label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Sport

« Vissza a főoldalra


Kolozsvári olimpikonok estéje

Létrehozva: 2009. október 09. 02:30

SALLAI ANDRÁS LORÁND

Kántor Lajos a nevezetes Guráth-karddal ismerkedik – ROHONYI D. IVÁN
Kántor Lajos a nevezetes Guráth-karddal ismerkedik – ROHONYI D. IVÁN
A másodjára megrendezett Kolozsvári Napok októberi rendezvénysorozata első állomásaként Híres kolozsvári sportolók címmel tartottak előadást egykori kolozsvári olimpiai versenyzők szerda este a Kolozsvár Társaság székhelyén.


A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos köszöntő beszéde után Killyéni András Néhány érdekesség a kolozsvári labdarúgás történetéből című előadásában felelevenítette a város futballéletének jelentősebb pillanatait. A sporttörténész ismertette a futball történetét az első labda Kolozsvárra hozatalának a KAC 1944-ben a magyar bajnokságban és kupában elért harmadik, illetve második helyezéséig.

A sporttörténeti előadás után a város olimpikonjai kerültek a figyelem központjába. Az 1952-es helsinki olimpián párbajtőrvívóként résztvevő Uray Zoltán már a selejtezőben kiesett. Számára azonban örökre emlékezetes marad a megnyitóünnepség, amelyen a többszörös olimpiai bajnok közép- és hosszútávfutó Paavo Nurmi átadta az olimpiai lángot a szintén többszörös olimpiai aranyérmes atléta Hannes Kolehmainennak. Helsinkiben többek között Puskás Ferenccel is összefutott, de a Szekuritáté szigorú felügyelete miatt nem beszélgethetett vele. Visszaemlékezésének végén elárulta: kellemetlen érzés töltötte el amikor a Szovjetunió sportolói nem akartak együttlakni a kapitalista államok sportolóival az olimpiai faluban.

Szintén a Szekuritáté szigorú felügyelete alatt vett részt az 1960-as római olimpián az 1959-es ifjúsági világbajnok, ifj. Guráth Béla. Mint mondta Csipler Sándor vívómester már a verseny előtti edzőtáborozáson értesítette tanítványát, hogy Rómában külön felügyelő vigyáz majd rá. A párbajtőrben egyéniben negyeddöntős vívó lelkesen emlékezett vissza a város az olasz főváros szépségére, de nem felejtette el mit mondott a szekus, amikor az Angyalvárban gyönyörködött: „dar şi Bucureştiul nostru este frumos”. „Bal oldalamon a svájci gárda egyik színpompás alabárdos őre, jobb oldalamon a szekus, de én a vívó fegyelméhez méltón hallgattam szavait” – emlékezett vissza a sportoló, aki a magyar nemzetiségűekkel szemben tanúsított megkülönböztető viselkedés miatt az olimpia után felhagyott versenypályafutásával. Guráth nem érkezett üres kézzel az előadásra: bemutatta a „száraz” tőrt, kardot és párbajtőrt, majd elmesélte az elektromos vívás hátrányait.

„Iszonyatos érzés volt, amint a stadionban 80 ezer néző vett körül” – mesélte lelkesen Ráduly-Zörgő Éva gerelyhajító, aki tizenhét évesen, az olimpiai küldöttség legfiatalabb tagjaként vett részt az 1972-es müncheni olimpián. Saját rekordját megdöntve a 12. lett, így éppen egy nappal az izraeli sportolókat ért terrortámadás előtt hazautazott. Aztán következett 1976, Montreal, ahol az elvárásokon aluli, de a dicséretre méltó 10. helyen végzett. A mexikói egyetemi világbajnoki győzelem után 1980-ban aranyesélyesként készült a moszkvai olimpiára. A hatalmas nyomás miatt azonban túlmotivált állapotban versenyzett, végül az erős mezőnyben a hetedik lett. „Egy lépésre voltam az 1984-es olimpiától is, de a magyar sportolók kirekesztésére törekvő sportvezetőség nem küldte el a már megírt meghívót, így nem utazhattam Los Angelesbe” – sóhajtott a veteránként később Európa-bajnoki címet nyert atléta.

Világhódító sikere volt viszont Los Angelesben Tasnádi István súlyemelőnek, aki mindössze tizenhét évesen kezdte sportolói karrierjét. Négy évvel korábban azonban már felfigyelt rá a világ, amikor a szovjet fővárosban sérülten megszerezte az előkelő pontszerző hatodik helyet. „Bár Moszkvában feszültebb volt a hangulat itt, Los Angelesben barátságos házigazdák fogadtak. A politikai ellentétek nem érződtek a sportolók közötti kapcsolatokban” – hangsúlyozta Tasnádi, majd megemlítette: az olimpia előtt, főleg magyar nemzetisége miatt még Széken, szülőfalujában ellenőrizték családját, attól félve, hogy kinn marad Amerikában.

Sajnos, bár kaptak meghívást, családi elfoglaltság miatt nem vehettek részt az előadáson az 1972-es, illetve 1980-as olimpián résztvevő Márton János és Jankó András birkózók.

 






László Ferenc Sporttörténeti Gyűjtemény
Tovább a rovat cikkeihez
További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap