, Closwar, Koloswar stb. nevén, kizárólag magyarul szerepel. Első ízben az avignoni pápai kancellária által 1349-ben kiállított oklevélben fordul elő a szász Clusenburg vagy Clusenbvrg (megközelítőleg [kluznburg]), a magyar eredeti fordítása. Valószínűleg Clusenburg vagy Clussenburg állt a prágai szobron is, pontosabban ennek pajzsán. A pajzsot azonban 1749-ben ellopták. 1757-ben, miután a szobrot helyreállították, születhetett a város gótikus kisbetűs Clusenburg, Clussenburg nevének téves olvasására emlékezve, a Clussenberch.

Több másolata létezik

A legfontosabb kolozsvárin kívül, a szobornak több másolata is létezik. Egyik köztéren felállított példánya Budapesten, a Halászbástya lépcsősorának alján látható. Egy másik, ugyancsak Budapesten, az Epreskertben, a Képzőművészeti Egyetem intézetének parkjában áll. A Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen is van egy-egy példány. Miután az első világháborút követően a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, ott is fölállították a szobor egy másolatát.

FOLYTATJUK






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap