label_szabadsag
1 USD 4.06  1 EUR 4.55  100 HUF 1.48
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Korkep

« Vissza a főoldalra


Óradna, a régió követendő példája

Magyar napok, negyedszer
Létrehozva: 2009. szeptember 05. 02:23

BÁLINTNÉ KOVÁCS JÚLIA

Pillanatfelvétel
Pillanatfelvétel
Óradna példát mutat, nemcsak a megyének, hanem a régiónak is – ezekkel a szavakkal méltatta a rendkívül sikeres Óradnai Magyar Kulturális Napok rendezvényeit Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ vezetőségének tagja augusztus 30-án a szépen felújított római katolikus templomban, a záró rendezvényen, ahol ezúttal az ünnepi szentmisét vendégként a város szülötte, Robb Dániel plébános celebrálta.


Óradnán 1965-ben megszüntették a magyar oktatást, és ez a következő évtizedekben kiváltotta az államhatóság által remélt magyarságromboló, asszimilációs hatást. Az 1989-es fordulatot követően kiújultak az iskolaalapítási törekvések a magyarság körében.

– 2000-ben sikerült magyar óvodát létrehozni, és Bauer Ilona tanárnő lelkesen tanította azokat, akik komolyan is vették a magyar nyelv elsajátítását. Itt a példa, Robb Dániel…, hajdani diákunk, akire nagyon büszkék vagyunk: ő nem is tudott magyarul, és pap lett belőle – mondta S. Osztrovszki Erzsébet RMDSZ-es tanácsos, a magyar oktatásért folytatott küzdelem egyik „kiskatonája”. – 2005 elején tudomást szereztem az RMDSZ vezetőségétől arról, hogy fakultatív oktatásban részesíthetjük közösségünk gyermekeit. Azonnal felkerestem Creosteanu Lucian iskolaigazgatót, aki Somkeréken született és annakidején magyar nyelvű oktatásban is részesült, készségesen mellém állt és megírtuk a 75 katolikus gyermek névsorát, a szülők egyetértő aláírásával, miszerint szeretnék, ha gyermekük magyarul is tanulna. Az igazgató úrral együtt többször is elmentünk a tanfelügyelőségre, és megszereztünk egy fél katedrát erre az oktatásra. 2006-ban már az is kiderült, hogy van esély magyar nyelvű összevont osztályokat létesíteni. Borsos László tanfelügyelő volt a fő támaszom. Nem is egyszer el jött ide Radnára és az igazgató segítségével, 2006 őszén újra megindult a magyar oktatás Óradnán… Aztán végre állandó tanerőket is kaptunk. Fiatalok, képzettek, tele vannak tettvággyal – lelkendezett Osztrovszki Erzsébet.

Népes közönséget vonzott a magyar szó és a közösségi ünnep
Salak Attila Cegőtelkén született, Beszterce-Naszód megyében. A nagyenyedi középiskola után a kántortanító kart is elvégezte Marosvásárhelyen. 2006-ban társával, Kiss Emese kántortanítóval úgy döntöttek, tenniük kell valamit magyarságukért, így 2006–2009 között Csángóföldön, Diószén községben tanítottak magyartanárként. „Magyarnak lenni hivatásunk, örömmel dolgozunk majd az óradnai magyar közösségért” – mondja Attila.

Magyarságoktatás a Vasárnapi Iskolával

Úgy hiszem, új fejezet kezdődhet az óradnai magyar közösség életében, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett „magyar napokon” most már nemcsak a Salgótarjáni Erdélyi Kör és az Akkord együttes fúvósai, a lelkes Bányász-Kohász Dalkör sietett segítségükre, hanem a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány is. A vasárnapi iskola mozgalom keretében anyaországi tanárcsapatok indulnak kéthetente a határközeli településekről az elszakított területek falvaiba, városaiba, hogy szombaton délután és vasárnap délelőtt foglalkozzanak a szórványban élő, meglehetősen nehéz sorsú gyermekekkel, hogy segítsék őket magyarságuk megőrzésében. A mozgalom a jelentkező pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. Költségeiket adományokból, pályázati pénzekből, önkormányzati támogatásokból fedezik.

Kaszás Marika ének-zene szakos tanárnőt, az alapítvány kuratóriumának elnökét kérdezem, hogyan találtak egymásra S. Osztrovszkij Erzsikével, az Óradnai Magyar Közművelődési Egyesület elnökével, az Óradnai Magyar Napok lelkes szervezőjével.

– Benkey Ildikóval, a Magyar Rádió munkatársával, alapítványunk elnökével együtt idén júniusban Budakalászon részt vettünk a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Egyesületek Fórumán, ahol tudomást szereztünk az óradnai magyar nyelvű oktatás gondjairól. Alapítványunknak, amelyet hivatalosan 2006-ban jegyeztek be, éppen az a célja, hogy a szórványban élő magyar közösségek magyarságtudatát erősítse: népdalainkra, gyermekjátékainkra, népi táncainkra, irodalmunkra, történelmünkre tanítgatjuk az érdeklődőket. Tapasztaljuk, hogy ezt a munkát a történelmi Magyarország egész területén végezni kell, nemcsak a mai Magyarország határain kívül, úgyhogy ma már munkatársaink vannak Nyíregyházától Győrig, mindenfele.

– Kik és hányan vesznek részt ebben a munkában?

– Jelenleg úgy hatvanan vagyunk, pedagógusok, választottunk magunknak egyelőre a református egyház – főleg Vetési László – segítségével egy-egy települést, és van olyan közösségünk, ahova „hazajárunk”. Az én falum Belényesújlak, ahol szeptemberben az ötödik „tanévet” kezdem. Minden hónapban egyszer megyek, lehetőleg egy-egy hosszú hétvégére hozzájuk. Tapasztaljuk, hogy a személyes jelenlét milyen fontos. Nem pénzt vagy ajándékokat igyekszünk elsősorban adni, hanem időt és érzelmeket fordítunk ezekre a közösségekre, és tőlük is ezt kapjuk. Persze az adomány is nagyon fontos. Óradnára például most a Debreceni Önkormányzat jóvoltából 50 ezer forint értékű sportszert és játékot hozhattam. Munkánkat missziónak tekintjük, csak a benzinköltséget fizeti az Alapítvány.

Negyven gyermek szerepelt az előadásokban, itt éppen megérdemelt jutalmukat kapják
Óradnán együtt dolgoztunk Bauer Ilona tanárnővel, ő volt a tolmács is, hiszen miután negyven évig nem volt magyar oktatás, a gyermekek inkább románul értenek. Talán szimbolikus jelentősége is lehet annak, hogy az egy hónapi munkánk eredményeként most negyven óradnai gyermek állt a közönség elé énekelni, táncolni, mondókákkal meglepni a hallgatóságot.

Bővül az Óradna- „rajongók” köre

A salgótarjáni Erdélyi Kör lelkes elnöke, Valiskó Ferenc 1997-ben a Duna TV-ből tudomást szerzett arról, hogy az akkori plébános, Pál Vilmos Barna támogatókat keres az Óradnai Reményik Ház építéséhez. A soproni és a salgótarjáni Erdélyi Kör jelentkezett, ők részt vettek 1999-ben a Reményik Ház avatásán. Diósi Jánostól, a salgótarjáni Bányász-Kohász Dalkör és az Akkord együttes művészeti vezetőjétől megtudtuk, az Erdélyi Kör rendezvényein ők is fel szoktak lépni, így történt ez 1999-ben is, majd részt vettek Robb Danika első óradnai miséjén, és immár negyedszer, a Magyar Napokon, kapcsolatuk egyre sokrétűbb, egyre bővül. A Magyar Napokon fellépő együttesek száma is bővül, és az együttesek is új tagokkal gazdagodnak. Az óradnai fúvószenekar nyitotta meg az ünnepi „gálát”, örömmel fedezhettünk fel közöttük öt új tagot. A vicei Hagyaték együttes másodszor, az almásmálomi Almavirág együttes már harmadik alkalommal örvendeztette meg a Művelődési Otthon nézőterét zsúfolásig megtöltő közönséget magyar népdalokkal, táncokkal. Újdonság volt Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosának, a Magyar Kollégium elnökének részvétele is.

– Miért tartotta fontosnak Romhányi András, hogy megtegyen közel 1200 kilométert másfél nap alatt és szólhasson az óradnai közösséghez?

– Mert hívtak, mert jó dologra hívtak, mert megígértem, mert lelkeket kívántam erősíteni, a magyarságtudatot kívántam erősíteni. Ma a magyar saját magának „köszönhetően” rossz állapotban van, és rossz szokásunk szerint nem fogunk össze, hanem marjuk egymást. Előadásom célja tudatosítani, hogy van mire büszkének lennünk, és ki kell húznunk önmagunkat a csávából.

Virágzó testvértelepülési kapcsolatok

A zárórendezvényen, a templomban hangzottak el Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzuljának értékelő, biztató szavai, Nascan Alexandru polgármester köszönetet mondott az óradnai magyar közösségnek, amelyre mindig bizalommal számíthat. Hétvégén, a hagyományos „bányásznapra” és egyben az Első Salgótarjáni Bányarém Fesztiválra, amelyre Salgótarján polgármestere, Széky Miklósné megbízottja, Széky Miklós révén meghívta az óradnaiakat is, Nascan Alexandru polgármester vezetésével 30 tagú küldöttség látogat a testvéri bányászvárosba.

Borsos László szavaihoz sokunk nevében csatlakozva köszönetet mondok S. Osztrovszki Erzsébetnek, amiért nem hallgatott a kishitűekre, és minden erejével küzd a magyarnyelvű oktatásért és mindent megtett azért, hogy megszervezze ezt a minden bizonnyal felejthetetlen együttlétet.

 






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap