Egyike a Kolozsvár városképét meghatározó épületeinknek, a csodálatos szecessziós stílusú műemlék-palotánk, az impozáns Egyetemi Könyvtár, uralja a klinikák negyedébe torkolló teret.
1906–1907 között épült, a tervezők Giergl Kálmán és Korb Flóris voltak1. Az épület felavatását 1909. május 18-án tartották.
Alapítólevelének az 1872. évi XIX.t.c. tekinthető, amely a „Kolozsvári Tudományegyetem felállításáról és szervezéséről” intézkedett. Könyvállományának alapját az 1859-ben Kolozsváron alapított Erdélyi Múzeum 34 156 kötetnyi könyvtára – amelynek használati jogát átengedte az egyetemnek – képezte, s amelyhez az újonnan létrehozott egyetem – hely híján – különböző gyűjteményekben őrzött 11 134 kötettel járult. Így az Egyetemi Könyvtár tényleges működését mintegy 45 000 kötettel kezdte, 1874-ben, az épülő egyetem épületének egyik földszinti részében Szabó Károlynak, az EME múzeumőrének igazgatása alatt. Szabó Károly három évtizedes (1859–1890) múzeumőri és húsz esztendős egyetemi könyvtár igazgatói működése alapozta meg az egyesített könyvtár későbbi nagyszerű fejlődését. De az ő nevéhez fűződik egy önálló könyvtárépület szükségszerű megépítésének gondolata is, hiszen már 1867-ben, alig 8 évvel az EME megalakulása után, – a gazdag adományoknak hála – már a múzeumi könyvtár is raktározási problémával küzdött. Őt idézzük:
„De van könyvtárunknak egy ennél sokkal sürgetőbb, már is úgyszólván égetővé vált szüksége. Mostani ideiglenes könyvtári szállásunk a hellyel való lehető legnagyobb gazdálkodás mellett egyetlen szekrény híján teljesen el van foglalva .... A baj orvoslásának csak egy biztos módját találhatjuk. Ha t. I. teljesíthetjük intézetünk minden buzgó pártolójának óhajtását, hogy könyvtárunk e czélra kellően építendő, biztos és a jövőre is számítva tágas saját épületünkbe költözhessék; minek kivihetőségét alaptőkénk legnagyobb részének feláldozása s így intézetünk fennállása biztosságának veszedelmeztetése nélkül lehetetlennek ismerünk.
Ez óhajtásunk teljesülésének azonban hitem szerint teljes biztossággal nézhetünk elébe. Nem lehet, nem szabad ugyanis föltennünk, hogy ezen ügyben a magyar országgyűléshez legközelebb fölterjesztendő folyamodásunk, akár a nemzet képviselői, akár felelős kormányunk részéről őszinte pártolásban ne részesüljön.2”
Szabó Károly halála után, 1891-ben Ferenczi Zoltánt nevezték ki a könyvtár igazgatójává, aki a maga korának könyvtártudományi eszközeivel szerelte fel és tette használhatóbbá a virágzásnak indult intézményt. Kilenc évi igazgatósága az Egyetemi Könyvtár újjáalakulásának és fokozatos lendületének kezdete. 1899-ben Ferenczi Zoltán a budapesti Tudományegyetem Könyvtárának lett az igazgatója.
1900 augusztus 3-tól Erdélyi Pál3, a Budapesti Egyetemi Könyvtár segédőre vette át a Könyvtár irányítását. Kiváló szervezőerejével és szaktudásával az egyetemi és a múzeumi könyvtárat az ország legkorszerűbb intézményévé fejlesztette. Nevéhez fűződik a mai gyönyörű épület felépítése, berendezése, a tudományos munka megszervezése.
Az új épület részére a Magyar Oktatásügyi Minisztérium a Mikó (Clinicilor) és Arany János (Petru Maior) utca sarkán vette meg még 1903-ban a Csiky és a Tamási-féle 6000 négyszögöl területet. Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek könyvtárterve alapján Reményik Károly kolozsvári vállalkozó irányításával 1906 nyarán kezdődtek meg a munkálatok és 1907 végére már állt az épület. A belső tér kialakításánál az építészeknek figyelembe kellett venniük a könyvtár igazgatójának, Erdélyi Pálnak, azon kérését is, hogy a különböző termek rendeltetésük szempontjából kövessék a bazeli egyetemi könyvtár beosztását.
„Az új könyvtárban, melynek építése és feleszerelési költsége, a telek árát is beleértve, 1,692.007’94 koronát tett ki, 1908 december 23-án indult meg a termek és a helyiségek bútorzatának elrendezése, az olvasó- és dolgozótermek megnyitásának előkészítése s a rendszeres könyvtári forgalom felvétele. Egypár hét alatt minden annyira rendbe jött, hogy 1909. febr. 8-án Jancsó György rektor, a meghívott tanári kar jelenlétében és az egyetem nevében az olvasótermet az egyetemi ifjúság részére megnyitotta.4”
A Kolozsvári Hírlap 1909. febr. 10-én, szerdán így ír az eseményről:
„A kolozsvári sajtó meghívott képviselőinek mutatták be az új egyetemi könyvtárat vasárnap d.u. (1909 febr. 7-én). Az előcsarnok: az angol renaissance stilben készült épületet Korb és Giergl műépítészek és Erdélyi Pál a könyvtár igazgatója együttesen tervezték. Három fő részből áll, melyek egymástól külön állnak. 14 lépcsőfok vezet a földszintre, mely a Katalógus-terembe vezet. Új találmányú fiókokban, ördöngös szerkezettel a fiókokhoz is rögzíthetve, téglány alakú kartonlapokra vannak feljegyezve a könyvtárban levő művek. A nagy olvasóterem: Minden egyes darab az iparművészet remeke. Sötétre pácolt tölgyfabútorzat. Erdélyi Pál, a könyvtár nagytudományú igazgatója készítette a bútordaraboknak terveit. I. emelet: Mindjárt specialitással kezdődik. Itt van ugyanis a világ egy könyvtárában sem létező »Előadási terem«. E teremtől balra levő hosszú helységben, mely több részből áll, őrzik a díszműveket. Az egyik innen nyíló mellékterem a régi magyar könyvtár s a másik innen nyílt szobában a kéziratok gyűjteménye van. A II. emeleten szintén van egy speciális terem, mely kiállításokra készült. Ezen az emeleten vannak a családi levéltárak és az EME levéltára5. Ezekben a termekben, amelyeknek mennyezete, padozata tűzmentes vasbetonból készültek, horganybádog tokokban fogják megőrizni az erdélyi családok okmányait a késő utókor számára. (…) És most, mikor készen, felszerelve áll a kultúra pazar fényűzéssel berendezett palotája, megragadjuk az alkalmat, hogy nemcsak találmányaiért, de azért is, hogy ebben az épületben minden iparművészi alkotás magyar, dicséretet mondjunk Erdélyi Pálnak, az Egyetemi Könyvtár nagynevű igazgatójának.” (st)6.
FOLYTATJUK
1. Az 1897–1903 között felépült egyetemi klinikák pavilonjainak tervezői is ők voltak.
2. Szabó Károly könyvtárnok jelentése in: Az Erdélyi Muzeum-Egylet évi tudósitása 1866–1867. Az igazgató választmány rendeletéből kiadja Finály Henrik, egyleti titkár. Kolozsvártt, 1868. Az Ev. Ref. Főtan. Bet. Muz. Egyl. Könyvárus Stein. J.-nál. p. 70–71.
3. Erdélyi Pál, könyvtárigazgató, irodalomtörténész. A budapesti egyetemen tanári és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1900-ban a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatójává nevezték ki. 1911-ben egyetemi rendkívüli tanár. Szerkeszti 1906 óta az Erdélyi Muzeum folyóiratot. 1911 óta az Erdélyi Múzeum-Egylet főtitkára. A kolozsvári egyetemi könyvtár új épületének építése és berendezése (1906–1909) által, a hazai könyvtárügynek tett jelentékeny szolgálatot. Nevezetesek a régi magyar költészetre vonatkozó kutatásai. (Révai Nagy Lexikon, 1912. VI. Köt., 603–604 l.
4. György Lajos: Az erdélyi oktatásügy és a kolozsvári Egyetemi Könyvtár. In: Erdély Magyar egyeteme. Szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos. Kiad. Az Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1941. 239 l.
5. A mintegy 40 magyar főúri és köznemes család letétbe az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek átadott levéltárát az 1960-as években átvitték az Állami Levéltár Kolozsvári fiókintézményébe.
